Egy emberöltőre alkotott stratégiai programot a Földművelésügyi Minisztérium (FM) a magyar élelmiszer-gazdaság számára.
Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter kedden elmondta: a stratégiai program 2050-ig szóló tervezet - a Minőségi élelmiszert Magyarországnak és a világnak címet viseli - 35 évre kívánja kijelölni a magyar élelmiszer-gazdaság fejlődésének főbb irányait. A dokumentumot széleskörű társadalmi és szakmai vitára bocsátja a szaktárca; a tervezet már olvasható az interneten - tette hozzá.
Hangsúlyozta: a minisztérium a fejlesztési célok megfogalmazásával egy második Darányi Tervet kíván letenni az asztalra. A kormány filozófiája továbbra is az, hogy a mezőgazdaság megélhetést nyújtson az embereknek és jó minőségű, hagyományos, természetes élelmiszert termeljen a belső és a külső piacokra egyaránt.
Fazekas Sándor kiemelte: a világ száz országában, ahova a magyar élelmiszertermékek eljutnak, most is elismerik azok hagyományosan jó minőségét. A magyar élelmiszerek aránya a belföldi boltok polcain pedig mintegy nyolcvan százalékos. A magyar gazdaság csak hagyományos élelmiszert kíván előállítani, nem akar GMO-s és más, "már vegyipari kategóriába tartozó" termékekkel foglalkozni. A magyar szakemberek meggyőződése, hogy az élelmiszer termelést természet közeli állapotban kel megtartani - tette hozzá.
A program az élelmiszer-gazdaságra fókuszál, tágabb területre, mint a mezőgazdaság és abból indul ki, hogy a magyar az ágazatban hatvan százalékos növekedési potenciál van.
Így a célkitűzés az, hogy a mezőgazdaságban és az élelmiszer-gazdaságban 2050-ben a főállású foglalkoztatottak száma elérje a 750 ezret a jelenlegi 550 ezerrel szemben. Az élelmiszeripar hozzáadott értéke legyen 2,5-szerese a mostaninak az agrárexport értéke pedig érje el a húszmilliárd eurót, a tavalyi nyolcmilliárdról - sorolta.
A jövő élelmiszer-gazdasága az információra és a tudásra épül - emelte ki a miniszter.
Hozzáfűzte: meg kell emelni a magyar prémiumtermékek mennyiségét és minőségét, erősíteni kell az élelmiszer-biztonságot, ki kell használni az ország földrajzi helyzetéből fakadó előnyöket - Magyarországot Közép-Európa elosztó központjává kell tenni.
Szorgalmazta azt is, hogy meg kell találni a kedvező réspiacokat, ahol a minőségi magyar élelmiszert a tömegtermékeknél lényegesen jobb áron lehet eladni.
A szükséges fejlesztéseket a termékpályák mentén, azok sajátosságait figyelembe véve kell elvégezni. A kitűzött célokat családi gazdaságokra alapozva kívánják elérni - ismertette a földművelésügyi miniszter.
Hurráoptimizmusnak minősítette az LMP a agrárkormány nyilatkozatát
Sallai R. Benedek, az LMP országgyűlési képviselője nem érti az agrárkormányzat hurráoptimizmusát, mert szerinte az országban eltűnőben vannak a kisgazdaságok, és a minisztériumot bizakodásra serkentő mezőgazdaság eredményeknek mind megvannak az árnyoldalai.
Az ellenzéki politikus keddi budapesti sajtótájékoztatóján bírálta többek között Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter azon kijelentését, miszerint jelentősen nőtt a foglalkoztatás a mezőgazdaságban.
Sallai azt mondta: valóban tízezres nagyságrendben jöttek létre új munkahelyek, de ez még mindig kevesebb, mint amennyi kisgazdaság tűnt el a szektorban. Rámutatott: a Fidesz-KDNP kormányzása óta az egy-öt főt foglalkoztató mezőgazdasági egységek száma tizenöt százalékkal csökkent.
Az agrárgazdaságért felelős államtitkár, Czerván György exportnövekedést hangsúlyozó megállapítását is kétkedve fogadta a képviselő, mondván: mivel egyre kevesebb gabonát dolgoznak fel Magyarországon, így a hazai élelmiszeripar részesedése is egyre csökken a piacon.
A politikus szerint soha nem volt olyan alacsony a felvásárlási ár, mint jelenleg, ilyen körülmények között pedig a milliárdos támogatásokban részesülő nagybirtokosok tudnak megmaradni.
