Már 52 hónapja nőnek a reálkeresetek Magyarországon, a bérek szinte minden ágazatban jelentősen emelkedtek, a tárca reményei szerint ez a bérnövekedés a következő hónapokban is tartós marad - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerdán az M1 aktuális csatornán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) frissen közölt adataira reagálva.
Varga Mihály hozzátette: a keresetek növekedési mértéke pozitív értelemben egy kissé meglepő volt, mert a tárca úgy vélte, a reálkeresetek 8-8,5 százalékkal, a fizetések tavalyi növekedési ütemével nőnek majd, ehhez képest idén az év első négy hónapjában a reálkeresetek 9,2 százalékkal emelkedtek.
Az elemzők idén is kétszámjegyű béremelkedésre számítanak
A versenyszférában tapasztalható jelentős bérnyomás és bérverseny, illetve a költségvetési szféra bérrendezéseinek hatásával magyarázták az MTI-nek nyilatkozó elemzők az áprilisi jelentős béremelkedést, amire több mint egy évtizede nem volt példa. Az év első négy hónapjában tapasztalt bérnövekmény alapján valóban kétszámjegyű lehet a teljes éves béremelkedés is a szakértők szerint. Az év első négy hónapjában tapasztalt bérnövekmény alapján valóban kétszámjegyű lehet a teljes éves béremelkedés is a szakértők szerint.
Horváth András, a Takarékbank elemzőjének várakozásai szerint idén a 13 százalékot megközelítő mértékben nőhetnek a bérek a bérmegállapodások, és az egyre fokozottabb szakember hiány miatt. Így a várt 2,3 százalékos infláció mellett 10 százalékot meghaladó reálbér növekedés lehet az idén. Míg 2013-tól 2017 végéig összesen 31,0 százalékkal, közfoglalkoztatottak nélkül számolva pedig 34,9 százalékkal nőhetnek a reálbérek. Mivel jelentős számú vállalatnál április környékén sikerült lezárni az idei bérmegállapodásokat, így további gyorsulás várható az év további részében.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője is úgy látja, hogy idén kitarthat a bérnövekedés tempója, éves átlagban meghaladhatja a 10 százalékot, míg az átlagos infláció 2,2 százalékosra gyorsulhat, így reálértelemben 7-8 százalék közötti keresetnövekedésre lehet számítani az idén.
Az erősödő belső keresletnek az lesz a következménye, hogy az infláció jövőre még tovább gyorsulhat és az átlagos áremelkedés üteme 3,2 százalékos lehet. A feszes munkaerőpiac, a növekvő bérek és a fokozatosan javuló fogyasztói bizalom abba az irányba mutat, hogy idén a GDP növekedésének gerincét a háztartások fogyasztása adhatja. Ürmössy Gergely véleménye szerint az idén a magyar GDP 3,7 százalékkal bővülhet.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kiemelte, hogy az áprilisihoz hasonló gyors emelkedésre több mint egy évtizede nem volt példa, miközben a KSH statisztikái szerint tovább nőtt a foglalkoztatottság.
A nettó bérek erős dinamikája különösen kedvező a még mindig viszonylag visszafogott infláció mellett, így lehet a reálbérek növekedése kétszámjegyű. A jegybank friss előrejelzése alapján ez nem változik, hiszen egyrészt lefelé módosították az inflációs prognózisukat, másrészt továbbra sem látnak bérinflációs kockázatokat. A bérek emelkedésében továbbra is kulcsszerepet játszik az állami szféra, hiszen kommentárjában a KSH kiemelte, hogy az erőteljes emelkedésre hatással voltak az állami közszolgáltató cégeket érintő bérrendezések is. Ezzel párhuzamosan a versenyszféra dolgozói 12,6 százalékos átlagos bérfejlesztésben részesülhettek.
Az elemző szerint az év első négy hónapjában tapasztalt bérnövekmény alapján valóban kétszámjegyű lehet a teljes éves béremelkedés is. Ezzel kapcsolatban azonban továbbra is maradtak kérdőjelek, amelyek közül a legfontosabb, hogy bérkiáramlás mikor fog inflációs nyomásban lecsapódni, illetve az, vajon a magas számok mögött mekkora arányban áll valós bérnövekmény és mekkora a gazdaság fehéredéséből származó hatás. A pusztán statisztikai alapú növekmény ugyanis nem jelenik meg az elkölthető jövedelem növekedésében, azaz magyarázattal szolgálhat a fogyasztás mérsékeltebb növekedésére - tette hozzá.
