Magyarországnak olyan struktúrára, szabályozásra és finanszírozási modellre van szüksége, amely minél hatékonyabban támogatja a kutatási és innovációs törekvéseket. Érdemes újragondolni az akadémiai kutatóintézet státuszát is - mondta az innovációs és technológiai miniszter a Debreceni Egyetem vasárnapi ünnepi tanévnyitó szenátusi ülésén.
Palkovics László kiemelte: a kormány célja, hogy Magyarország a jelenleginél hangsúlyosabban legyen jelen a világ innovációs és tudományos térképén. Hozzátette: az utóbbi években az ország nagyon sok pénzt költött innovációra és kutatásokra, ez azonban az eredményekben nem mutatkozott meg eléggé.
"Olyan szinergiát kell létrehozni a kutatóintézetek és az egyetemek között, amely mindegyik szereplőt egyformán erősíti" - fogalmazott a miniszter, megjegyezve, hogy jelenleg ugyan ezek sok szállal kötődnek egymáshoz, de más fenntartó alatt működnek, ami az anyagi és a humánerőforrások pazarlásához vezet. Kiemelte: összevonással létrejöhet egy olyan stabil tudományos bázis, amely a meglévő kapacitások jobb kihasználásával nemzetközi mércével mérve is magasabb szintű kutatási tevékenységet, kiemelkedő kutatási eredmények elérését teheti lehetővé.
Palkovics László a Debreceni Egyetemet Kelet-Magyarország olyan meghatározó szellemi központjának nevezte, amely a gazdaságfejlesztés területén is jelentős szerepet vállal. Az egyetem célja, hogy a következő évtizedben a régió innovációs és technológiai központjává váljon - tette hozzá. Emlékeztetett: olyan multinacionális nagyvállalatok, mint a Thyssenkrupp és a Continental után a világ egyik legnagyobb autógyára, a BMW is Debrecent választotta új gyára helyszínéül. Ez hatalmas kihívás a városnak és az egyetemnek is - mondta, hozzátéve, hogy az egyetem és a BMW között a következő hónapokban meg kell teremteni azt a szimbiózist, amely Győrben és Kecskeméten létrejött a helyi felsőoktatás és az Audi, illetve a Mercedes között. "Az egyetem fejlesztési terveinek összhangban kell lenniük azzal, amit a BMW és a többi technológiai cég szeretne megvalósítani debreceni gyáraiban" - fogalmazott.
Szilvássy Zoltán, a DE rektora hangsúlyozta: az intézmény jogelődje, a református kollégium 480 évvel ezelőtt, 1538-ban jött létre, azóta a debreceni egyetemi képzés folyamatosan működik. Európa legdinamikusabban fejlődő részét jelenleg a V4-országok jelentik, erre a helyzetre az egyetemnek is reagálnia kell, a többi között a vállalati együttműködések terén - fűzte hozzá.
Kósa Lajos (Fidesz), Debrecen országgyűlési képviselője hangsúlyozta: a DE az ország egyik legnagyobb egyeteme, az egyik legszélesebb képzési spektrummal. Hozzátette: az intézmény a sportban is piacvezető, sportegyesülete, a DEAC több mint 1500 igazolt versenyzőjével az ország egyik legnagyobbja. Kósa Lajos szerint a több első osztályú csapattal is rendelkező debreceni egyetemi sportot létesítményfejlesztéssel, például sportcsarnoképítéssel is segíteni kell, ez is hozzájárul ahhoz, hogy a debreceni régió meghatározó egyetemévé váljon.
A Debreceni Egyetemen több mint 30 ezer hallgató, mintegy 9500 elsőéves kezdte meg tanulmányait. A felsőoktatási intézményben 116 országból 5500 külföldi diák tanul.
