A szíriai konfliktusban szemben álló felek többször is vegyi fegyvert vetettek be - jelentette az ENSZ illetékes vizsgálóbizottsága, amely három esetben egyértelműen bizonyítani tudta, az elkövetőket is azonosítva, a tömegpusztító fegyverek használatát a közel-keleti országban.
A helyi idő szerint szerdán New Yorkban ismertetett beszámoló szerint a bizottság összesen kilenc olyan 2014-es és 2015-ös szíriai esetet vizsgált, amikor vegyi fegyvereket vetettek be, de ezek közül hat támadásnál nem tudta minden kétséget kizáróan megállapítani az elkövetők kilétét. A maradéknál viszont "elegendő információ állt rendelkezésre a tettesek kikövetkeztetésére" - derül ki a 95 oldalas vizsgálati jelentésből, amelynek elkészítésében 24 szakember vett részt az ENSZ megbízásából. Két támadás a Bassár el-Aszad vezette rezsimnek tulajdonítható, egy pedig az Iszlám Állam (ISIS) dzsihadista szervezetnek.
Gerillaháborút szorgalmaz az al-Kaida vezetője az ISIS veresége esetére
Ha az Iszlám Államot legyőzik, készüljetek fel hosszú gerillaháborúra - szólította fel az iraki szunnitákat Ajman az-Zaváhiri, az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet vezetője csütörtökön közzétett videoüzenetében.
"Az iraki szunnitáknak nem szabad egyszerűen megadniuk magukat, amikor városaik a síita szafavida sereg kezére kerülnek. Ehelyett újra kell szervezniük magukat hosszú gerillaháborúra, hogy levessék magukról az új keresztes-szafavida elnyomást szülőföldjükön, ahogy már korábban is győzedelmesen tették" - hangoztatja Zaváhiri üzenetében.
A perzsa sahok szafavida dinasztiája a 16. század elejétől a 18. század első negyedéig uralkodott, és erőszakosan terjesztette az iszlám síita irányzatát, ám idővel az ez ellen fellázadó szunniták megdöntötték hatalmukat. Zaváhiri becsmérlő célból használta üzenetében a jelzőt az iraki hadsereget illetően.
A közös vizsgálati mechanizmus (JIM) névre keresztelt csoport - amelyet az ENSZ és a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) közösen hozott létre - tavaly augusztusban kezdte meg munkáját, azt követően, hogy három szíriai faluban 13-an meghaltak egy klórgáztámadásban. Korábbi jelentéseiben mind az ENSZ, mind pedig az OPCW megállapította már, hogy a szíriai háborúban vegyi fegyvert vetettek be, ám a felelősöket nem tudta megnevezni.
A mostani jelentés szerint a vizsgálóbizottság bizonyítottnak tekinti, hogy a szíriai hadsereg 2014. április 21-én és 2015. március 16-án az északnyugat-szíriai Idlíb tartomány két falujában mérgesgázt vetett be, egyik esetben minden bizonnyal klórgázt. A mérgező anyagokat a szíriai légierő helikoptereiről dobták le a két településre. Az Iszlám Állam a szakértők szerint 2015. augusztus 21-én az észak-szíriai Aleppó közelében fekvő Marea településen használta a rendkívül mérgező mustárgázt. A jelentés készítői megjegyezték, hogy a szíriai konfliktusban a dzsihadista szervezet az egyetlen olyan hadviselő fél, amely jártas a mustárgáz használatában, valamint lehetősége és szándéka is van azt bevetni.
Az amerikai kormány a jelentésre reagálva felszólította az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy büntetőintézkedésekkel sújtsa a felelősöket. Samantha Power amerikai ENSZ-nagykövet szerint most a BT "kemény és gyors reakciójára" van szükség.
Civilek és fegyveresek kimenekítéséről egyezett meg a hadsereg és egy felkelő szervezet
Megállapodás született a szíriai kormányerők és felkelők között arról, hogy az összes civil és fegyveres távozhat négy éve ostromgyűrűbe zárt, felkelők kezén lévő damaszkuszi elővárosból, Darajából - közölte csütörtökön Abu Dzsamal, a Líva Súda al-Iszlám nevű felkelőszervezet századosa.
Dzsamal szerint mintegy 5 ezer civil és fegyveres evakuálását pénteken kezdik meg, és a művelet két vagy három napig fog tartani.
A hírt a SANA szíriai állami hírügynökség is megerősítette. A tájékoztatás szerint 700 fegyveres távozhat a nagy részt felkelők kezén lévő Idlíbbe, míg 4000 civilt menedékhelyekre visznek. Egy szíriai katonai forrás hozzátette: a következő lépés az, hogy a hadsereg behatol Darajába.
