Hazugság, hogy Magyarország orosz megrendelésre folytatná az Ukrajna-politikáját, a kormány lépései mögött egyedül az a szándék húzódik meg, hogy Kijev visszavonja a Kárpátalján élő 150 ezres magyar kisebbség már megszerzett jogait sértő törvényeket - jelentette ki Szijjártó Péter a NATO pénteki külügyminiszteri találkozójának szünetében.
"A lehető leghatározottabban visszautasítjuk és kikérjük magunknak azt a hazugsághadjáratot, melyet ukrán politikusok indítottak, miszerint Magyarország Ukrajna-politikájának valamifajta orosz determinációja lenne" - szögezte le a külgazdasági és külügyminiszter a NATO brüsszeli székházában tartott sajtótájékoztatóján.
Ukrán NATO-követ: Magyarországon és a többi szövetségesen múlik, lesz-e júliusban NATO-Ukrajna csúcsértekezlet
Magyarországon és az összes többi szövetséges államon múlik, hogy megrendezik-e a NATO-Ukrajna bizottság csúcsszintű ülését az atlanti szervezet júliusi csúcsértekezlete keretében - jelentette ki Vadim Prisztajko, Kijev NATO-képviseletének vezetője pénteken Brüsszelben, ukrán újságíróknak nyilatkozva, Szijjártó szavaira reagálva
Prisztajko az UNIAN ukrán hírügynökség jelentése szerint hangsúlyozta: az ukrán fél mindent megtesz annak érdekében, hogy a bizottsági ülés meg legyen tartva, és Petro Porosenko ukrán elnök készen áll júliusban Brüsszelbe utazni.
"Ez nekünk érdekünk, ezért mi minden szükséges lépést megteszünk. A komoly probléma abban rejlik, hogyan fogadja ezt a magyar fél" - fejtette ki. Szavai szerint nyugtalanítja őt az, hogy Magyarország "fetisizálja ezt a folyamatot, az abszurditás szintjéig viszi, olyan érveket felsorakoztatva, amelyek már túllépnek az oktatási törvény keretein".
Prisztajko megjegyezte, hogy Kijevnek "fontos formátum" a NATO-Ukrajna bizottság. "Ha viszont a NATO különböző okok, részben Magyarország álláspontja miatt nem hívhat meg minket a NATO-Ukrajna bizottság üléseire, akkor keresünk más módozatokat arra, hogy találkozókat tartsunk és eljuttassuk jelzéseinket" - jelentette ki.
Budapest már harmadjára akadályozta meg a NATO és Ukrajna közötti miniszteri szintű tanácskozás megtartását - írta emlékeztetőül az UNIAN.
Az ukrán kormány az Európa Tanács Velencei Bizottsága által tett ajánlásnak megfelelően már határozatot fogadott el arról, hogy az oktatási törvény ne vonatkozzon magániskolákra, továbbá arról is, hogy az úgynevezett nyelvi cikkely alkalmazását 2023-ig ki kell tolni. A módosítás azonban még nem került a parlament elé. Elfogadása esetén ez azt jelentené: a 2023 szeptemberében első osztályba lépő gyerekekre vonatkozna először az, hogy az első négy osztályban az ukrán nyelvet külön tantárgyként tanulnák, a többit anyanyelvükön, majd az ötödik osztálytól a tantárgyak többségét már ukrán nyelven. Addig maradna a mostani rendszer: jelenleg az ukrajnai nemzetiségi iskolákban az összes tantárgyat - az első osztálytól az érettségiig - anyanyelvükön tanulják a diákok, az ukránt pedig mint idegen nyelvet.
Hozzátette, Magyarország több szolidaritást vár el a NATO részéről. Mint közölte, gyakorlatilag felmentést adnak az ukránoknak arra, hogy geopolitikai pozíciójuk miatt ne tegyenek eleget nemzetközi kötelezettségeiknek azzal, hogy bár kétszer is felrobbantják a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség ungvári irodáját, "senki egy szót nem szól". Ez elfogadhatatlan és felháborító - mondta Szijjártó, aki szerint jogos elvárás, hogy a szövetségesek kitartsanak egymás mellett.
"A NATO-Ukrajna csúcstalálkozó megrendezése kizárólag az ukránokon múlik, nem rajtunk" - hangoztatta.
Jens Stoltenberg, a szervezet főtitkára a magyar vétó miatt elmaradt NATO-Ukrajna miniszteri találkozó ügyével kapcsolatban csütörtökön fontosnak nevezte, hogy Magyarország és Ukrajna mielőbb megállapodjon a vitás kérdésekről. Hozzátette, nagyköveti szinten össze tudták hívni a NATO-Ukrajna tanácskozásokat, de a szövetségen belül nagy támogatottsága lenne, hogy miniszteri szintű üléseket is tartsanak.
Szijjártó arról is beszélt, hogy a katonai szervezetnek a keleti mellett a délről érkező kihívásokra is megfelelő válaszokat kell adnia, ugyanis az illegális bevándorlási hullámok veszélyeztetik az európai térség biztonságát és stabilitását.
Kijelentette, a NATO-nak segítenie kell az Európai Uniónak a migrációs áramlások féken tartásában és megelőzésében, a magyar kormány szerint ezért a szövetségnek folytatnia kell a földközi-tengeri műveleteit.
Szijjártó üdvözölte a kezdeményezést, hogy a NATO önálló kiképző missziót indít Irakban, és kiemelte, Magyarország ehhez kész hozzájárulni, az ország teljesíteni fogja szövetségesi kötelességeit. Rámutatott: 165 magyar katona jelenleg is a térségben állomásozik, a parlamenti mandátum pedig 200 főre vonatkozik.
Végezetül azon véleményének is hangot adott, hogy miközben a NATO hozzárárul Afganisztán stabilitásának megteremtéséhez és fenntartásához, "legitim, jogos és szükséges" az az elvárás, hogy a dél-ázsiai ország "szűnjön meg kibocsátó országnak lenni az Európába irányuló migrációs folyamatok vonatkozásában".
