Túlzottdeficit-eljárást kezdeményezett Olaszországgal szemben szerdán az Európai Bizottság az aggályosnak minősített jövő évi költségvetési tervezet miatt, amely a testület szerint "különösen súlyos megsértését" jelenti az uniós szabályoknak és a római kötelezettségvállalásoknak.
A bizottság első lépésként jelentést fogadott el az olasz helyzettel kapcsolatban, amelyet szakemberek szerint nagy valószínűséggel jóváhagynak majd a tagállamok pénzügyminiszterei is, és így formálisan is megindulhat a túlzottdeficit-eljárás, akár már januárban. Ennek keretében ajánlásokat küldhetnek Olaszországnak, amennyiben pedig ezeknek meghatározott időn belül nem tesz eleget a kormány, akkor pénzügyi szankciókat is elfogadhatnak.
"Súlyos aggodalomra ad okot az olasz helyzet. Az eurócsoport tagjainak azonos szabályok alapján kell játszaniuk, ezek azért vannak, hogy védjenek bennünket, hogy biztonságot, stabilitást és kölcsönös bizalmat teremtsenek" - emelte ki Valdis Dombrovskis, az euróért és a szociális párbeszédért felelős alelnök.
Az Európai Bizottság szerdán hivatalosan is elutasította a jövő évi olasz büdzsé tervezetét. A lépés várható volt, miután Róma a korábbi felszólítás ellenére sem volt hajlandó korrekcióra. Ez a legelső alkalom, hogy visszautasították valamelyik tagállam költségvetését.
A brüsszeli testület megállapította: a tervezet alapján be nem tartottnak kell tekinteni a meghatározott adósságkritériumokat, ezért "indokolt" a túlzottdeficit-eljárás megindítása.
"Véleményünk szerint ez a büdzsé instabilitáshoz vezethet és valószínűleg negatív hatással lenne a gazdasági növekedésre" - mondta Dombrovskis.
A lépés fokozhatja a feszültséget Róma és Brüsszel között, politikai elemzők szerint azonban ez éppen az olasz kormánypártok malmára hajthatja a vizet a jövő évi európai parlamenti választások előtt. A Politico hírportál szerint a nagy kérdés, hogy az EU még a választások előtt válaszadásra kötelezi-e majd Olaszországot.
A túlzottdeficit-eljárás keretében kiszabott büntetés összege elméletileg akár a bruttó hazai termék (GDP) 0,2 százalékát, a 3,4 milliárd eurót is elérhetné.
Az alapvető probléma, hogy az új populista olasz kabinet az elődjénél lényegesen magasabb hiánycélokat tűzött ki a következő évekre, ráadásul véget kíván vetni a kiadások leszorítását célzó eddigi reformfolyamatoknak.
Olaszország államadóssága 2300 milliárd euró, a GDP 131 százaléka, ami a második legmagasabb arány az EU-ban, több mint a duplája a hatvan százalékos uniós plafonnak.
Bármi is legyen a politikai huzavona eredménye, a helyzet tovább fokozza a piaci bizonytalanságot az euróövezet harmadik legnagyobb gazdaságának számító állammal szemben. A nyugtalan helyzetben pedig a piaci folyamatok egyesek szerint akár még ki is kényszeríthetik a korrekciót, sőt a koalíció felbomlására is vezethetnek.
Európai Bizottság: Nőtt az államháztartási hiány Magyarországon
Az uniós bizottság arra emlékeztetett, hogy az uniós tanács júniusban a középtávú költségvetési célhoz vezető kiigazítási pályától való jelentős eltérés korrekcióját célzó eljárás keretében azt az ajánlást fogalmazta meg Magyarország számára, hogy 2018-ban a GDP 1 százalékának megfelelő mértékű éves strukturális kiigazítást hajtson végre.
A tájékoztatás szerint az Európai Bizottság azt állapította meg, hogy Magyarországon nem történtek hatékony intézkedések, és javasolja a Tanácsnak egy Magyarországnak szóló felülvizsgált ajánlás elfogadását a középtávú költségvetési célhoz vezető kiigazítási pályától való jelentős eltérés korrekciója érdekében, amelynek értelmében 2019-ben is legalább a GDP 1 százalékát kitevő strukturális kiigazítást kellene végrehajtania az országnak - közölték.