Az Amnesty International egy áprilisi videója szerint Daraját nem kímélték a rezsim erői az utóbbi négy évben: Damaszkusz megakadályozta a nemzetközi humanitárius segélyek eljuttatását az elővárosba, és hatezer hordóbombát dobott le a településre, számtalan civil halálát okozva.
Az ENSZ szerint a városban rengetegen haltak meg a súlyos élelmiszer- és gyógyszerhiány miatt is. A szíriai elnök egyik tanácsadója ezzel kapcsolatban korábban kijelentette, "senki sem éhezik Darajában", amely "annyi borsót, babot és vad bogyósgyümölcsöt termeszt, amely egész Szíriának elég lenne".
Darajába először idén júniusban érkezett humanitárius segély.
Alexis Lamek helyettes francia ENSZ-nagykövet New Yorkban azt mondta, hogy amennyiben valóban tömegpusztító fegyverek bevetéséről van szó, a BT-nek nem szabad gyengének tűnnie, hanem cselekednie kell.
A most nyilvánosságra hozott jelentést augusztus 30-án vitatja meg az ENSZ BT, amely korábban már kilátásba helyezte, hogy büntetőintézkedéseket vezet be a felelősök ellen, ezt azonban az Aszaddal szövetséges állandó BT-tag Oroszország vétójával meg tudja akadályozni. Moszkva korábban a szíriai fegyveres ellenzéket vádolta meg vegyifegyver-támadások elkövetésével.
A Damaszkusztól keletre fekvő Kelet-Gúta térségében 2013 augusztusában elkövetett, több száz ember életét kioltó vegyifegyver-támadás után a szíriai kormány beleegyezett abba, hogy a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet által felügyelt egyik egyezmény keretében bejelenti és beszolgáltatja vegyifegyverkészletét a nemzetközi közösségnek. Az Egyesült Államok katonai beavatkozást helyezett kilátásba Szíriában, ha Damaszkusz nem adja fel kémiai fegyverkészletét. Összesen 1300 köbméternyi vegyi fegyvert - közöttük mustárgázt és szarint - foglaltak le Szíriában. Többségüket az amerikai haditengerészet egyik hajóján semlegesítették, majd a hulladékot megsemmisítették. Az ipari célra felhasználható klór azonban nem szerepel a kémiai fegyverek jegyzékében. A 2011 tavasza óta tartó szíriai konfliktusban már több mint 280 ezer ember vesztette életét, és az erőszak miatt milliók hagyták hátra az országot - írja az AFP hírügynökség.
OSDH: Gyermekek haltak meg hordóbomba-támadásokban Aleppóban
Legalább tizenegy gyermek és négy nő vesztette életét helikopterről ledobott hordóbombák miatt Aleppó felkelők kezén lévő részén - jelentette pénteken a kiterjedt aktivistahálózattal rendelkező Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH).
A civil szervezet hozzátette, két nő és hat gyermek egy családba tartozott. A hordóbombákat a szíriai kormányerők vetik be.
Az OSDH hozzáteszi, hogy a felkelők ágyúzásaiban másik nyolc ember, köztük ugyancsak két gyermek halt meg Aleppó azon részén, melyet a kormányerők ellenőriznek.
Aleppóban hónapok óta heves harcok dúlnak, legutóbb a véres, porral borított ötéves kisfiúról, Omran Daknísről készült felvétel rázta meg a világot, emlékeztetve az észak-szíriai nagyvárosban zajló mindennapi pokolra. Segélyszervezetek arra hívták fel a figyelmet, hogy Aleppóban naponta több tucat, Omránéhoz hasonló vagy annál is szörnyűbb tragédia történik.
A Pentagon újabb, feltehetően civil áldozatokat követelő légicsapást vizsgál
Feltehetően civil áldozatokat követelt ismét egy légicsapás, amelyet az Iszlám Állam szervezetével harcoló nemzetközi koalíció hajtott végre kedden Szíriában, egy Rakka melletti fegyvergyár ellen - közölte szerdán az amerikai védelmi minisztérium. "Szemtanúk szerint egy nem katonainak tűnő jármű hajtott be a célként kijelölt zónába azt követően, hogy a repülőgép már kilőtte a rakétákat" - fogalmaz az amerikai fegyveres erők közel-keleti és közép-ázsiai térségért felelős Középső Parancsnoksága (Centcom) által kiadott közlemény. "Lehetséges, hogy a csapás következtében a jármű utasai életüket veszítették" - teszi hozzá a Centcom, hangsúlyozva, hogy minden tanúvallomást, belső és külső forrást alaposan tanulmányozni fognak, hogy kiderítsék, valóban történtek-e járulékos veszteségek.
