Februárban a bruttó és a nettó átlagkereset 10,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit a januári 10 százalékos emelkedés után - jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A Fidesz szerint amióta Magyarország saját útját járja és visszaszerezte gazdasági önrendelkezését, egyre jobban megéri dolgozni, ezt mutatják a legfrissebb kereseti adatok is.
A 2,9 százalékos februári inflációval számolva a reálkeresetek 7,6 százalékkal emelkedtek a januári 7,5 százalékot követően.
A növekedésre elsődlegesen a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 25 százalékos emelése, továbbá a költségvetési szféra újabb területeit - az egészségügyi és a kulturális munkakörökben dolgozókat - érintő keresetrendezés volt hatással - tette hozzá a jelentés.
Ötven hónapja tart a reálbérek emelkedése
Már ötven hónapja tart a reálkeresetek emelkedése Magyarországon - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a KSH legfrissebb adataira reagálva. Varga szerint a bérnövekedés az alacsony infláció és a novemberi hatéves bérmegállapodás eredménye, amellyel idén a minimálbér 15 százalékkal, a garantált bérminimum 25 százalékkal nőtt.
Eközben a versenyszektorban dolgozók száma továbbra is kiemelkedő mértékben bővült, 2016 februárjához képest 118 ezer fővel nőtt, ami történelmi csúcsnak számít 1999, a legalább 5 fős körre vonatkozó intézményi létszámfelmérés indítása óta - tette hozzá a tárcavezető. Reményeik szerint a foglalkoztatás a következő hónapokban tovább javulhat. A foglalkoztatás növekedésében a gazdasági konjunktúra mellett lényeges szerepe van a kormány intézkedéseinek, mindenekelőtt a Munkahelyvédelmi Akció kedvezményeinek és a folyamatos adócsökkentéseknek. Várakozásaik szerint a bérek emelkedésének ez a dinamikája továbbra is fennmarad, ami tovább segíti Magyarország erősödését - hangsúlyozta.
A közfoglalkoztatottak nélkül számolva 10,5 százalékos volt a keresetek éves növekedése februárban. A vállalakozásoknál 9,3, a költségvetési szervezeteknél 13,8 százalékkal nőttek a bérek.
Az év első két hónapjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó és nettó átlagkeresete egyaránt 10,3 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A fogyasztói árak 2,6 százalékos kéthavi emelkedésével számolva a reálkeresetek emelkedése a januárival megegyező 7,5 százalékos volt, azaz a keresetek emelkedése lépést tartott magasabb februári inflációval.
Februárban a közfoglalkoztatottak nélkül számolva 289 ezer forint volt a bruttó és 192 ezer a nettó átlagkereset. A vállalkozásoknál 288, a költségvetésben 296 ezer forint volt a bruttó és 191, illetve 196 ezer forint a havi nettó kereset.
Az iparban foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete 285 ezer forint volt 9,4 százalékkal több a tavaly februárinál, a feldolgozó iparon belül a textil-, ruha és bőripar regisztrálta a legmagasabb 14,5 százalékos béremelkedés, amivel 183 ezer forintra emelkedtek a bruttó keresetek, a járműgyártásban 12,4 százalékkal 337 ezerre emelkedtek, míg a gyógyszergyártásban 430 ezer bruttó forintot kerestek 7,2 százalékkal többet az egy évvel korábbinál.
Fidesz: Egyre jobban megéri dolgozni
A Fidesz szerint amióta Magyarország saját útját járja és visszaszerezte gazdasági önrendelkezését, egyre jobban megéri dolgozni, ezt mutatják a legfrissebb kereseti adatok is.
Hidvéghi Balázs a nagyobbik kormánypárt kommunikációs igazgatója közleményében kiemelte: a bérek már az év első két hónapjában "nagyot nőttek". Álláspontja szerint ez annak köszönhető, hogy Magyarország erősödik, így a kormány adócsökkentéseket és béremeléseket tudott indítani, és jelentősen nő a minimálbér és a szakmunkás minimálbér.
Ezeket az eredményeket azonban veszélyezteti, hogy Brüsszel egyre több hatáskört akar magához vonni az adó- és a foglalkoztatáspolitikában is - jegyezte meg a kormánypárti politikus, hozzátéve: ezért arra kérnek mindenkit, akinek fontos a nemzet szuverenitása, a magyar bérek és munkahelyek védelme, vegyen részt a nemzeti konzultációban, és a kérdőív kitöltésével álljon ki a nemzeti érdekek mellett.
Az építőiparban 15,5 százalékkal emelkedett a bruttó átlagbér és 213 ezer forintot ért el. A statisztika szerint az idegenforgalomban és vendéglátásban átlagosnak számító 186 ezer forintos bruttó átlagfizetés 11,0 százalékkal magasabb a tavaly februárinál, míg a pénzügyi, biztosítási területen 4,8 százalékos emelkedéssel 509 ezer forint a bruttó átlagkereset.
