Jövőre még biztosan nem, leghamarabb 2021-ben szűnhet meg az évenkénti kétszeri óraátállítás az Európai Unióban.
Az Európai Bizottság (EB) eredeti tervei szerint a tagállamoknak 2019 áprilisáig kellett volna jelezniük, hogy a téli vagy a nyári időszámítás mellett teszik-e le a voksukat. Ennek megfelelően a nyári időszámítást választó országokban 2019. március 31-én, a téli időszámítást választókban 2019. október 27-én állították volna át utoljára az órákat. Tagállami hatáskör ugyanis annak eldöntése, melyik időszámítást és melyik időzónát választja egy ország. Ez a menetrend azután került nyilvánosságra, hogy augusztusban lezárult az európai nyilvános konzultáció, amelyben a kitöltők 84 százaléka az évenkénti kétszeri óraátállítás eltörlése mellett foglalt állást. Több mint négy és fél millióan nyilvánítottak véleményt, és 56 százalékuk a nyári időszámítást tenné állandóvá.
Jean-Claude Juncker, a Bizottság elnöke ennek nyomán egyértelműen kijelentette, hogy az emberek döntésének megfelelően fognak cselekedni. A napokban azonban a Bild német lap egy brüsszeli dokumentumra hivatkozva arról írt, tagállami fenntartások miatt nem tartható az EB 2019-es terve, ezért legkorábban 2021-ben szüntethetik meg az óraátállítást.
Több tagállami kormány szerint túlságosan szűk a döntési határidő, más kormányok attól tartanak, hogy nehézségeket okozhat, ha egységes döntés hiányában az eddiginél is több időzóna szabdalja szét az EU területét. Valamint vannak olyan kormányok, amelyek nem tartják indokoltnak az évtizedek óta követett gyakorlat megváltoztatását.
Deli Andor fideszes európai parlamenti képviselő szerint a kérdés nemcsak a téli és a nyári időszámítás közötti választásról szól, hanem a szubszidiaritás és az egységes belső piac elve kerül szembe egymással. „A szubszidiaritás elve értelmében minden tagállam maga dönti el, hogy a téli vagy a nyári időszámítást fogja használni, ezzel szemben a másik oldalon ott az egységes belső piac működése és a harmonizált jogszabályok szükségességének elve”– mondta a képviselő a Közlekedési és Turisztikai Bizottság ülésén. Hozzátette, ha Európa az időszámítás szempontjából is megosztottá válna, az rendkívül sok problémát vetne fel az egységes európai piacon a közlekedés, a munkavállalás, a szolgáltatások és az áruforgalom területén.
Jean-Claude Juncker, a Bizottság elnöke ennek nyomán egyértelműen kijelentette, hogy az emberek döntésének megfelelően fognak cselekedni. A napokban azonban a Bild német lap egy brüsszeli dokumentumra hivatkozva arról írt, tagállami fenntartások miatt nem tartható az EB 2019-es terve, ezért legkorábban 2021-ben szüntethetik meg az óraátállítást.
Több tagállami kormány szerint túlságosan szűk a döntési határidő, más kormányok attól tartanak, hogy nehézségeket okozhat, ha egységes döntés hiányában az eddiginél is több időzóna szabdalja szét az EU területét. Valamint vannak olyan kormányok, amelyek nem tartják indokoltnak az évtizedek óta követett gyakorlat megváltoztatását.
Deli Andor fideszes európai parlamenti képviselő szerint a kérdés nemcsak a téli és a nyári időszámítás közötti választásról szól, hanem a szubszidiaritás és az egységes belső piac elve kerül szembe egymással. „A szubszidiaritás elve értelmében minden tagállam maga dönti el, hogy a téli vagy a nyári időszámítást fogja használni, ezzel szemben a másik oldalon ott az egységes belső piac működése és a harmonizált jogszabályok szükségességének elve”– mondta a képviselő a Közlekedési és Turisztikai Bizottság ülésén. Hozzátette, ha Európa az időszámítás szempontjából is megosztottá válna, az rendkívül sok problémát vetne fel az egységes európai piacon a közlekedés, a munkavállalás, a szolgáltatások és az áruforgalom területén.