Az Európai Bizottság jelentése kiemelte Romániát is, amelynek az uniós tanács júniusban a jelentős eltérés korrekcióját célzó eljárás keretében fogalmazta meg azt az ajánlást, hogy a GDP 0,8 százalékának megfelelő mértékű éves strukturális kiigazítást hajtson végre 2018-ban és 2019-ben egyaránt.
Mint megállapították, az ajánlások nyomán nem történtek hatékony intézkedések. A bizottság ezért egy Romániának szóló felülvizsgált ajánlás elfogadását javasolta a középtávú költségvetési célhoz vehető kiigazítási pályától való jelentős eltérés korrekciója érdekében. Az országnak legalább a GDP 1 százalékát kitevő éves strukturális kiigazítást kellene végrehajtania 2019-ben.
Romániában az államháztartási hiány a 2015-ös 0,5 százalékról 2016-ban 2,9 százalékra nőtt, és az előrejelzések szerint 2018-ban 3,3 százalékot, 2019-ben 3,4 százalékot, 2020-ban pedig 4,7 százalékot ér el, ami a legmagasabb hiányt jelenti az EU-ban.
Mint közölték, Görögország első ízben vesz részt a gazdaság- és szociálpolitikai koordináció európai szemeszterében.
A tájékoztatás szerint az Európai Bizottság elfogadta a Görögországról szóló első jelentést a megerősített felügyeleti keretben, amelyet az Európai Stabilitási Mechanizmuson belül augusztus 20-án életbe léptetett stabilitási támogatási program lezárását követően hoztak létre.
A jelentés azt állapította meg, hogy a Görögország által benyújtott 2019-es költségvetésiterv-javaslat biztosítja, hogy Görögország teljesíteni tudja a GDP 3,5 százalékát kitevő elsődleges többlet elérésére vonatkozó kötelezettségvállalását. A bizottság véleménye szerint az egyéb területeken végrehajtott reformok vegyes képet mutatnak, és a hatóságoknak a célkitűzések elérése érdekében fel kell gyorsítaniuk a végrehajtást.
Mint elmondták, a tekintélyes adósságenyhítő intézkedéscsomag részeként az eurócsoport június végén tartott ülésén elfogadott szakpolitikai feltételektől függő adósságenyhítő intézkedések elindítása a megerősített felügyeleti keret szerinti második jelentés pozitív értékelésétől függ. Ezt a jelentést a jövő év elején teszik közzé - tették hozzá.
Európai Bizottság: 2019-es európai szemeszter kevésbé dinamikus növekedéssel kezdődik
Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság euróért és szociális párbeszédért felelős alelnöke a jelentés bemutatásakor elmondta, az uniós országoknak jól célzott beruházásokra és megújult reformtörekvésekre van szükségük, hogy megerősítsék növekedésük alapjait és növeljék termelékenységüket.
Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság euróért és szociális párbeszédért felelős alelnöke a jelentés bemutatásakor elmondta, az uniós országoknak jól célzott beruházásokra és megújult reformtörekvésekre van szükségük, hogy megerősítsék növekedésük alapjait és növeljék termelékenységüket.
A költségvetési politika terén az államadósságok szintjét kell csökkenteni, és újra fel kell tölteni a költségvetési tartalékokat - közölte.
A jelentés szerint a tavalyi kedvező globális gazdasági helyzet és az alacsony kamatlábak elősegítették a növekedés, a foglalkoztatás, az államadósság csökkentése és a beruházások támogatását az EU-ban és az euróövezetben egyaránt. Az előrejelzések szerint - a belső fogyasztás és a beruházások erejének köszönhetően - valamennyi tagállam, noha lassúbb ütemben, de tovább növekszik.
