Erdővilág egy lakás négy helyiségében

Új állandó tárlat Zemplén élőlényeiről, a táj és az ember egymásra hatásáról a sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeumban

Kultúra
  • 2016.01.06. - 00:53

A zempléni tájegység természeti kincseit tekinthetik meg az érdeklődők Sátoraljaújhelyen, a Petőfi Irodalmi Múzeumhoz tartozó Kazinczy Ferenc Múzeumban.

természet 20160106
A hiánypótló tárlaton tapintható közelségbe kerül a természet (Fotó: MH)

Az Erdőjárók kalauza című új állandó kiállítás a mindennapi életünkhöz hozza közel a Zempléni-hegység erdeinek, Tokaj-Hegyalja szőlőtermő vidékének, a Vilyvitányi-ősrög és a Hegyköz medencéjének, a Meződűlőnek és a Hernád völgyének élővilágát. A kiállításon bemutatott területek között van az alföldi Bodrogköz is, amelynek folyóvizei, a Bodrog és a Tisza ezt a vidéket az északkeleti Kárpátok magashegységével kötik össze.

Az intézmény vezetői azóta tervezték, hogy létrehozzák ezt a tárlatot a természettudományi gyűjtemény anyagából, amióta a Petőfi Irodalmi Múzeum átvette az üzemeltetést. A kiállítás mindemellett hiánypótlónak tekinthető a régió természeti kutatásai szempontjából is.

Érintőképernyőn három túraútvonalat ismerhetünk meg a látnivalókkal, növény- és állatvilággal, maga a kiállítás pedig négy olyan teremből áll, amelyek egy lakás beosztását követik. A kreatív elrendezés lehetővé teszi, hogy a látás mellett tapintással és szaglással is közel kerülhessünk a természethez, ezenkívül a „lakókörnyezet” megjeleníti az ember és természet kapcsolatának, a folyamatos egymásra hatásnak egyfajta allegóriáját is – de elgondolkodtat arról is, hogy mit viszünk magunkkal a természetbe és onnan mit hozunk magunkkal.

A kiállítás anyagát szerencsésen dolgozták fel Hegyessy Gábor biológus-muzeológus vezetésével: hiszen ahelyett, hogy önmagában állna, és a külső szemlélődő pozícióját foglalná el a múzeumlátogató, a tárlat anyagába tulajdonképpen beleillesztették az embert.

A lakás „előszobájában” a hegyvidék tájképét leginkább meghatározó vulkáni folyamatok kőzeteit, ásványait és ősmaradványait mutatja be a kiállítás. Ezek nemcsak a korabeli települések alapját adták, hanem működő kőbányáiban ma is zajlik a termelés.

A „konyha” a gyümölcsöskerteket idézi meg. Különlegesen gazdag rovar- és madárgyűjtemény kapott itt helyet, emellett a gyerekeknek gombanyomda is rendelkezésre áll, ahol a kiválasztott gombafajok közötti alapvető különbségeket játékos formában tanulhatják meg.

A „fürdőszoba” a vizet hozza közel – kiemelendő, hogy sajátos humorral teszi ezt, a vizesblokkban pancsoló vízimadarakkal, a fürdőszobaszekrénybe költözött énekesmadarakkal. A Bodrog árterének vadvizei európai szinten is páratlanul gazdagok növényekben, állatokban. A kiállítás ezen része bemutatja a környező hegyek forrásaiból származó tiszta vizet, valamint a hegyi patakok különleges állatvilágát.

A „lakószoba” a pihenés, az elmélyült gondolkodás, a kultúra és tudomány művelésének helye – mint az erdő, ahol a városi ember akárcsak időnként felfrissülhet. A szekrénysorok segítségével táplálékláncokat állíthatnak össze a látogatók, megnézhetnek egy ismeretterjesztő filmet, megtanulhatják a tájoló használatát, megismerkedhetnek a fafajokkal és egy fejlett szarvasagancs súlyától is megmérhetik.

Minden teremben meghallgathatjuk az állatok hangját is, az elrendezés és a felhasznált természeti eszközök szemléletesek, a preparátumok minőségiek, mind szellemileg, mind fizikailag közel tudják hozni a talán sokaknak javarészt ismeretlen természeti életközösségeket.

Reklám