Az OECD prognózisa szerint a magyar GDP-növekedés a tavalyi 4,4 százalék után az idén 4,6 százalékra emelkedik, az előző előrejelzésben közölt 4,4 százalékkal szemben. Jövőre pedig 3,9 százalékos gazdasági növekedést vár a szervezet, 0,3 százalékponttal magasabbat a korábbinál, 2020-ban 3,3 százalékra lassul a GDP-növekedés.
A párizsi Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerdán kiadott prognózisában megállapítja: a magyarországi növekedés legfontosabb motorját, a lakossági fogyasztást a reálbérek növekedése és a rekordmagas foglalkoztatás erősíti, a beruházásokat pedig az építőipari növekedés és a vállalatok kapacitásnövelő aktivitása mellett az uniós strukturális alapok beáramlása is támogatja.
Az OECD tanulmánya nyugtázza, hogy a foglalkoztatás fokozatos növekedése mellett a munkanélküliségi ráta 3,6 százalékos történelmi mélypontra csökkent Magyarországon.
A feszes munkaerőpiaci helyzet és a minimálbér emelése a reálbérek 12 százalékos emelkedéséhez vezetett az idei első nyolc hónapban. A munkanélküliségi ráta az OECD prognózisa szerint tovább csökken, az idei 3,6 százalék után jövőre 3,2 százalék, 2020-ban 3,1 százalék lesz.
A GDP-növekedést elsősorban támogató lakossági fogyasztás az idén 5,6 százalékkal nő a tavalyi 4,8 százalék után, jövőre pedig 4,7 százalékra, majd 2020-ban 4,0 százalékra lassul.
Októberben az infláció 3,8 százalékra emelkedett elsősorban az üzemanyag- élelmiszerek és élvezeti cikkek árának az emelkedése miatt. A maginfláció ennél kisebb mértékben emelkedett.
Az OECD az idén 3,0 százalékos inflációt vár a tavalyi 2,3 százalék után, majd jövőre és 2020-ra 4,0 százalékra emelkedik a fogyasztói árindex növekedési üteme. A maginfláció a tavalyi 1,8 százalék után az idén 2,1 százalék, 2019-ben 3,3 százalék, 2020-ban 3,9 százalék lesz.
A feszes munkaerőpiaci helyzet nagyban hozzájárul az infláció növekedéséhez, ami így 2019-re elérheti a 4 százalékot. Az egyre szűkösebbé váló termelési kapacitás így az import növekedéséhez, majd végső soron a növekedési ütem lassulásához vezet.
Magyarország expanzív költségvetési és monetáris politikát folytat - mutat rá a tanulmány. A 2018-ban bevezetett adócsökkentés és a költségvetési kiadások visszafogása 2019-ben is folytatódik. A jegybank pedig egyelőre nem változtat irányadó kamatain annak ellenére sem, hogy az infláció már meghaladja a 3 százalékos célt.
A gazdaság túlfűtötté válásának megakadályozása érdekében makrogazdasági politikának a szigorítás felé kellene hajlania az OECD szerint, ami egyúttal hozzájárulna a GDP-arányos államadósság 50 százalék alá szorítására kitűzött cél eléréséhez is.
Az OECD prognózisában nyugtázza a jegybank szándékát zéró-közeli alapkamat-politikájának "normalizálására" belátható időn belül. Az előrejelzések alapján az első kamatemelés 2019 első negyedévére várható.
Az expanzív költségvetési politika az OECD szerint a bérekre, oktatásra, infrastruktúrára, lakásvásárlási támogatásokra fordított összegek növekedésével folytatódik, ami az államadósság lassú csökkentésére nyújt csak lehetőséget a robosztus gazdasági növekedés mellett is.
A GDP-arányos államadósság az OECD szerint a maastrichti kritériumok alapján az idén 70,6 százalék lesz a tavalyi 73,3 százalék után, jövőre pedig 67,8 százalék, 2020-ban 65,7 százalék lesz.
A robosztus gazdasági növekedés az OECD szerint lehetőséget adhat a kormánynak közfoglalkoztatási programok leépítésére és egyéb foglalkoztatás-növelési lehetőségek kiaknázására. Az OECD szerint lépéseket kell tenni a középvállalati szektor versenyképességének és innovációs potenciáljának a megerősítésére, mivel a robosztus gazdasági növekedés jórészt a külföldi tulajdonban lévő nagyvállalatok teljesítményére támaszkodik.
A Pénzügyminisztérium értékelése
Stabil államháztartással, tovább csökkenő államadóssággal és még alacsonyabb munkanélküliséggel számol Magyarországon a következendő évekre a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) most megjelent őszi Economic Outlook kiadványában - közölte a Pénzügyminisztérium (PM) szerdán.
A közleményben emlékeztettek arra is, hogy legutóbb az Európai Bizottság emelte 4,3 százalékra a magyar gazdaság növekedésére vonatkozó előrejelzését, de az utóbbi időszakban a többi nemzetközi szervezet is felfelé módosította a várakozásait.
