Megszavazta tegnap az Országgyűlés a polgári törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezések és a földforgalmi törvény módosítását, ennek köszönhetően lehetőség lesz a jövőben a földhaszonbérleti szerződések felülvizsgálatára. Az Alkotmánybíróság is döntött: nem alaptörvény-ellenes az állami földek értékesítésével kapcsolatos kormányhatározat.
A kormánypárti képviselők támogatásával, 130 igen szavazattal, 68 nem ellenében fogadta el tegnap az Országgyűlés a polgári törvénykönyv rendelkezéseinek, valamint a földtörvény vonatkozó részének módosítását. Ennek köszönhetően mind a földterület tulajdonosa, mind annak bérlője kérheti földhaszonbérleti díjak felülvizsgálatát. Az Országgyűlés november közepén egyszer már módosította a földforgalmi törvényt, és lehetővé tette a haszonbérbe adott termőföldek bérleti díjának időszakonkénti felülvizsgálatát, de nem kapta meg a kellő, kétharmados támogatást, ezért módosították ismét a törvényt.
A szerződő felek bármelyike a szerződéskötést követő öt év elteltével, majd az első kezdeményezés után ötévente javasolhatja a haszonbérleti szerződés megváltoztatását annak érdekében, hogy a haszonbérleti díjat módosítsák a helyben irányadó piaci árra. Feltétel, hogy a szerződés időtartamából legalább még öt év legyen hátra. Ugyanakkor a törvény nem zárja el a feleket attól, hogy ennél rövidebb időtartamokban is megállapodjanak. A díjmódosítás lehetősége nem kötődik a tulajdonosváltáshoz. A jogszabály garantálja a szerződés felmondásának jogát is, ha a piaci haszonbérleti díj legalább húsz százalékkal meghaladja a szerződéses díj mértékét vagy annál legalább húsz százalékkal alacsonyabb. A törvénymódosítás hatályba lépése előtt kötött haszonbérleti szerződések módosítására akkor van lehetőség, ha a föld tulajdonjogának átruházásával változott a haszonbérbe adó tulajdonos személye.
Győrffy Balázs fideszes képviselő, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke, a módosítás kezdeményezője a döntést követően kiemelte: a parlamenti szavazáson újra megnyilvánult „az ellenzéki gazdaellenes liga”. A magyar gazdálkodók mostanra több ezer hektár olyan termőföldet vettek meg, amely hosszú távú szerződéssel terhelt, de a bérleti díj a mai piaci viszonyok között extrém alacsony. Ezért ma már valójában arról szavaztak a képviselők, hogy kit támogatnak: a magyar gazdákat mint új tulajdonosokat vagy az extrém alacsony földbérleti díj mellett gazdálkodó nagybirtokosokat.
Döntött tegnap az Alkotmánybíróság (AB) arról az ellenzéki beadványról, amelyben a képviselők normakontrollt kértek, amiért kormányhatározatban döntöttek az állami földek értékesítéséről. Az AB megállapította, hogy az állami tulajdonú földek értékesítéséből származó bevétel felhasználásáról a kormány nem rendelkezhet határozatban, mert az alaptörvény a nemzeti vagyon átruházását csak törvényben meghatározott célból teszi lehetővé, ezért ezt a pontot megsemmisítette. Az ellenzék indítványát egyebek mellett elutasította a testület.
Megkérdeztük. Mit jelent a bírák ítélete?
Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász: Mindössze az állami földek értékesítéséből származó bevételeknek a felhasználását utasította vissza az Alkotmánybíróság a kormányhatározatból. Ennek oka, hogy törvény szabályozza, hogy a földek értékesítéséből befolyó összeget csak területek vásárlására, valamint birtokpolitikára lehet felhasználni. Mivel a testület más ponton nem kifogásolta a kormányhatározatot, ezért úgy gondolom, nincs további teendője a jogalkotónak.
Röviden. Erről is döntött a parlament
- A nemzeti dohányboltokban lehet a jövőben elektronikus cigarettát vásárolni. Az elektronikus cigarettára, a dohányzást imitáló elektronikus eszközökre, valamennyi tartozékra, alkatrészre és utántöltő flakonra vonatkozó szabályozást a fiatalok védelmével indokolta a javaslatot beterjesztő Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. A trafikban való árusítást a beterjesztő azzal indokolta, hogy a termékeket használók ellátása szakszerű, a fogyasztóvédelmi szempontokat hatékonyan érvényre juttató legyen.
- A szerencsejáték szervezéséről, a társasági adóról, az osztalékadóról, valamint a sportról szóló törvényt is módosította tegnap az Országgyűlés. A törvény a többi között egyértelművé teszi, hogy a sporttal összefüggő reklám- és marketingjogok a közvetítéssel, illetve a bajnokság kiírásával, szervezésével és lebonyolításával összefüggő jogokkal azonos módon vagyoni jogot képeznek. A látványcsapatsportok esetében csak támogatói szándéknyilatkozat esetében kapható adókedvezmény.
- Módosította a parlament a hulladéktörvényt, az önkormányzati és az állami hatáskörök elkülönítése érdekében. Eszerint a helyhatóságok továbbra is rendelkeznek az önkormányzati törvényben rögzített hatáskörökkel, kiválaszthatják vagy működtethetik a közszolgáltatót. Az állam feladataként rögzítették a hulladékgazdálkodás országos céljainak meghatározását, a hulladékgazdálkodás fejlesztésének irányait, az önkormányzatok közötti és a regionális koordináció ellátását, az infrastrukturális erőforrások optimális elosztását, a vagyonkezelést, a közszolgáltatási díj beszedését, a szolgáltatási díj kifizetését a közszolgáltatóknak, a kintlévőségek kezelését.
- Új nemzeti akkreditálási rendszer lép hatályba januártól. Az akkreditálási eljárás értékelési és döntéshozatali szakaszból áll. Az értékeléskor a minősítőkből és szakértőkből álló értékelő csoport jár el, véleményezi a benyújtott dokumentumokat, feltárja az esetleges hiányosságokat, helyszíni szemlén vesz részt, majd szakvéleményt fogalmaz meg a hatóságnak az akkreditált státusra. A döntéshozatalkor az akkreditáló bizottság vizsgálja az értékelő csoport által összeállított iratanyagot.
- Egyhangúlag hozzájárult a parlament Horvátország uniós csatlakozását figyelembe véve az uniós tagállamok és a Koreai Köztársaság között létrejött szabadkereskedelmi megállapodás kiegészítéséhez.
- Az új közbeszerzési törvénnyel összefüggésben, amely november első napján lépett hatályba, több jogszabályt is módosított az Országgyűlés. A Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János kezdeményezésére egyebek mellett változik a Központi Statisztikai Hivatal hozzáférése a nyilvántartásokhoz. Módosulnak a kis- és közepes vállalkozásokról, a vagyonvédelemről, a minősített adat védelméről és a postai szolgáltatásokról szóló jogszabályok is.
