Ma ünnepli hetvenedik születésnapját az amerikai Dick Fosbury, akinél eredményesebb magasugró-versenyző még jócskán van, ám nagyobb hatású egy sincs!
Az Oregon állambeli Portlandben született Fosbury tizenegy évesen kezdett foglalkozni a magasugrással. Eleinte semmi sem ígérte, hogy nevét örökre megőrzi a sporttörténelem. Amikor versenyezni kezdett, a sportág már túljárt az ollózó technikán, még használták a guruló technikát, de a szovjet (orosz) Valerij Brumel, a hatvanas évek elejének legjobb magasugrója már hasmánt technikával nyert Tokióban olimpiai bajnoki címet, s javított előtte világcsúcsot. Fosbury már egyetemistaként találta ki a flopnak nevezett ugrásmódot, amelynél felugrás közben teljesen háttal került a léc elé, amelyen térdben behajlított lábakkal, hanyatt vetődött át. Az 1968-as mexikóvárosi olimpia előtt egy évvel még csak 61. volt a világranglistán, de a játékok évében egyetemi bajnok lett, s az olimpiai válogatón 2,16 métert ugrott. Még ez is messze volt Brumel világcsúcsától.
Mexikóban eleinte minden magasságot elsőre vitt át a döntőben. A 2,18-on már csak hárman jutottak túl. A 2,24-es olimpiai csúcsot viszont már egyedül csak Fosbury teljesítette. Soha nem ugrott világcsúcsot, nem nyert más világversenyt – a müncheni olimpiára ki sem jutott, de a Fosbury-flop villámgyorsan elterjedt a világon. 1972-ben, bár a negyven versenyzőből már huszonnyolc Fosbury technikájával ugrott, a szovjet Tarmak még a hasmánttal nyert. Ám azóta csak floppal nyertek érmet férfi magasugrók az olimpián. Fosbury az olimpia után visszatért az egyetemre, ahol 1972-ben mérnöki diplomát szerzett. Sportpályafutásának befejezése után üzletember lett, de nem szakadt el teljesen a sporttól sem, népszerűsítette az olimpiai mozgalmat.
