Gyors jogi következményeket helyezett kilátásba szerdán az Európai Bizottság (EB) arra az esetre, ha Lengyelországban az államfői vétó ellenére végül elfogadják a kifogásolt törvényeket, amelyek a bírálók szerint aláásnák az igazságszolgáltatás függetlenségét.
A brüsszeli testület tagjai szerdai tanácskozásukon megvitatták a legfrissebb lengyelországi fejleményeket, és az egyeztetés után kiadott bizottsági közleményben tudatták: készen állnak azonnali hatállyal megindítani az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárást, amennyiben olyan törvényeket fogadnak el Lengyelországban, amelyek felmentenék vagy nyugdíjaznák a legfelsőbb bíróság tagjait.
A bizottság újabb ajánlásokat küldött a lengyel hatóságoknak az úgynevezett jogállamisági mechanizmus keretében, valamint kötelezettségszegési eljárást készített elő, amelyet a tervek szerint akkor fognak megindítani, amikor kihirdetik az Andrzej Duda elnök által már aláírt jogszabályt a bíróságok szervezetéről.
A jogállamisági mechanizmus keretében az EB korábban már két ajánlást is küldött Lengyelországnak, az ezekben szereplő aggályokat azonban - mint közölték - azóta sem sikerült orvosolni, sőt még súlyosabbá vált a fenyegetés a bírói függetlenségre és a jogállamiságra nézve.
Az újabb ajánlásban egy hónapot adtak a lengyel kormánynak arra, hogy rendezze az aggályos kérdéseket és tájékoztasson az e célból megtett intézkedésekről, és az Európai Bizottság ettől függően dönt majd a további intézkedésekről.
Az EB-nek a bíróságok működéséről szóló négy új lengyel törvénnyel van problémája, amelyek közül kettőt aláírt, kettőt viszont megvétózott az államfő. A legfelsőbb bíróságot és az országos igazságszolgáltatási tanácsot érintő, megvétózott törvényjavaslatok mellett Brüsszel az elfogadott és a lengyel elnök által is jóváhagyott, a bíróságok szervezetéről szóló törvénytervezetre és arra a július 13. óta már hatályos törvényre vonatkozóan fogalmazott meg ajánlásokat Varsónak, amely a Krakkóban működő Nemzeti Bírói és Ügyészi Iskola működését szabályozza. Ez az intézmény az egyetlen Lengyelországban, amely bírákat és ügyészeket képezhet. Az Európai Bizottság szerint a tervezett változtatások a kormánypárt ellenőrzése alá vonnák a legfelsőbb bíróságot és az igazságszolgáltatás más területeit. Mint írták, ezen szabályoknak a jelenlegi formájukban rendkívül negatív hatásuk lenne, módszeresen aláásnák a bíróságok függetlenségét az országban.
"Az igazságszolgáltatás függetlensége lényeges előfeltétele az uniós tagságnak, az EU ezért nem fogadhat el olyan rendszert, mely lehetővé teszi a bírák önkényes menesztését. Amennyiben a lengyel kormány folytatja a bírói függetlenséget, illetve a jogállamiságot aláásó intézkedéseit, nem lesz más lehetőségünk, mint a hetes cikk szerinti eljárás aktiválása" - hangsúlyozta Jean-Claude Juncker, az uniós jog végrehajtása felett őrködő szervezet elnöke.
Sajtóértekezletén Frans Timmermans, a bizottság első alelnöke "teljes képtelenségnek", "ostoba szóbeszédnek" nevezte azokat a híreket, amelyek szerint egyszerre indítanák meg a hetes cikk szerinti eljárást Lengyelország és Magyarország ellen.
Névtelenséget kérő illetékesek szerint Brüsszel készen akar lenni rá, hogy szükség esetén a nyári szabadságok ideje alatt is azonnal reagálni tudjon az esetleges varsói lépésekre, a biztosi kollégium ugyanis a mostani egyeztetést követően szeptember elején ül össze legközelebb.
A két megvétózott törvény egyike felmentené a legfelsőbb bíróság mostani tagjait, azok kivételével, akiket az igazságügyi miniszter kivonna ennek hatálya alól. A másik pedig megszüntetné 15 jelenlegi bíró mandátumát a 25 fős országos igazságszolgáltatási tanácsban (KRS), akiknek az utódait a parlament alsóháza választaná meg, s nem a szakmai szervezetek, mint eddig.
