A kormány a kisgyermekesek munkavállalásának érdekében a szocialista éra idejében teljesen elhanyagolt bölcsődei, óvodai hálózat megújulására jelentős összeget fordított: a mintegy száztízmilliárd forintos keretösszegből több mint négyezer-nyolcszáz új bölcsődei férőhely jött létre. Cél, hogy 2020-ig további százmilliárdos bölcsőde- és óvodafejlesztés valósuljon meg.
A kormány mintegy 4,5 milliárd forinttal több támogatást biztosít az óvodák fenntartói számára a 2019. évi költségvetésben, amelynek célja az óvodák működésének támogatása. Ennek részeként lehetőség nyílik a szakmai eszközök beszerzésére, a jelenlegi terek bővítésére, az udvari játékok korszerűsítésére, az étkeztetés alapanyagainak javítására. 2010 óta folyamatosak a kormány támogatásával megvalósuló óvodaépítések és -fejlesztések, továbbá 2014-től az infrastrukturális pályázati források lehetővé tették, hogy a férőhelyek száma kilencezer-kétszáz fővel növekedjen. A jövő évi költségvetésben emelkedett az óvodák működtetési támogatása is, a jelenlegi évi 81 700 forintról 97 400 forint/fő összegre. A cél az, hogy segítséget nyújtsanak az önkormányzatoknak abban, hogy minden óvoda szebb és jobb legyen az országban. Ezért 2020-ig további százmilliárdos bölcsőde- és óvodafejlesztés valósul meg.
A 4,5 milliárd forintos pluszból az óvodák esetében nemcsak az infrastruktúra, hanem a szakmai program bővítésére is lehetőség nyílik. Ismert, 2015. szeptember 1-jétől bevezették a hároméves kortól kötelező óvodáztatást, s 2016. januártól a családi pótlék folyósítását is a gyerekekek óvodába járásától tették függővé. Ehhez kapcsolódik, hogy tavaly január 1-jétől új ellátási formaként vezették be a minibölcsődéket, amelyeknek kevesebb minimumfeltételnek kell megfelelniük a hagyományos intézményekkel szemben. Minibölcsődének minősül tehát az az intézmény, ahol legfeljebb hét-nyolc gyermeket fogadnak, és csupán egy kisgyermeknevelőt és egy dajkát kell alkalmazniuk.
A kormány tehát a kisgyermekesek munkavállalásának érdekében a szocialista éra idejében teljesen elhanyagolt bölcsődei, óvodai hálózat megújulására jelentős összeget fordított. A mintegy száztízmilliárd forintos keretösszegből több mint négyezer-nyolcszáz új bölcsődei férőhely jött létre, míg több mint tizenegyezer fejlesztés valósult meg.
A változtatásokkal, vagyis a hároméves kortól kötelező óvodáztatással egyrészt a hátrányos helyzetű családoknak akartak kedvezni, ami a gyermekek korai fejlesztését, illetve a napi háromszori étkeztetésüket biztosítaná. Ehhez azonban szükség volt férőhelybővítésre is, nemcsak az óvodák esetében, hanem a bölcsődéknél is. Mindez azt is eredményezi, hogy azok az édesanyák, akik esetleg már a gyermek bölcsődés korában visszatérnének a munkaerőpiacra, könnyebben találnak ilyen típusú ellátási formát.
Míg tavaly az úgynevezett minibölcsődék kialakítására 1,1 milliárd forint keretösszegben pályázhattak a kritériumoknak megfelelő önkormányzatok, addig erre az évre már a bölcsődék esetében feladatalapú finanszírozásra tértek át, aminek köszönhetően 3,5-szeresére emelkedett a működtetésükre szánt költségvetési forrás. Ez annyit jelent, hogy a költségeket – figyelembe véve az önkormányzat anyagi mozgásterét – megtérítik, így számukra már nem ráfizetéses bölcsődéket működtetni. Erre a központi költségvetés az idén több mint 36,5 milliárd forintot fordított.
A megnövekedett férőhelyek egyben növekvő humánerőforrás-igényeket is generálnak. Kiderült, 2014-ről 2017-re több mint hétszáz fővel nőtt az óvodapedagógusnak jelentkező fiatalok száma, a képzési kapacitások pedig megfelelőek, csak tavaly 1379-en tettek sikeres záróvizsgát, és mindössze 904-en vonultak nyugdíjba a szakterületről.
Emellett az óvodapedagógusok bére ötven százalékkal nőtt, illetve azok, akik kistelepüléseken, nehéz körülmények között látják el feladataikat, pótlékra jogosultak. A pályára jelentkező fiatalok számának emelkedése a fentebb felsorolt intézkedéseknek is köszönhető, illetve az is, hogy 2010 óta 1167 fővel több óvodapedagógus dolgozik. Ehhez hasonlóan a bölcsődékben dolgozó kisgyermeknevelők száma tizenhét, a szakképzettek aránya csaknem hat, a felsőfokú végzettségűek aránya pedig mintegy tíz százalékkal nőtt 2010-hez képest.
