Felháborodással fogadták Németországban, hogy előzetes letartóztatásba helyezték Isztambulban a Die Welt című német konzervatív lap német-török kettős állampolgárságú törökországi tudósítóját.
Deniz Yücel ellen azért indítottak eljárást, mert lapjában tudósításokat közölt Recep Tayyip Erdogan török államfő veje, Berat Albayrak energiaügyi miniszter hackertámadás révén kiszivárogtatott e-mailjeiről.
Angela Merkel még hétfőn késő este közleményben reagált a 43 éves újságíró előzetes letartóztatására, kiemelve, hogy a fejlemény nemcsak "elkeserítő és csalódást keltő", hanem "aránytalanul kemény", tekintve, hogy Yücel önként jelentkezett a török hatóságoknál.
Angela Merkel hozzátette: a német kormány elvárja a török igazságszolgáltatástól, hogy méltányos, a jogállami normáknak megfelelő és a sajtószabadság értékének tiszteletén alapuló eljárást folytasson a Yücel-ügyben. Hangsúlyozta, hogy a berlini vezetés továbbra is mindent megtesz
a német-török kettős állampolgár szabadon bocsátásáért.
A CDU-val és bajor testvérpártjával, a CSU-val kormányzó szociáldemokraták (SPD) kancellárjelöltje, Martin Schulz egy szerdai, a Ruhr Nachrichten című lapban megjelenő interjúban az előzetesen közölt részletek szerint nemcsak Deniz Yücel, hanem az összes többi bebörtönzött újságíró szabadon engedését követelte Ankarától, és hangsúlyozta, hogy szabad sajtó nélkül nem működik a demokrácia.
Tiltakozott a több mint hárommillió németországi török legnagyobb civil szervezete, a Németországi Török Közösség (TGD) is, és a Német Újságírók Szövetsége (DJV) is. Több nagyvárosban, köztük Berlinben, Hamburgban és Münchenben autós felvonulással tiltakoznak kedden Deniz Yücel letartóztatása ellen.
Ellenzéki pártok is élesen bírálták a török hatóságok lépését, de a berlini vezetést is. A Zöldek szerint Angela Merkel kormánya az EU-Törökország menekültügyi megállapodás révén "túsz" lett Recep Tayyip Erdogan kezében, aki azért is léphet át egyre több határt, mert nem kell Berlin ellenállásával számolnia.
A liberális FDP részéről egyenesen azt követelik, hogy ellenlépésként ne engedjenek be Németországba török kormánytagokat.
A követelésnek azért lehet jelentősége, mert sajtóértesülések szerint Erdogan Németországban is népszerűsíteni akarja az elnöki rendszert az ügyben április közepén tartandó népszavazás előtt. Ezzel kapcsolatban vita kezdődött arról, hogy meg kell-e akadályoznia a német kormánynak Erdogan rendezvényét, hivatkozva arra, hogy külföldi kormány-, vagy államfő nem folytathat politikai tevékenységet német földön.
A sajtóban olyan találgatás is megjelent, hogy az ankarai vezetés esetleg felajánlhatja a Die Welt tudósítójának szabadon engedését, ha Berlin nem akadályozza meg, hogy az államfő személyesen kampányoljon a mintegy másfél millió szavazójoggal rendelkező németországi török voksáért.
Törökországban április 16-án rendeznek népszavazást az alkotmánymódosításról, amely kiszélesítené a mindenkori államfő jogkörét, aki így a végrehajtó hatalom feje lenne. A változtatással megszűnne a Török Köztársaság 1923-as megalakulásával létrejött miniszterelnöki tisztség.
A kormányon lévő Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) szombaton kezdte meg kampányát az elnöki rendszer bevezetése mellett. A referendumon a külföldön, így a Németországban élő törökök is részt vehetnek.
