A reformáció meghatározó nőalakjairól rendeztek konferenciát a minap a Nemzeti Múzeumban. Az egymáshoz hasonló életutakból egyértelműen kitűnt: a nők már a 16-17. századtól társadalmi határokat feszegettek.
Varga Benedek, a Nemzeti Múzeum főigazgatója köszöntőjével kezdődött az intézményben a napokban rendezett konferencia a reformáció meghatározó nőalakjairól. Az Ige-Idők: A reformáció 500 éve kiállításhoz kapcsolódó, Az új-kori nő című konferencia előadásaiból kirajzolódott: a társadalmi normákat ledöntve, a családi szerepkörből kitörve az újkor utolsó időszakában körülményeit, tanulási, művelődési és munkavállalási lehetőségeit, gazdasági és jogi helyzetét tekintve már egy teljesen új, úgynevezett „modern nőtípus” jelent meg.
Lorántffy Zsuzsanna, I. Rákóczi György erdélyi fejedelem felesége azonban politikai kérdésekben férje beszélgetőpartnere is volt, különösen morális megközelítésben. Az 1620-as évek közepéig írni és olvasni nem tudó református fejedelemasszony jelentős szerepet vállalt az oktatás és kultúra területén. Sárospatakon létrehozta a nagyhírű református kollégiumot, ahova 1650-ben meghívta Comeniust, a híres cseh pedagógust, és támogatta a könyvnyomtatást is. Az élete nagyobb részét özvegyen élő Bethlen Katának kulturális szervezői tevékenysége volt jelentős: ő is támogatta az iskolákat, valamint templomot építtetett, és saját könyvtárat tartott fenn. Kétszázharminc levele és önéletírása miatt is figyelemre méltó, az életében bekövetkezett tragédiákat Istenhez vezető lépcsőként, útként értelmezte. Szerinte az élet megértése a szenvedés megértése is egyben. Mint elhangzott, Bethlen Kata önéletírása szerkezetét, tematikáját, sőt kronológiáját tekintve intertextuális hálót képez a Bibliával. Felhőtlen gyermekkora például a teremtéstörténetnek feleltethető meg, míg első házassága a bűnbeesést szimbolizálja. Bethlen Kata célja az volt, hogy művével példa legyen mások számára, ehhez pedig példázatokat írt.
A talán kevésbé ismert Lobkowitz Poppel Éva Batthyány Ferenc főispán felesége volt, ő is fiatalon megözvegyült, udvarában a hímzés és gyógyítás mellett a neveléssel is foglalkoztak. Szentpéteri Katalin pedig Ráday Gedeon gróf feleségeként vált ismertté, érdekes módon neki nagyobb érzéke volt a birtok körüli teendőkhöz, mint férjének. Mária Dorottya württembergi hercegnő afféle 19. századi „first lady”, József nádor harmadik felesége volt. Életét a jótékonykodás mellett a lányok oktatása határozta meg. Gyarmathy Zsigáné Hory Etelka íróként és a kalotaszegi népi hagyományok gyűjtőjeként ismert. A lányirodalom megteremtése az ő nevéhez fűződik: regényt, novellákat, gyermektörténeteket írt, és mint elhangzott, a műveiben számos néprajzi elem felbukkan. Emellett közszolgálati munkát végzett, jótékonykodott, szerepet vállalt a vallási, kulturális életben.
Restaurálják az Arany-szoborcsoportot
Elszállították a Nemzeti Múzeum kertjéből az Arany János-szoborcsoportot tegnap, az 1893-ban felavatott Stróbl Alajos-alkotást a jövő év elejéig restaurálják, történetében először végeznek rajta ilyen munkát. Az író alakját a művész fényképekről és Izsó Miklós portrészobráról mintázta, Toldi figurájának arca egy ismeretlen békési parasztemberé, teste pedig Porteleky László vívóbajnoké, míg Piroska alakját a múzeumalapító Széchényi Ferenc dédunokájáról, Széchényi Alice-ról mintázta. (ZR)
Vándorútra indul a háborús gömbsátor
Újabb tíz városba látogat el a Nemzeti Múzeum gömbsátra és benne a Többes számban – Az I. világháború és a hátország mindennapjainak valóságai című, országjáró kiállítás. A tavaly Székesfehérváron már bemutatott, azóta számos további relikviával, többek között Mednyánszy-képekkel bővített tárlatot szeptember 16. és 21. között Eger, majd Hódmezővásárhely, Győr, Karcag, Kecskemét és Debrecen, jövőre Vác, Pécs és Békéscsaba, végül pedig a zánkai Erzsébet-tábor látja majd vendégül. (RZ)
