Jelentősen növekedett a vállalati bizalmi index a Századvég Gazdaságkutató Zrt. márciusi adatai szerint. A lakossági adatok csökkenést mutattak a fogyasztói bizalmi indexet illetően és erősödött az emberek inflációérzete.
Márciusban rekordot döntött a vállalati konjunktúraindex, amely 1,9 pontra növekedett – emelte ki Vértesy László, a Századvég Alapítvány vezető kutatója egy tegnapi háttérbeszélgetésén. A Magyar Nemzeti Bank megbízásából készülő legfrissebb vállalati és lakossági kutatások megállapításait bemutató tájékoztatón elmondta, hogy a vállalati konjunktúraindex összetételét tekintve úgy tűnik: a nagy- és a középvállalatok a legoptimistábbak, amelyek a gazdasági környezet, a termelés és az üzleti környezet szempontjából egyaránt bizakodók. A szakértő szerint erősödött a foglalkoztatási alindex, amely szerint a cégek belátták: szükség van béremelésre, és a növekvő bérköltség ellenére sem szeretnének leépíteni. A kutatás rámutat: a vállalkozók továbbra is magasnak érzik az adminisztrációs és adóterheket, illetve az is látszik, hogy jövőre a közterhek emelkedésével számolnak. Kiemelte: a vállalatok szerint a termelés növekedésének akadálya az elégtelen kereslet, a megfelelő képzettségű munkaerő hiánya és a szabályozói korlátok. A kutató elmondta: márciusban –15,7 pontra csökkent a fogyasztói bizalmi index, emellett átlagosan 8,4 százalékra ugrott a lakosság inflációs érzése, amely többszöröse a statisztikai hivatal által mért 2,7 százalékos adatnak. A pénzügyi bizalmi index kutatása azt igazolja: a bankok megítélése márciusban romlott, a lakosság mérhetően leginkább saját számlavezetőjében bízik.
Kutasi Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető közgazdásza lapunk kérdésére elmondta: a jövő évi költségvetésben tervezett három százalék alatti hiánycél akár óvatosnak is nevezhető. Úgy vélte: mivel a költségvetés eleve magasabb, 2–2,5 százalékos inflációval számol, az inflációs hatás behozza majd az adótöbbletet, így a kitűzött hiánycél kényelmesen teljesíthető.
Hozzátette: a Századvég előrejelzései alapján ennél alacsonyabb hiányra számít. A munkáltatói közterhek további csökkentésével kapcsolatos lehetőségekről úgy vélekedett: az adóalap-csökkentő tételekben, főként a nemzetközi vállalatok esetében, nagyon kedvező helyzet állt elő Magyarországon. Mint mondta: a tőkeadók esetében, így például a kamatadó, osztalékadó adómentessé tételében az unió nem hagy mozgásteret. A személyi jövedelemadó, béradók, társadalombiztosítási járulék esetében képzelhető el adócsökkentés – emelte ki az elemző.
