A köztisztviselők 30 százalékos fizetésemelést kaptak az új kormányzati igazgatási terv keretében, fel nem használt szabadságukat egy összegben megtérítették, az ellenzék és házi sajtója azonban megpróbálják kiforgatni, támadni az intézkedéseket.
A közszféra béremelési programjának következő lépéseként most átlagosan 30 százalékkal emelkedik a központi közigazgatásban - a minisztériumokban és a háttérintézményeknél - dolgozó kormánytisztviselők bére. A törvény szerinti új besorolása alapján a kormánytisztviselő január elsejétől vált jogosulttá a megemelt illetményre. A munkáltatóknak március 15-ig kell kiállítani az új kinevezési okmányokat, amelyből a tisztviselő értesül az álláshelyének besorolásáról és az új illetményéről - közölte a Miniszterelnökség hétfőn.
A kormánytisztviselők a februári fizetésükkel egy összegben megkapják a fel nem használt szabadságuk megváltását is. A márciusi illetmény kifizetésével egyidejűleg, áprilisban fizetik ki a január-februári illetménykülönbözetet is. Átlagosan 30 százalékos béremelés történik, de ez - a munkáltató döntése alapján - egyénenként eltérő lehet.
Idén összesen 40 milliárd forintot fordít a kormány a közigazgatási bérek rendezésére - írták a közleményben.
A versenypiacon a Munka törvénykönyve 2012 (2012. évi I. törvény 86. § (3) bekezdése) óta nem engedi meg, hogy az ebédszünet beleszámítson a munkaidőbe. A kormányzati igazgatásról szóló törvény értelmében tehát a köztisztviselőkre ugyanazok a szabályok lesznek érvényesek, mint minden más emberre a munkapiacon.
A kormányzati igazgatásról szóló törvény összhangot teremtett a magyar munkaerőpiac állami és magánszektorbeli szereplői között annak érdekében, hogy valóban biztosítható legyen a nyolc órás munkavégzés időtartama.
A fővárosi és megyei kormányhivatalok kormánytisztviselői 2016-ban béremelési program keretein belül magasabb munkabért kaptak. A közel 40 milliárd forintot kitevő béremelési program részeként a fizetésükbe beépítésre került a cafeteria juttatás.
A kormányköztisztviselők alapszabadsága valóban 20 nap, az alapszabadságon túl azonban pótszabadságban részesülnek.
A minisztérium kormánytisztviselője évente:
a) kormánytanácsos besorolásnál három munkanap pótszabadságot, tehát mindösszesen 23 nap;
b) vezető-kormánytanácsos besorolásnál öt munkanap pótszabadságot, tehát mindösszesen 25 nap;
c) kormány-főtanácsos besorolásnál hét munkanap pótszabadságot, tehát mindösszesen 27 nap;
d) vezető-kormányfőtanácsos besorolásnál kilenc munkanap pótszabadságot, tehát mindösszesen 29 nap szabadságot vehet igénybe.
A kormányzati főhivatal és a központi hivatal kormánytisztviselője évente:
a) hivatali tanácsos besorolásnál három munkanap pótszabadságot, tehát mindösszesen 23 nap;
b) vezető-hivatalitanácsos besorolásnál öt munkanap pótszabadságot tehát mindösszesen 25 nap;
c) hivatali főtanácsos I. besorolásnál hét munkanap, pótszabadságot tehát mindösszesen 27 nap;
d) hivatali főtanácsos II. besorolásnál nyolc munkanap pótszabadságot, tehát mindösszesen 238 nap;
e) vezető-hivatalifőtanácsos besorolásnál kilenc munkanap pótszabadságot, tehát mindösszesen 29 nap szabadságot vehet igénybe.
A fentieken kívül a kormány a családalapítást is támogatja a pótszabadsággal, mivel a kormányzati igazgatásról szóló törvény megemelte a gyermekek után járó pótszabadságok számát, így már egy gyermek esetén négy, két gyermek esetén nyolc, kettőnél több gyermek esetén összesen tizennégy nap vehető igénybe.
A kormánytisztviselők jelentős mennyiségű szabadságot halmoztak fel 2018. december 31-ig, melyek megváltásra kerültek összesen 9 milliárd 800 millió forint összegben, ez fejenként átlagosan több, mint félhavi fizetést jelent.
A Fidesz az ellenzék újabb színjátékairól és hergeléseiről azt írta: a szocialisták kormányzásuk alatt megalázóan alacsony bérért dolgoztatták a köztisztviselőket és elvettek tőlük egy havi bért, korábbi politikai akcióik kudarcba fulladtak, és most újabb ürügyet keresnek.
