Már több mint félszáz olyan elítélt van jelenleg a hazai börtönökben, aki tényleges életfogytiglani börtönbüntetését tölti. Ahogy megírtuk, egyelőre nem tudni, változik-e a vonatkozó hazai szabályozás.
Az adatok szerint az elmúlt hat év alatt több mint duplájára nőtt a tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre ítéltek száma hazánkban. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának (BVOP) évkönyveiből kiderül, hogy a legsúlyosabb büntetés bevezetésének első évében, azaz 1999-ben még csak egy ilyen életfogytiglanos volt Magyarországom, addig 2005-ben tíz, 2012-ben huszonöt, 2014-ben pedig már negyvenkilenc. A BVOP lapunknak küldött tájékoztatása szerint jelenleg ötvenhat olyan rab van a hazai fegyintézetekben, akit a kiszabható legsúlyosabb büntetésre ítéltek.
Bár a BVOP személyükről nem adhat felvilágosítást, jó pár elkövető neve ismert. Közöttük van például Bogdán József és Kertész József, a tizenegy éves Szita Bence gyilkosa, vagy Kiss Árpád Sándor és Kiss István Zoltán, a romagyilkosságok elkövetője.
Ahogy lapunk is beszámolt róla, júniusban az Európa Tanács felszólította hazánkat, hogy vizsgálja felül a tényleges életfogytig tartó börtönbüntetésre vonatkozó szabályozását az európai emberi jogi egyezményben foglaltak megfelelő végrehajtása érdekében. A tájékoztatás szerint a tanács miniszteri bizottsága aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy számos elítélt a szabadlábra helyezés lehetősége nélkül tölti szabadságvesztését, valamint azért, mert az ítéleteket csak az újonnan bevezetett, úgynevezett kötelező méltányossági eljárás keretében vizsgálják felül.
Az Igazságügyi Minisztérium kérdésünkre azt közölte, hogy zajlik a tárca és a kormány álláspontjának kialakítása. Ugyanakkor közölték, az életfogytiglan a 2011-es nemzeti konzultáció eredményeként került az új Alaptörvénybe, akkor ugyanis az embereknek körülbelül a kilencven százaléka támogatta az intézkedést. Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) egyébként 2014-ben egy ítéletben elmarasztalta az országot a felülvizsgálat lehetőségét kizáró szabadságvesztés miatt. Emiatt a kormány új kegyelmi eljárást léptetett életbe, vagyis negyven év után hivatalból felülvizsgálják a legsúlyosabb mértékű börtönbüntetésre ítéltek ügyeit. Ennek ellenére a jogi vita a bíróság és a magyar kormány között még tart.
Bár a BVOP személyükről nem adhat felvilágosítást, jó pár elkövető neve ismert. Közöttük van például Bogdán József és Kertész József, a tizenegy éves Szita Bence gyilkosa, vagy Kiss Árpád Sándor és Kiss István Zoltán, a romagyilkosságok elkövetője.
Ahogy lapunk is beszámolt róla, júniusban az Európa Tanács felszólította hazánkat, hogy vizsgálja felül a tényleges életfogytig tartó börtönbüntetésre vonatkozó szabályozását az európai emberi jogi egyezményben foglaltak megfelelő végrehajtása érdekében. A tájékoztatás szerint a tanács miniszteri bizottsága aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy számos elítélt a szabadlábra helyezés lehetősége nélkül tölti szabadságvesztését, valamint azért, mert az ítéleteket csak az újonnan bevezetett, úgynevezett kötelező méltányossági eljárás keretében vizsgálják felül.
Az Igazságügyi Minisztérium kérdésünkre azt közölte, hogy zajlik a tárca és a kormány álláspontjának kialakítása. Ugyanakkor közölték, az életfogytiglan a 2011-es nemzeti konzultáció eredményeként került az új Alaptörvénybe, akkor ugyanis az embereknek körülbelül a kilencven százaléka támogatta az intézkedést. Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) egyébként 2014-ben egy ítéletben elmarasztalta az országot a felülvizsgálat lehetőségét kizáró szabadságvesztés miatt. Emiatt a kormány új kegyelmi eljárást léptetett életbe, vagyis negyven év után hivatalból felülvizsgálják a legsúlyosabb mértékű börtönbüntetésre ítéltek ügyeit. Ennek ellenére a jogi vita a bíróság és a magyar kormány között még tart.
