A Soros által pénzelt Transparency International (TI) most is azt a két európai országot - Magyarországot és Bulgáriát - támadja, amelyek kerítést építettek az illegális migráció ellen - kommentálta a nagyobbik kormánypárt a nemzetközi civil szervezet éves jelentését csütörtökön.
A Fidesz közleményében arra reagált, hogy a TI a magyarországi korrupciós helyzetet 45 pontra értékelte, amivel Magyarország a 66. helyre került a tavalyi 57. hely után. A TI szerint az EU-s tagországok közül Magyarország az utolsó előtti helyre került, mögötte csak Bulgária található.
Szijjártó: a kerítés miatt támadja Magyarországot a TI
A külgazdasági és külügyminiszter szerint a kerítés miatt támadja Magyarországot a TI.
Szijjártó Péter elmondta: a TI két országot minősített le, Magyarországot és Bulgáriát, azt a két országot az Európai Unióban, amely kerítést épített az illegális bevándorlás megállítására.
Ez egy újabb megnyilatkozása a nemzetközi szervezetek Magyarország elleni példa nélküli támadásának, amely kizárólag arról szól, hogy nem értenek egyet az ország migrációs politikájával - fogalmazott.
A külügyminiszter kijelentette: "minket nem érdekel sem a zsarolás, sem a nyomásgyakorlás", ezután sem fogunk egyetlen illegális bevándorlót sem beengedni Magyarországra, "a kerítés pedig ott marad, ahol van".
A világ országainak többségében egyáltalán nem, vagy csak alig javult a korrupciós helyzet 2017-ben - emelte ki a Transparency International a szerdán kiadott éves jelentéséről tájékoztató közleményében.
A berlini központú szervezet közleménye szerint különösen azokban az országokban nagy a korrupció, amelyekben a sajtó és a civil szervezetek védelme gyenge.
Ezt mutatja a többi között, hogy az utóbbi hat évben meggyilkolt újságírók több mint 90 százaléka olyan országban halt meg, amelyben 46 pont alatt van az úgynevezett Korrupció Érzékelési Index (CPI).
A mutató változása nem csak a sajtószabadság elleni támadásokkal és a civiltársadalmi szervezetek mozgásterének szűkítésével áll összefüggésben. Együttjárás mutatható ki a CPI értéke és a jogállamiság gyengesége, az információszerzési lehetőségek hiánya, a közösségi média feletti kormányzati ellenőrzés és a közügyekben való állampolgári részvétel korlátozása között is - idézték a CPI-felmérésről készített jelentést bemutató közleményben Delia Ferreira Rubiót, a TI elnökét.
A CPI a korrupciónak a közhivatalnokok és politikusok körében érzékelt mértéke alapján értékeli az országokat. A mutató értéke 0 (nagyon korruptnak érzékelt) és 100 (nagyon tisztának, átláthatónak érzékelt) között mozoghat. A TI 2017-es felmérésben 180 országot állítottak rangsorba. A CPI értéke több mint kétharmaduknál nem éri el az 50 pontot.
A legjobban teljesítő régió Nyugat-Európa, 66 pontos átlaggal. A legrosszabbul Afrikának a Szahara sivatagtól délre fekvő része, valamint a kelet-európai és közép-ázsiai régió teljesített, 32 pontos, illetve 34 pontos átlaggal.
A lista élén és végén nincs nagy változás az utóbbi évekhez képest. A rangsort Új-Zéland vezeti 89 ponttal, és utána többnyire észak-európai országok következnek. A második Dánia 88 ponttal, a harmadik helyen Finnország és Norvégia áll, 85 ponttal. Az első tízben van még Svájc, Szingapúr, Svédország, Kanada, Luxemburg és Hollandia. A TI vizsgálata alapján a közhatalom ezekben az országokban szolgálja leginkább a közjót, és ezekben az országokban a leginkább átlátható az állam működése.
A lista végére, a legkorruptabb és legkevésbé átláthatóan működő államok körébe Szíria (14 pont), Dél-Szudán (12 pont) és Szomália (9 pont) tartozik.
A TI a magyarországi korrupciós helyzetet 45 pontra értékelte, ezzel Magyarország a 66. helyre került, amellyel Szenegállal osztozik. Az EU-s tagországok közül Magyarország mögött foglal helyet Bulgária. Tavaly 48 pontot adtak Magyarországnak, ez az 57. helyet jelentette, Romániával és Jordániával holtversenyben.
A közleményben kiemelték, hogy Magyarország az "egyik legriasztóbb példa" a civil társadalom helyzetének romlására Kelet-Európában. Hozzátették, hogy Magyarország CPI-je az utóbbi hat évben tíz ponttal csökkent.