A költségvetési szférában a közigazgatás és védelem területén foglalkoztatottak bruttó keresete 320 ezer forint volt februárban 14,5 százalékkal több az egy évvel korábbinál, az egészségügyben 17,9 az oktatásban 8,4 százalékos növekedéssel 269, illetve 276 ezer forintra emelkedett a bruttó kereset.
A KSH jelentéséből kiderül az is, hogy az öt munkavállalónál nagyobb cégeknél, a költségvetési intézményeknél és a nonprofit szervezeteknél teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszáma egy év alatt 137 ezerrel, 5,0 százalékkal nőtt, ebből a vállalkozásoknál 120 ezerrel, 6,1 százalékkal emelkedett a foglalkoztatottak létszáma. A közfoglalkoztatottak száma ezerrel volt kevesebb a tavaly februárinál és 188 ezerre csökkent, havi bruttó átlagkeresetük 2,0 százalékkal 81 ezer forintra emelkedett.
Elemzők: az idén 10 százalékkal nőhetnek a bruttó bérek, a reálbér-növekedés 7-8 százalék között lehet
A bruttó bérek az idén 10 százalék körüli mértékben nőhetnek, a reálbérek - 2,4-2,5 százalék inflációval számolva - 7-8 százalék közötti ütemben emelkedhetnek az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint.
Ürmössy Gergely, az Erste vezető makrogazdasági elemzője kiemelte, hogy a KSH által közölt adatok szerint a bruttó átlagkeresetek 10,7 százalékkal voltak magasabbak februárban az egy évvel korábbinál. Ez az ütem jelentős gyorsulás a 2016-os 6,2 százalékos átlagos bővüléshez képest. A nettó bérek is azonos lendülettel, 10,7 százalékkal nőttek éves bázison februárban, ami reálértelemben 7,6 százalékos emelkedés.
Az elemző szerint az átlagkeresetek lendületes bővülése több tényezőnek is köszönhető, az egyik a feszes munkaerőpiac bérfelhajtó ereje, amit a történelmi mélypontra eső, 4,4 százalékos munkanélküliségi ráta is jelez. Emellett a 15 százalékkal megemelt minimálbér, illetve a 25 százalékkal megnövelt garantált bérminimum is jelentősen hozzájárult a bérdinamikához - tette hozzá.
Ürmössy Gergely kommentárjában úgy vélte, az idén kitarthat a bérnövekedés üteme, éves átlagban 10 százalék körül lehet, az átlagos infláció elérheti a 2,5 százalékot, így reálértelemben 7-8 százalék közötti keresetnövekedést vár.
Megjegyezte: a feszes munkaerőpiac, a stabilan növekvő bérek és a fokozatosan javuló fogyasztói bizalom abba az irányba mutatnak, hogy az idén a GDP-növekedés gerincét a háztartások fogyasztása adhatja. Az Erste becslése szerint a gazdasági bővülés üteme az idén elérheti a 3,4 százalékot.
Horvát András, a Takarékbank elemzője is arra számít, hogy az idén 10 százalékkal nőnek a bérek a bérmegállapodás, a minimálbérek 15 százalékos, a garantált bérminimum 25 százalékos növelése, valamint az egyre fokozottabb szakember hiány miatt. Mindez a várt 2,4 százalékos infláció mellett 7,6 százalékos reálbér-növekedést eredményezhet, 2013-tól 2017 végéig pedig 28,3 százalékkal, közfoglalkoztatottak nélkül számolva pedig 32,3 százalékkal nőhetnek a reálbérek.
Úgy vélte, a bérnövekedésre jelentős felfelé mutató kockázatot jelent, hogy egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű béremelkedésre lehet számítani a következő években, amit az elmúlt hónapokban folytatott bértárgyalások - egyes esetekben kétszámjegyű bérmegállapodások - is tükröznek, miközben egyes ágazatokban folyatódik az életpályamodellek bevezetése.
Horvát András is úgy látja, hogy - az elmúlt években elhalasztott fogyasztás, a mérlegkiigazítási folyamat előrehaladása, a devizahitelek rendezése során kiszámíthatóvá váló törlesztőrészletek, valamint a háztartások nettó pénzügyi vagyonának rekordszintre emelkedése miatt - a következő években a háztartások fogyasztása lehet a gazdasági növekedés húzóereje. Megjegyezte ugyanakkor, hogy ezt az év elején némileg ellensúlyozhatja az elhúzódó extrém hideg időjárás miatti magasabb energiafogyasztás és energiaszámlák.