A kormány célja, hogy 2020-ra a három év alatti kisgyermekek napközbeni ellátásához kapcsolódó férőhelyek száma hatvanezerre nőjön, ami a három év alatti gyermekeket fogadó teljes jelenlegi férőhelyszámhoz képest mintegy tizenkétezres, huszonöt százalékos férőhelybővítést jelentene, és körülbelül kétezer-ötszáz munkahelyet is teremt.
Ingyen tankönyv, a beváltott ígéret
A köznevelésben tanulók kilencven százalékának, több mint egymillió diáknak nem kell
fizetnie a kiadványokért, komoly segítség a családoknak a szociális étkeztetés
A baloldali kormányok, bár folyamatosan ígérték, még közelében sem jártak a diákok ingyenes tankönyvellátásának. Ennek lehetőségét a tanulók döntő többsége esetében a polgári kabinet teremtette meg, akárcsak az étkeztetés terén. Mindez jelentős segítség a gyermeket nevelő családoknak.
Idén is időben elkészültek a tankönyvek, és az iskolába szállítással sem volt probléma. A zökkenőmentes tanévkezdés ma már természetes, ez azonban nem volt mindig így. A szocialista kormányzás idején, 2007 nyarán például még augusztus 27-én (!) is arról írt a Népszava, hogy „a raktárakban ugyan már készülnek a tankönyvcsomagok, de nagy a valószínűsége annak, hogy nem kapnak kézhez minden tankönyvet a diákok az iskolakezdésre”. Az aggódó szülők pedig megtudhatták azt is, hogy „az Oktatási és Kulturális Minisztériumnak nincs beleszólása abba, hogy milyen ütemben dolgoznak a kiadók”.
A tankönyvkiadásnak a jelenlegi ellenzék által sokat kárhoztatott „államosítása”, úgy tűnik, megoldást jelentett a kusza helyzetre, a kontrollált gyártás, beszállítás és elosztás eredményeként már nincsenek komolyabb fennakadások. Ennél is fontosabb, hogy a kiadványok ára is alacsonyan tartható, ez pedig lehetővé tette az ingyenesség kiterjesztését. Immár az első kilenc évfolyam, a 10–12. évfolyamon pedig – rászorultsági alapon – a diákok hatvan százaléka, összesen több mint egymillió diák kapja ingyen a tankönyveket, ez a köznevelésben tanulók majd kilencven százaléka. A teljes mennyiség hetven százalékát teszik ki az állami kiadású tankönyvek, de az összértéknek ez mindössze ötvenöt százaléka. Ugyanis, míg a tankönyvek átlagára 850 forint, ezen belül az állami kiadásúak átlagosan 670 forintba, a nem állami kiadású könyvek viszont átlag 1476 forintba kerülnek.
Az ingyen tankönyv a szocialisták erős kampányígérete volt 2002-ben. Medgyessy Péter akkori miniszterelnök-jelölt választási levelében még személyes felelősséget is vállalt azért, hogy kormánya ingyenessé teszi a tankönyvet az általános iskolában. Az ígéretből gyakorlatilag semmi sem lett, emlékezetes viszont Magyar Bálint oktatási miniszter kijelentése, miszerint nem lesz ingyenes a tankönyv, mivel „nem a szocializmust építjük”.
A jelenlegi kormány nem csak a tankönyvek terén biztosít jóval többet. Szociális gyermekétkeztetésre idén 79 milliárd forint jut, ötmilliárddal több, mint tavaly, és ötvenmilliárddal több, mint 2010-ben, a szocialista kormányzás utolsó évében. Folyamatosan szélesítik azoknak a körét, akik bekerülhetnek az ingyenességi körbe, idén a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénybevételéhez szükséges jövedelemhatárt öt százalékkal emelték, ezzel az intézkedéssel további tízezer gyermek került be a szociális étkeztetés rendszerébe. Emellett már mind a négy iskolai szünetben kapnak meleg ételt a hátrányos helyzetű családok gyerekei. A kormány idén 6,67 milliárd forintot különített el a szünidei étkeztetés költségeire, az összeg majdnem háromszorosa a nyári gyermekétkeztetésre 2010-ben fordított támogatásnak. Az önkormányzatoknak 2016. január 1-jétől kötelező gondoskodniuk a szünetekben a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek étkeztetéséről.
A 2015-ös menzareform óta ráadásul a konyhákra szigorúbb szabályok vonatkoznak, a cél az volt, hogy a közétkeztetésre szánt ételek kevesebb só, cukor és zsír hozzáadásával készüljenek, emelkedjen a zöldség- és gyümölcsadag, megfelelő legyen a tej, tejtermékek aránya, és több teljes kiőrlésű gabonából készült pékáru kerüljön a gyerekek elé. A menzákat folyamatosan ellenőrzik, a tavalyi vizsgálat alátámasztotta, hogy mind a só-, mind a hozzáadottcukor-tartalom csökkent. Öt évvel ezelőtt az iskolák valamivel több mint felében kaptak a gyermekek naponta friss zöldséget, gyümölcsöt, 2017-re ez az arány 82 százalékra nőtt. Az iskolatej-programhoz is mind többen – már az intézmények hetven százaléka – csatlakoztak, és az iskolák több mint felében kapnak a gyerekek naponta teljes kiőrlésű lisztből készült ételt.
Tématámogatás. Készült Magyarország Kormánya támogatásával.
