Hetente huszonnégymilliárd jut a hazai vállalkozásokhoz

Magyarország összehasonlíthatatlanul jobban áll most az EU-s források felhasználását illetően, mint az előző pénzügyi ciklusban. Míg 2007-2013 között hetente átlagosan 5,8 milliárd forintnyi pályázati pénzt fizettek ki, 2012 után már heti 24 milliárdos forrás jut el a vállalkozásokhoz – mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese egy konferencián tegnap. Az államtitkár a bürkokráciacsökkentésről elmondta: a nyolc csúcsminisztérium létrehozásával és a járási rendszer kialakításával befejezték az intézményrendszer átalakítását, amelyet ennek ellenére félsikernek tart. „Ezt a háborút akkor nyerjük meg, ha az intézményreformokhoz képest létszám és szabályozás tekintetében is sikerül eredményeket elérni” – tette hozzá. Beszélt az előnyökről is, hiszen míg 2010-ben az ügyek mindössze 44 százalékát rendezték nyolc napon belül az állami hivatalok, ez mára az átalakításoknak köszönhetően 85 százalékra nőtt.

A kormány céljai között szólt a vidék felzárkóztatásáról, amelyre a Modern Városok Programon keresztül 3400 milliárd forintot szánnak. A fejlesztések között említette, hogy 2018-ra az unióban elsőként Magyarországon lesz elérhető az összes helyrajzi számmal rendelkező háztartás számára a harminc mega­byte sebességű, gyors internethálózat.

Az a Nyugat-Európa, amely a 2004 utáni keleti bővítést követően saját piacának tekintette Kelet-Közép-Európát, ma újra e régió növekedé­sében látja erősödésének lehetőségét – vélekedett az államtitkár. Úgy látja, a közeljövőben felerősödnek a kizárólag nyugat-európai üzleti érdekeket szolgáló erők a Magyarország által is képviselt nemzetállami gondolkodással szemben. Leszögezte: a magyar kormány a jövőben sem szeretné, ha a nyugati régió Közép-Európát csak demográfiai-gazdasági háttérországnak, felvevőpiacának tekintené.

Hosszú időszakra, hét-nyolc évre is berendezkedhetünk a negatív reál­kamatokra – mondta a konferencián Nagy Márton, a Magyar Nemzet Bank alelnöke.