Bízom benne, hogy a magyar állam azért szállna be a Budapesti Értéktőzsdébe, hogy hozzájáruljon a hazai tőkepiac sikeréhez, ami számomra nem jelenthet mást, mint hogy több, ma még teljesen állami kezében lévő cég jelenik majd meg a tőzsdén – jelentette ki lapunknak Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) volt elnöke, aki szerint a sikeres tőzsde növeli a versenyképességet és a gazdaság átláthatóságát.
Szalay-Berzeviczy Attila: Az együttműködés híve vagyok (Fotó: MH)
– A Magyar Nemzeti Bank a tulajdoni részesedésének növelésével is erősítené befolyását a magyar tőzsdén. Milyen fordulatot jelenthet ez a lépés?
– A nemzetközi trend az, hogy a tőzsdék maguk is tőzsdére mennek, és ezáltal tőzsdén jegyzett vállalatként mérettetik meg magukat és mutatnak ezáltal példát más vállalatoknak is. A Budapesti Értéktőzsde esetében is ez lenne a kívánatos irány, amennyiben a részvények többsége egy olyan stratégiai tulajdonosi kör kezében van, amely elkötelezett a magyar tőkepiac felvirágoztatásában.
– Első pillantásra csak többségi jegybanki, avagy állami részesedés megszerzése képzelhető el, netán egy pezsgőbb magyar tőkepiac miatt a felek kompromisszumot is köthetnek a közös tulajdonlásban?
– A tőzsdékből általában inkább ki-, mint beszáll az állam mindenhol a világon. De ez persze nem jelenti azt, hogy a magyar állam megjelenése a BÉT-ben mint meghatározó tulajdonos nem lehetne kedvező a magyar tőkepiac számára.
– Az MNB és az osztrák tulajdonosok között eltérőek lehetnek majd a motivációk. De mik lehetnek a közös célok?
– Én mindig is elkötelezett híve voltam a kelet- és közép-európai tőzsdeszövetség kialakításának, amelyben a tagok közös kereskedési rendszeren működve létre tudnak hozni egy nagyobb, likvidebb parkettet és egy nagyon komoly régiós indexet. Ehhez viszont szükség van a lengyelek, a csehek és a magyarok mellett az osztrákokra is. Ilyen szempontból ezen négy ország tőzsdéjének és tulajdonosainak jól együtt kell tudni működni, hogy együtt hatékonyabban versenyezzünk London, Párizs és Frankfurt tőzsdéivel a bevezetésekért és a kereskedési forgalomért.
– Számos magyar, akár állami vállalat számára kedvező tőkebevonási lehetőség lenne a tőzsdére lépés. Hogyan gyorsulhatna fel ez a folyamat?
– Örülnék, ha végre a magyar gazdaságpolitika fontos elemévé válna a hazai tőzsde, mivel a világ legsikeresebb országainak közös jellemzője, hogy virágzó tőkepiacokkal rendelkeznek, a legnagyobb és legsikeresebb vállalataik pedig mind tőzsdén jegyzett cégek. Ha sikeres a tőzsde, akkor az növeli a gazdaságban a transzparenciát és a versenyképességet, ami pedig új munkahelyeket és növekvő adóbevételeket jelent. Bízom benne, hogy a magyar állam azért szállna be a BÉT-be, hogy hozzájáruljon a sikeréhez, ami számomra nem jelenthet mást, mint hogy több, ma még teljesen állami kezében lévő cég jelenik majd meg a tőzsdén.
– Budapest korábban a régió meghatározó tőkepiaci központja akart lenni. Erről lemondhatunk, vagy esetleg új távlatok is megnyílnak?
– Ettől a célkitűzéstől beláthatatlan távolságra kerültünk az elmúlt tíz évben. Robusztusan növekvő gazdaságra, tőzsdebarát politikai, jogi és adózási környezetre, tömérdek bevezetésre, magas szintű pénzügyi oktatási rendszerre és komoly szakembergárdára lenne szükség.