Rámutattak, hogy a családi adókedvezmény rendszere, illetve a célzott áfa-csökkentések miatt több pénz marad a magyar családoknál, ami hozzájárul a fogyasztás bővüléséhez - hívta fel a figyelmet a minisztérium.
Az OECD úgy véli, hogy a lakásépítések és a vállalkozások kapacitásbővítése miatt a beruházási kedv változatlanul fennmarad. Előbbihez a kormány otthonteremtési programja, utóbbihoz a társasági adó csökkentése és az uniós források megfelelő felhasználása járul hozzá. Ugyanakkor azt is megjegyzik, hogy a kis- és középvállalkozások termelékenységének javítása érdekében a többi között szükséges az innovációs és szabályozási környezet javítása, illetve a humán tőke folyamatos fejlesztése, ami összhangban van a kormányzat versenyképességet növelő elképzeléseivel - írta közleményében a PM.
A világgazdasági növekedés lassulását jelzi az OECD
A világgazdasági növekedés lassulását jelzi az elkövetkező két évben a párizsi Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerdán kiadott prognózisában.
A növekedés legfőbb motorját a lakossági fogyasztást rövid távon makrogazdasági intézkedések és a foglalkoztatás javulása támogatja az OECD szerint. A makrogazdasági politika azonban hosszabb távon a szigorítás felé fordul, emellett a kereskedelmi ellentétek elmélyüléséből származó feszültségek, a nehezebbé váló hitelfelvételi kondíciók, valamint az olajárak emelkedésével együtt egyre erősödő ellenszelet keltenek a növekedéssel szemben.
Az OECD elemzésében kiemeli a kereskedelmi ellentétek elmélyülésének már érzékelhető hatását a világkereskedelmi forgalomra, ami a tavalyi 5,2 százalék után az idén 3,9 százalékkal, jövőre és 2020-ban pedig 3,7 százalékkal növekszik majd.
Az OECD prognózisa szerint a fékező hatások miatt az elkövetkező két évben 3,5 százalékra lassul a világgazdasági növekedés az idei 3,7 százalékról. Előző, tavaszi prognózisában az OECD az idei érve 3,8 százalékos, 2019-re pedig 3,9 százalékos világgazdasági növekedést jelzett előre.
Ezen belül a G20-ak GDP-növekedése mindkét évben 3,7 százalék lesz az idei 3,8 százalék után. A májusi prognózisban az idén 4,0 százalék, jövőre pedig 4,1 százalék növekedést jelzett az OECD.
Az euróövezet az idén 1,9 százalékos, jövőre 1,8 százalékos, 2020-ban 1,6 százalékos GDP-növekedést ér el az OECD szerint. Májusi prognózisában az OECD az euróövezetre az idén 2,2 százalékos, jövőre 2,1 százalékos GDP-növekedést jelzett.
Az Egyesült Államok GDP-növekedése az idei 2,9 százalékról jövőre 2,7 százalékra, majd 2,1 százalékra csökken.
Kínában is lassul a GDP-növekedés, de egészen más nagyságrendben: az idei 6,6 százalék után jövőre 6,3 százalék, 2020-ban 6,0 százalék lesz.
Bizonyos kockázati tényezők megvalósulása esetén azonban a növekedési ütem még a jelzettnél is alacsonyabb lehet - figyelmeztet az OECD. Az egyik ilyen kifejezetten erőteljes kockázati tényező például az Egyesült Államok és Kína között dúló importvám-háború, ami ha tovább éleződik nagyban visszavetheti mindkét ország gazdasági teljesítményét.
Egy másik jelentős növekedési kockázat az olajpiaci kínálat ingadozása oldaláról jelentkezhet: az olajárak esetleges emelkedése inflációs nyomással lassíthatja le a világgazdasági növekedés ütemét, még ha átmenetileg is.
A feltörekvő piacokra gyakorolt pénzpiaci nyomást tovább fokozhatja ha az infláció növekedése miatt a fejlett országok kamatemelésekhez folyamodnak. Számos nemzetgazdaság ugyanis még egy évtizeddel a pénzügyi válság után is nagy sérülékenységet mutat a magas eszközérték-színt és a nagy eladósodottság miatt. A kereskedelmi feszültség esetleges enyhülése viszont áldásos hatással lenne a világgazdasági növekedés ütemére, csakúgy, mint strukturális átalakítás következetes folytatása ami nagyban javítaná az üzleti bizalmat és a beruházási hajlandóságot - állapítja meg az OECD tanulmánya.
A makrogazdasági politikai kihívások azonban országonként eltérőek - mutat rá az OECD. A fejlett országokban például lehetőség nyílhat a monetáris politika fokozatos szigorítására, de ott is országonként eltérő mértékben. Az elmúlt évek "lazasága" után a költségvetési politika semleges irányba tolódhat el az OECD tagországok többségénél 2019-ben és 2020-ban. A már egyébként is magasan eladósodott országoknál a költségvetési politika további lazítása azonban hátrányos pénzpiaci reakciókat válthat ki.
