Elfogatóparancsot adtak ki pénteken Törökország-szerte 137 ember ellen azzal a gyanúval, hogy kapcsolatban állnak a 2016. július 15-ei katonai puccskísérletért felelőssé tett gülenista hálózattal - jelentette az Anadolu török állami hírügynökség.
A török vezetés a húsz éve az Egyesült Államokban élő, török származású Fethullah Gülen muzulmán hitszónok nemzetközi mozgalmát vádolja az incidensért. A hitszónok tagadja, hogy bármi köze volt a történtekhez. Ankara szerint a terrorszervezetnek nyilvánított hálózat tagjai céltudatosan, hosszú évek alatt szivárogtak be az állami és a magánszférába.
A mostani gyanúsítottak közül 60-an úgynevezett mozgalmi "tanítómesterei" voltak azoknak a gülenistáknak, akik beépültek a haderőbe. További 42 embert azért köröz a rendőrség, mert felhasználói voltak a ByLock nevű, titkosított üzenetküldő alkalmazásnak, amelyen a hivatalos álláspont értelmében a hatalomátvételi kísérletet is szervezték. Az érintettek között van még a haditengerészet 10 aktív szolgálatos és 25 volt altisztje is. Ők állítólag telefonon kommunikáltak mozgalmi "tanítómestereikkel".
A többségében Isztambulban, Ankarában és Konyában zajló rajtaütések során 32 gyanúsítottat már őrizetbe vettek a hatóságok.
A feltételezett gülenisták elleni fellépés 2016 júliusa óta szakadatlan. A fegyveres erőknél több mint 15 ezer embert menesztettek tisztségéből, beleértve 150 tábornokot, összesen pedig csaknem 220 ezer embert, köztük bírákat, ügyészeket, tanárokat, orvosokat, üzletembereket, újságírókat állítottak elő azzal a gyanúval, hogy közük lehet a Gülen-hálózathoz és azon keresztül az összeesküvéshez. Mintegy 17 ezer embert már elítéltek, nagyjából 14 ezren pedig még továbbra is előzetes letartóztatásban ülnek.
A két és fél év után is szinte napi rendszerességű tisztogatások nem közvetlenül csak a puccsistákat sújtják, hanem a mozgalom tagjait és Gülen támogatóit is, ami miatt számos nemzetközi bírálat érte a török kormányzatot.
A török elnök üdvözölte, hogy Pakisztán terrorszervezetnek minősítette a Gülen-mozgalmat
A török államfő az Imran Hán pakisztáni miniszterelnökkel tartott közös ankarai sajtótájékoztatóján szintén örömtelinek nevezte, hogy a Gülen-hálózat által működtetett helyi iskolákat Iszlámábád csütörtökön átadta a török Maarif Alapítvány kezelésébe, amely Ankara nevében bonyolítja le külföldön a török oktatási programokat. Törökország más államokban is fellép a gülenista mozgalomhoz kötődő szervezetek ellen.
Ankara a 2016. július 15-ei katonai puccskísérlet megszervezésével Erdogan egykori mentorát, későbbi ellenlábasát, Fethullah Gülent vádolja. Ankara Gülen kiadatását kérte Washingtontól.
Erdogan a sajtótájékoztatón ugyanakkor bejelentette: a március 31-ei helyhatósági választást követően a 2010-eshez hasonlóan ismét hármas török-pakisztáni-afgán csúcstalálkozót rendeznek Isztambulban.
Imran Hán reményét fejezte ki, hogy az isztambuli csúcs hozzá fog járulni az afganisztáni békefolyamathoz. A miniszterelnök többször hangoztatta azt is, hogy Ankara és Iszlámábád még sokkal szorosabbra fűzi kapcsolatait.
Hán csütörtökön érkezett Törökországba Erdogan meghívására. A pakisztáni miniszterelnök először a Mevlana Múzeumot kereste fel a közép-anatóliai Konyában, majd Ankarában vett részt a Törökországi Kamarák és Tőzsdék Egyesülete (TOBB), valamint a pakisztáni ankarai nagykövetség által közösen szervezett munkavacsorán. Hán pénteken tiszteletét rótta le az ankarai Atatürk-mauzóleumban a Török Köztársaság alapítója előtt.
