Zömmel hátrányos helyzetű térségből származó, illetve nagyon alacsony képzettségű, a közfoglalkoztatásban részt vevő személyeknek szól az a képzési program, amelynek révén az érintettek mintegy tíz százaléka el tud helyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon, legalábbis az eddigi statisztikák szerint – tudta meg lapunk.
Az Alacsony képzettségűek és közfoglalkoztatottak képzése elnevezésű, többéves kiemelt projektben harmincmilliárd forintos támogatással összesen nyolcvanötezer fő bevonása a cél – derül ki Pintér Sándor belügyminiszternek egy ellenzéki írásbeli kérdésre adott parlamenti válaszából. A tavaly februári kezdéstől idén március végéig ötvenötezer ember képzését tervezték, ám ennek csupán nyolcvanhárom százaléka teljesült, ami 45 625 főt jelent. „A június végi adatok alapján azonban a képzésbe vontak száma 49 507, a képzést sikeresen befejezőké 39 313 fő, a képzésben lévők száma 6900 fő” – részletezte a miniszter. Most az utolsó nagyobb ütem előkészítése zajlik, ami december 1-jén kezdődik, és az úgynevezett téli képzéseket jelenti. Ebbe a belügyi tárca mintegy húsz-huszonötezer fő bevonását tartja reálisnak.
Pintér kifejtette, a közfoglalkoztatásba vontak iskolai végzettségét és képességeit figyelembe véve „felzárkóztató és kompetenciafejlesztő programok mellett szakmai, az elsődleges munkaerőpiacra történő elhelyezésre felkészítő képzési programok megvalósítására is lehetőség nyílik”. Ennek szellemében minden résztvevővel úgynevezett pályaérdeklődési kérdőívet is kitöltetnek, ami alapján személyre szabott, egyéni képzési terv készül. Ami a választékot illeti: jelenleg a képzési jegyzékből kétszáztíz szakirányból választhatnak az érdeklődők, ennek hatvanhét százaléka OKJ-s, de van úgynevezett hatósági és betanító képzés is.
Ugyanakkor nemcsak az oktatásra, hanem az elsődleges munkaerőpiacon való elhelyezkedésre is léteznek programok. Pintér válaszában utalt arra, hogy a közfoglalkoztatás mellett képzésben részesülők elhelyezkedését a külön erre kialakított nyomon követési eljárásban, az uniós standardoknak megfelelően vizsgálják. Ennek nyomán a tárcavezető válaszában tudatta, hogy a képzési programokat tavaly befejező 13 612 ember közül mintegy ezerháromszáz szerzett új munkahelyet, ami csaknem tízszázalékos arányt jelent.
A belügyi tárca részéről azonban rámutattak, a kiemelt képzési programba bevont személyek elhelyezkedési lehetőségét jelentősen befolyásolja az a körülmény, hogy 97,9 százalékban hátrányos helyzetű térségből származó, vagy nagyon alacsony végzettségű, szakképzetlen ember volt.
Pintér kifejtette, a közfoglalkoztatásba vontak iskolai végzettségét és képességeit figyelembe véve „felzárkóztató és kompetenciafejlesztő programok mellett szakmai, az elsődleges munkaerőpiacra történő elhelyezésre felkészítő képzési programok megvalósítására is lehetőség nyílik”. Ennek szellemében minden résztvevővel úgynevezett pályaérdeklődési kérdőívet is kitöltetnek, ami alapján személyre szabott, egyéni képzési terv készül. Ami a választékot illeti: jelenleg a képzési jegyzékből kétszáztíz szakirányból választhatnak az érdeklődők, ennek hatvanhét százaléka OKJ-s, de van úgynevezett hatósági és betanító képzés is.
Ugyanakkor nemcsak az oktatásra, hanem az elsődleges munkaerőpiacon való elhelyezkedésre is léteznek programok. Pintér válaszában utalt arra, hogy a közfoglalkoztatás mellett képzésben részesülők elhelyezkedését a külön erre kialakított nyomon követési eljárásban, az uniós standardoknak megfelelően vizsgálják. Ennek nyomán a tárcavezető válaszában tudatta, hogy a képzési programokat tavaly befejező 13 612 ember közül mintegy ezerháromszáz szerzett új munkahelyet, ami csaknem tízszázalékos arányt jelent.
A belügyi tárca részéről azonban rámutattak, a kiemelt képzési programba bevont személyek elhelyezkedési lehetőségét jelentősen befolyásolja az a körülmény, hogy 97,9 százalékban hátrányos helyzetű térségből származó, vagy nagyon alacsony végzettségű, szakképzetlen ember volt.