Mint megállapították, ha jelentősebb sokkhatás nem következik be, Európa várhatóan képes lesz a potenciális növekedést meghaladó növekedésre, a fokozott munkahelyteremtés és a csökkenő munkanélküliség fenntartására. Kiemelték, hogy az euróövezeti országok államháztartási helyzete jelentősen javult, az aggregált euróövezeti költségvetési hiány pedig jelenleg 1 százalék alatt van, több országban azonban továbbra is magas az adósság szintje. A gazdaság növekedésének kihasználásával költségvetési tartalékokat kell képezni a következő visszaesés kezeléséhez és a potenciális foglalkoztatási és szociális hatások enyhítéséhez - húzták alá.
Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi biztosa elmondta, az éves növekedési jelentés, amely meghatározza a következő év általános gazdasági prioritásait, arra szólítja fel a tagállamokat, hogy nemzeti szinten a szakpolitikai erőfeszítéseknek minőségi beruházások megvalósítására, és olyan reformokra kell összpontosítaniuk, amelyek növelik a termelékenységet és az intézményi kapacitást, miközben továbbra is biztosítják a makroszintű pénzügyi stabilitást és a rendezett államháztartást. Uniós szinten prioritás az egységes piac elmélyítése, a gazdasági és monetáris unió (GMU) szerkezetének kiteljesítése és a szociális jogok európai pillérében foglalt elvek előmozdítása - közölte.
Mint elmondta, az együttes foglalkoztatási jelentés tervezete, amely az európai foglalkoztatási és szociális helyzetet elemzi, folyamatos munkahelyteremtést, a munkanélküliség csökkenését és a szociális helyzet javulását mutatja szerte az EU-ban. A dokumentumból kiderül, hogy 2018 második negyedévében 239 millió volt a foglalkoztatottak száma, ami a valaha regisztrált legmagasabb európai foglalkoztatási arányt jelenti. A szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya 2017-ben jelentősen, a 2008-ban kirobban gazdasági válság előtti szint alá csökkent, az előző évhez képest több mint ötmillióan kerültek ki a szegénységből vagy a társadalmi kirekesztettségből.
Noha az idősebb munkavállalók foglalkoztatási rátája nőtt az elmúlt évtizedben, a fiatalok, az alacsony szakképzettségű illetve a migrációs háttérrel rendelkezők esetében a foglalkoztathatóság számos tagállamban továbbra is nehéz. A nők munkaerőpiaci részvétele továbbra is gyors ütemben növekszik - tették hozzá.
A jelentés az euróövezet gazdaságpolitikájáról szóló ajánlása az államháztartás minőségének és összetételének javítását, valamint a költségvetési tartalékok helyreállítását javasolja annak érdekében, hogy a következő visszaesés bekövetkeztekor az érintett országoknak nagyobb mozgásterük legyen.
Az Európai Bizottság a munka adóterhének enyhítését, az oktatási rendszerek megerősítését, a készségfejlesztésbe történő beruházást, valamint az aktív munkaerőpiaci szakpolitikák és szociális védelmi rendszerek hatékonyságának és megfelelőségének javítását javasolja. Továbbá gyors előrelépésre szólít fel az európai gazdasági és monetáris unió megvalósítása terén.
A bizottság szerint folytatni kell a bankunió kiteljesítésére irányuló munkát az Egységes Szanálási Alap védőhálójának működőképessé tétele, valamint egy európai betétbiztosítási rendszer létrehozása révén.
Kijelentették, hogy a pénzügyi integrációt az európai szabályozási és felügyeleti struktúra megerősítésével is folytatni kell. Így kell tenni a nemteljesítő hitelek csökkentésére irányuló erőfeszítésekkel is, és meg kell előzni az ilyen hitelek jövőbeli kialakulását. Aláhúzták, hogy a bankunió kiteljesítése érdekében továbbra is kulcsfontosságú a bankuniót létrehozó 2016. november végi banki intézkedéscsomag 2018 végéig történő elfogadása. Egy integráltabb pénzügyi ágazat - teljes körű bankunió egy valódi tőkepiaci unió - az euró nemzetközi szerepének erősítését is elő fogja segíteni, ami ezáltal jobban meg fog felelni az euróövezet súlyának a világban - tették hozzá.
