A bevándorlás lesz a májusi EP-választás központi kérdése, a felmérések szerint pedig változnak az erőviszonyok Brüsszelben.
Immár hivatalos: május 26-ára tűzte ki Áder János köztársasági elnök az Európai Parlament magyar képviselőinek megválasztását. Az EU országaiban május 23. és 26. között választják meg a britek kilépésével 705 fősre apadt parlamentet, ahol hazánknak továbbra is 21 mandátuma lesz.
Az Európai Parlament tegnap közzétett friss mandátumbecslése szerint továbbra is az Európai Néppárt (EPP) lesz az parlament legnagyobb képviselőcsoportja, igaz, a jelenlegi 217 helyett csak 181 képviselővel. Második a szociáldemokrata S&D 135 képviselővel (186 helyett), s őket követi a liberális ALDE 75 képviselővel (68 helyett). A Zöldek és a szélsőbal (GUE/NGL) félszáz körüli mandátumszámában különösen változás nem várható, átformálódik viszont a jobboldali térfél. A negyedik legnagyobb csoporttá nőheti ki magát az olasz Legát és az Osztrák Szabadságpártot (FPÖ) is soraiban tudó euroszkeptikus ENF frakció, a britek elvesztése pedig érzékenyen érinti a reformkonzervatív ECR-t. Az Európai Néppárttól jobbra álló csoportoknál viszont nehéz jósolni, mivel vélhetően nem alakul újra az euroszkeptikus EFDD, hiszen a britek várható kilépésével már nem lesz ott a Brexit-párti UKIP, és az olasz Öt Csillag Mozgalom is vélhetően új szövetségeseket keres.
Ami a magyar képviselőket illeti, a Fidesznek 13 (53 százalék), a Jobbiknak 3 (13,3 százalék), az MSZP-Párbeszédnek 3, (12,3 százalék) a DK-nak pedig 2 (8,3 százalék) képviselője lehet. A február hatodikai becslés a Jobbiknak még 4, a DK-nak pedig 2 mandátumot mért. Tegnap jelent meg a Magyar Nemzetben a Nézőpont Intézet felmérése is, amely szerint a Fidesz 54, a Jobbik 13, az MSZP-Párbeszéd 11, a DK 6, az LMP pedig 5 százalékra számíthat.
Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő csütörtök este egy váci rendezvényen beszélt arról, hogy egy felmérés szerint az uniós választók 75 százaléka tartja a migrációt a választás megfontosabb kérdésének. „A magyar polgárok kedvező helyzetben vannak, mert egyedül ők voltak abban a helyzetben, hogy népszavazás keretében elmondhatták a véleményüket a bevándorlás kérdéséről” – jegyezte meg. Eközben Varga Judit uniós kapcsolatokért felelős államtitkár Hamburgban, a Körber Alapítvány (Körber Stiftung) Magyarországgal foglalkozó pódiumbeszélgetésén hangsúlyozta, a biztonság és a migráció okozza a legnagyobb aggodalmat az európai embereknek, az a politikai erő, amely nem ad erre választ, elszakad a választóktól.
Országos „toborzó körútja” debreceni állomásán egyébként Ujhelyi István szocialista EP-képviselő azt mondta, hogy „aki szereti a hazáját, az az Európai Uniót támogatja és nem Orbán politikáját”. Erre a Fidesz úgy reagált, hogy aki szereti a hazáját, az nem akarja migránsokkal betelepíteni, mint az MSZP bevándorláspárti képviselői, akik minden migrációt ösztönző javaslatot megszavaznak Brüsszelben.
Az Európai Parlament tegnap közzétett friss mandátumbecslése szerint továbbra is az Európai Néppárt (EPP) lesz az parlament legnagyobb képviselőcsoportja, igaz, a jelenlegi 217 helyett csak 181 képviselővel. Második a szociáldemokrata S&D 135 képviselővel (186 helyett), s őket követi a liberális ALDE 75 képviselővel (68 helyett). A Zöldek és a szélsőbal (GUE/NGL) félszáz körüli mandátumszámában különösen változás nem várható, átformálódik viszont a jobboldali térfél. A negyedik legnagyobb csoporttá nőheti ki magát az olasz Legát és az Osztrák Szabadságpártot (FPÖ) is soraiban tudó euroszkeptikus ENF frakció, a britek elvesztése pedig érzékenyen érinti a reformkonzervatív ECR-t. Az Európai Néppárttól jobbra álló csoportoknál viszont nehéz jósolni, mivel vélhetően nem alakul újra az euroszkeptikus EFDD, hiszen a britek várható kilépésével már nem lesz ott a Brexit-párti UKIP, és az olasz Öt Csillag Mozgalom is vélhetően új szövetségeseket keres.
Ami a magyar képviselőket illeti, a Fidesznek 13 (53 százalék), a Jobbiknak 3 (13,3 százalék), az MSZP-Párbeszédnek 3, (12,3 százalék) a DK-nak pedig 2 (8,3 százalék) képviselője lehet. A február hatodikai becslés a Jobbiknak még 4, a DK-nak pedig 2 mandátumot mért. Tegnap jelent meg a Magyar Nemzetben a Nézőpont Intézet felmérése is, amely szerint a Fidesz 54, a Jobbik 13, az MSZP-Párbeszéd 11, a DK 6, az LMP pedig 5 százalékra számíthat.
Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő csütörtök este egy váci rendezvényen beszélt arról, hogy egy felmérés szerint az uniós választók 75 százaléka tartja a migrációt a választás megfontosabb kérdésének. „A magyar polgárok kedvező helyzetben vannak, mert egyedül ők voltak abban a helyzetben, hogy népszavazás keretében elmondhatták a véleményüket a bevándorlás kérdéséről” – jegyezte meg. Eközben Varga Judit uniós kapcsolatokért felelős államtitkár Hamburgban, a Körber Alapítvány (Körber Stiftung) Magyarországgal foglalkozó pódiumbeszélgetésén hangsúlyozta, a biztonság és a migráció okozza a legnagyobb aggodalmat az európai embereknek, az a politikai erő, amely nem ad erre választ, elszakad a választóktól.
Országos „toborzó körútja” debreceni állomásán egyébként Ujhelyi István szocialista EP-képviselő azt mondta, hogy „aki szereti a hazáját, az az Európai Uniót támogatja és nem Orbán politikáját”. Erre a Fidesz úgy reagált, hogy aki szereti a hazáját, az nem akarja migránsokkal betelepíteni, mint az MSZP bevándorláspárti képviselői, akik minden migrációt ösztönző javaslatot megszavaznak Brüsszelben.
