Egyre nő az Egyesült Királyság európai uniós tagságának megszűnéséről szóló tárgyalások menetével elégedetlen brit szavazók aránya. Az ORB International hétfőn ismertetett közvélemény-kutatása szerint 61 százalékuk elégedetlen Theresa May konzervatív kormányának tárgyalási stratégiájával.
Júliusban 56, júniusban 46 százalék volt ez az arány. A piackutató cég szerint úgy tűnik, a konzervatívok gyenge szereplése a júniusi előrehozott választásokon és kormányképes alsóházi többségük elvesztése egyre nagyobb aggodalmat kelt a brit szavazók körében a kilépési tárgyalásokkal kapcsolatban.
A válaszadók mindössze 35 százaléka véli úgy, hogy Theresa May miniszterelnök képes lesz Nagy-Britannia számára kedvező megállapodást elérni az Európai Unióval. A megkérdezettek 44 százaléka vall ezzel ellentétes nézeteket, 21 százalék nem tudta megítélni. Arra a kérdésre, hogy az Egyesült Királyságnak jobb lesz-e a Brexit után, 40 százalék válaszolt igennel, 37 százalék nemmel.
A brit kormánynak kevesebb mint két éve maradt megállapodásra jutni az Európai Unióval a kilépés feltételeiről és az együttműködés jövőbeni formáinak kialakításáról. A szigetország tagsága a jelenlegi menetrend szerint 2019 márciusában szűnik meg.
A tárgyalási stratégiát egyre nagyobb bizonytalanság övezi a szigetországban. A kormányfőt korábban a "kemény Brexit" híveként tartották számon, aki azt szorgalmazta, hogy az Egyesült Királyság az Európai Unióból való kilépéssel távozzon az EU egységes belső piacáról és a vámunióból is. Az előrehozott választások után azonban egyre valószínűtlenebbnek tűnik, hogy Theresa May maradéktalanul érvényesíteni tudja a "hard Brexit" stratégiáját, amellyel egyébiránt a kormánytagok közül sem ért egyet mindenki.
Ráadásul a konzervatívokat kormányképes többséghez segítő legnagyobb észak-írországi protestáns erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) sem híve a "kemény Brexitnek", mert el akarja kerülni, hogy Észak-Írország és Írország között visszaállítsák az évtizedekkel ezelőtt megszüntetett határellenőrzést. Az ORB kétezer ember megkérdezésével, augusztus 2-án és 3-án végezte a felmérést, amelynek hibahatára 2,2 százalék.
A Brexitnek köszönhetően akár ismét egyesülhet az Ír-sziget
Hosszabb távon a Brexit következménye lehet, hogy Észak-Írország egyesül Írországgal - vélekedett Gálik Zoltán egyetemi docens az M1 aktuális csatorna hétfő reggeli műsorában.
Észak-Írország - a sziget egyesítését pártoló - katolikus lakosságának alacsonya aránya miatt borítékolható, hogy ezt most nem szavaznák meg egy referendumon. A demográfiai viszonyok változása azonban növelheti a kiválás esélyét, ráadásul Nagy-Britannia kilépése az unióból e téren is új helyzetet teremt - mondta a szakértő.
Írország a szegény rokonból Európa leggyorsabban fejlődő országává vált, a Brexit ezen még nagyobbat dobott - jegyezte meg, felvetve, hogy az észak-írek vajon mennyire akarnak egy "leszakadó, gazdasági problémákkal küzdő" Egyesült Királyságban maradni.
Cáfolja a brit kormányfő a kiválási összegről szóló lapértesüléseket
A The Sunday Telegraph című vasárnapi újság névtelenül nyilatkozó kormányforrásokra hivatkozva írt arról, Nagy-Britannia kész - most először számszerűsített - ajánlatot tenni, hogy ezáltal feloldja a tárgyalásokon kialakult patthelyzetet.
Theresa May miniszterelnök hivatala azonban cáfolta az erről szóló híreket. Egybehangzó hétfői sajtójelentések szerint a kormányzó Konzervatív Párt képviselői világossá tették, hogy biztosan nem szavaznak meg a parlamentben ilyen törvényjavaslatot.
A The Times című lap ráadásul a kormányfőhöz közeli forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a hozzávetőleg 40 milliárd euró "messze meghaladja" azt az összeget, amely eddig felmerült vagy amelyet Theresa May hajlandó egyáltalán fontolóra venni.
Az ügy tovább növeli az Európai Unióból való brit kilépést övező bizonytalanságot, és vélemények szerint tükrözi a brit kormány soraiban mutatkozó mély ellentéteket is.
A 40 milliárd eurós vélt ajánlat mögött többen Philip Hammond pénzügyminisztert sejtik a konzervatívok soraiból. A The Sunday Telegraph ugyanis azt is írta, hogy az Egyesült Királyság ezért az összegért szélesebb körű megállapodást remél, amely kereskedelmi megállapodást is tartalmaz az Európai Unióval. A pénzügyminiszter mindenképp szeretné elkerülni, hogy a brit EU-tagság a kilépési feltételek fokozatos életbe léptetésére szolgáló átmeneti időszak nélkül, sőt, akár úgy szűnne meg, hogy nem születik megállapodás az Európai Unióval. A kabinet tagjai közül azonban Liam Fox külkereskedelmi miniszter és Boris Johnson külügyminiszter is elutasítja az átmeneti időszak gondolatát.
Konzervatív képviselők felhívták a figyelmet arra: az ország európai uniós tagságáról tavaly tartott népszavazáson a többség részben épp azért voksolt a kilépésre, mert nem akarja, hogy évente "milliárdok folyjanak" Brüsszelbe. Egyes képviselők szerint a 40 milliárd eurós összeg ráadásul teljesen észszerűtlen, és jogilag semmi sem kötelezi az Egyesült Királyságot arra, hogy fizessen az EU-nak.
Konzervatív politikusok cáfolták a The Sunday Telegraph arról szóló értesülését is, hogy a szigetország jövőbeni kereskedelmi megállapodás reményében ajánlana pénzt. Szerintük ostobaság lenne ilyet tenni, hiszen az Európai Unió egyelőre nem állt elő építő jellegű javaslatokkal erre vonatkozóan.