A hetes cikk olyan, többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely - az uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén - végső soron akár az érintett ország szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat, ehhez azonban az összes többi tagállam egyhangú támogatására van szükség.
Szakemberek ugyanakkor kiemelték, hogy az "atomfegyverként" is emlegetett eljárás megindításához a tagországok négyötödének támogatása is elegendő lenne, és ez a példátlan lépés már önmagában is erős figyelmeztetést küldene Varsónak.
Jelentős nyomás alá került a lengyel kormányfő
Jelentős politikai nyomás alá került Andrzej Duda lengyel államfő, miután bejelentette, hogy vétót emel a lengyel igazságszolgáltatás átalakítására irányuló három törvényjavaslat közül kettő ellen - jelentette szerdán a Newsweek című nemzetközi hetilap lengyel nyelvű kiadása.
A lap azt írja, hogy Beata Szydlo kormányfő, valamint az alsó- és a felsőház elnöke is felkereste Dudát, és megpróbálták rávenni, hogy mégis írja alá az országos igazságszolgáltatási tanács és a legfelsőbb bíróság átalakításáról szóló, a parlament által már elfogadott törvényt.
"Jarek egy órát ad neked, hogy megmásítsd a döntésedet" - közölte a lap szerint az államfővel Marek Kuchcinski, a szejm elnöke a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) pártot, valamint az országot is ténylegesen irányító Jaroslav Kaczynskire utalva.
A Newsweek megjegyzi, hogy Duda ekkor még visszavonhatta volna vétóját, mert hivatalosan még nem küldte vissza a törvényhozásnak a vitatott törvényjavaslatokat, de ez jelentős arcvesztést jelentett volna számára.
Az Európai Bizottság által is támadott törvényjavaslatok bírálóik szerint aláásnák az igazságszolgáltatás függetlenségét.
"Varsó nem fogadja el Brüsszel zsarolását"
Varsó nem fogadja el "az uniós hivatalnokok semmiféle zsarolását", különösen ha nem tényeken alapszik - jelentette ki az Európai Bizottság bejelentéseire reagálva szerdán Rafal Bochenek, a lengyel kormány szóvivője.
Bochenek szerint a Brüsszel által bírált törvények összhangban vannak a lengyel alkotmánnyal és a demokrácia elveivel. Leszögezte: Varsó "mindig nyitott a párbeszédre, de elutasít bármiféle nyomásgyakorlást és zsarolást". Aláhúzta: a változások nincsenek hatással a bírák és a bíróságok függetlenségére.
Fájdalmasnak nevezte, hogy Frans Timmermans, az EB első alelnöke, "nem ismerve az adott törvénytervezeteket és a lengyel jogi szabályokat, igazságtalan kritikával illeti Lengyelországot".
Witold Waszczykowski külügyminiszter a wpolityce.pl konzervatív hírportálnak nyilatkozva rámutatott: az igazságügyi reform egy le nem zárt törvényhozói folyamat, ezért "elfogadhatatlan az, hogy most ebbe kívülről beavatkozzanak".
Ryszard Legutko, aki az Európai Parlamentben az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) képviselőcsoportjának lengyel társelnöke, úgy értékelte: Timmermans nagyon éles szavakat használt a Lengyelországot illető szerdai sajtóértekezletén, "elképesztő, brezsnyevi szellemben hangzottak el". Aláhúzta: az igazságügy megreformálása belső ügy, alkotmányos szervek foglalkoznak vele.
Konrad Szymanski, az EU-ügyekért felelős lengyel külügyminiszter-helyettes arra az álláspontra helyezkedett, hogy az EB által kétségbe vont előírások nem érintik a bírói függetlenséget, összhangban vannak az uniós joggal. A brüsszeli testület által bírált előírások "adminisztratív ügyekre vonatkoznak, nem hatnak a lengyel igazságügy ítélethozatalára" - vélekedett Szymanski. Szerinte az EB-nek nagyobb mértékben kellene figyelembe vennie azt, hogy az igazságügy szervezete a tagállamok hatáskörébe tartozik. Bejelentette: Varsó "megfelelő időpontban, tárgyilagosan" válaszol az EB kifogásaira.
A fő ellenzéki párt, a Polgári Platfom elnöke, Grzegorz Schetyna "fontos figyelmeztetésnek" nevezte az EB lépését. Arra hívta fel Andrzej Duda államfőt, hogy módosításokat készítsen az általa már jóváhagyott, a bíróságok szervezetéről szóló törvényhez, és készséget nyilvánított az ebben való együttműködéshez.