A nemzetgazdasági miniszter szerint a 2017. január-áprilisi időszakban mért reálkereset emelkedés illeszkedik abba a folyamatba, amelyet tavaly novemberben egy 6 éves bérmegállapodásban a kormány és a szociális partnerek közösen fogadtak el és amelynek célja, hogy a gazdasági növekedést valamennyi ágazatban érezhetővé tegyék. A tárcavezető megjegyezte: "a kormány szerint az a helyes, ha hosszú távon a magyar gazdaság teljesítménye nem az olcsó bérekre, hanem a magasabb hozzáadott értékre, a kutatás-fejlesztésre és az innovációra épül".
Varga Mihály közölte: a bérnövekedés üteme a visegrádi országok összevetésében is kifejezetten magasnak számít, Magyarország lassan behozza azt a hátrányát, amelyet a 2010-es évek előtt felhalmozott a visegrádi négyekkel szemben.
Egyre gyorsul a növekedés
Áprilisban, a márciusi 12,8 százalék után, a bruttó és a nettó átlagkereset 14,6 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az év első négy hónapjában 11,9 százalékkal nőttek a keresetek az előző év azonos időszakához viszonyítva - jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal. A keresetek harmadik hónapja mutatnak kétszámjegyű éves növekedést.
Az áprilisi 2,2 százalékos és az első négyhavi 2,5 százalékos inflációval számolva a reálkeresetek rendre 12,1, illetve 9,2 százalékkal nőttek az egy évvel korábbiakhoz képest.
A keresetek növekedésére a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 25 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá az állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással - tette hozzá jelentésében a KSH.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 303 000 forint volt áprilisban, azaz először lépte át a 300 ezer forintos küszöböt. Az átlagos nettó kereset családi kedvezmény nélkül 201 500 forint volt, a kedvezményt is figyelembe véve pedig 209 300 forintra becsülhető - közölték.
A közfoglalkoztatottak nélkül számolva az áprilisi bruttó átlagkereset 317 500, a nettó 211 100 forint volt, egyformán 13,4, százalékkal több az egy évvel korábbinál.
A vállalkozásoknál 320 300 forint volt a bruttó és 213 ezer forint a nettó átlagkereset, 12,4 százalékkal magasabb a tavaly áprilisinál, a költségvetési szektorban 16,7 százalékos emelkedéssel 316 400, illetve 210 400 forintra nőtt a bruttó és a nettó átlagbér a közfoglalkoztatottak nélkül számolva.
A vállalkozásoknál a havi rendszeres jövedelmek 12,3, a jutalmak és más egyszeri kifizetések 13,1 százalékkal haladták meg a tavaly áprilisiakat, a költségvetési szférában 70 százalékkal nagyobb, 18 ezer forint havi prémiumokat fizettek átlagosan és a rendszeres bérek 14,5 százalékkal nőttek.
Az iparban 327 600, az építőiparban 213 400 forint volt a bruttó átlagkereset áprilisban 13,5, illetve 9,3 százalékkal nagyobb az egy évvel korábbinál.
A szállítás-raktározás és az idegenforgalomban a szálláshely szolgáltatás és vendéglátás terén 18,8, illetve 18,7 százalékos éves növekedéssel 288 300, illetve 194 400 forintra emelkedett az átlagkereset. A pénzügyi, biztosítási üzletágban 708 500 forint volt az áprilisi bruttó átlagkereset 11,3 százalékkal több az egy évvel korábbinál.
A költségvetési szférában 18,4 százalékkal emelkedtek a keresetek a közigazgatás és védelem terén és meghaladták a 361 ezer forintot, az egészségügyben és a szociális ellátásban 23,0, illetve 20,9 százalékkal nőttek a keresetek, amivel 284 600, illetve 132 900 ezer forintot értek el csupán.
A KSH adataiból kiderül, hogy a vállalkozásoknál foglalkoztatottak száma 59 ezerrel, 3,0 százalékkal nőtt az egy évvel korábbiakhoz hasonlítva, a költségvetésben viszont tavaly január óta tartó létszámcsökkenés áprilisiban is folytatódott. A közfoglalkoztatottak száma 41 ezerrel kevesebb volt a tavaly áprilisinál és nem érte el a 148 ezret, bruttó átlagkeresetük pedig 4,2 százalékkal nőtt, meghaladta a 83 ezer forintot.
