Európán kívüli menekültközpontok létrehozását és az uniós államokba érkező menekültek számának korlátozását szorgalmazta Hans Peter Doskozil osztrák védelmi miniszter a Kurier című osztrák lapnak adott nyilatkozatában, amely a lap pénteki számában jelent meg.
Sobotka: Jelenleg az unió nincs olyan helyzetben, hogy megvédje külső határait
Németországhoz hasonlóan Ausztria is azt tervezi, hogy tovább hosszabbítja határain az ideiglenes jelleggel bevezetett ellenőrzések hatályát - derül ki abból a pénteken megjelent nyilatkozatból, amelyet Wolfgang Sobotka osztrák belügyminiszter adott a Die Welt című német napilapnak. Sobotka szerint amíg az unió nincs olyan helyzetben, hogy megvédje külső határait, Ausztria is nemzeti hatáskörben hoz védekező jellegű intézkedéseket. Biztonsági szempontból kiemelten fontos, hogy tudják, ki lép be az országba - hangoztatta, hozzátéve, hogy ezen a területen nem kívánnak kockázatokat vállalni.
"A jövőben kizárólag ezekben a központokban lehetne emberi jogi és uniós feltételeknek megfelelő menedékkérelmi eljárásokat folytatni" - vélekedett Doskozil, aki szerint így megakadályozhatnák az embercsempészetet, ugyanakkor lehetővé tennék a valódi menekültek legális beutazását Európába. Javaslata szerint a jövőben nem Európa területén, hanem az unión kívüli menedékközpontokban lehetne benyújtani a kérelmeket. Ott különböző szempontok alapján vizsgálnák, hogy megadható-e a menedékstátusz vagy sem. Ha egy menekült különleges védelemre szorul, olyan uniós országba szállítanák, amely be tudja fogadni. "Csak a kérelmek alapos vizsgálata után lenne lehetséges, hogy a menekültek korlátozott számban, legálisan beutazhassanak az unióba" - jelentette ki. Indoklása szerint a menekültek integrációja miatt figyelembe kell venni az országok befogadási lehetőségeit. Ha valaki nem jogosult menedékkérelemre, visszaküldenék származási országába. Ha nem fogadják vissza oda, "védett területen" helyeznék el. Ugyanoda kerülnének azok is, akik illegálisan utaztak be az unióba - javasolta a védelmi miniszter.
Doskozil a Bild című német lapnak is nyilatkozott. Többek között arról beszélt, hogy be kell fejezni az "elhibázott" európai menekültpolitikát. "Be kell ismernünk és őszintén ki kell mondanunk, hogy az unió befogadási kapacitásai végesek" - jelentette ki. A Kurier című osztrák lap kitért arra is, hogy a részletes terveket Doskozil Wolfgang Sobotka osztrák belügyminiszterrel együtt februárban, a közép-európai védelmi és belügyi tárcavezetők találkozóján fogja bemutatni. A belügyminiszter szóvivője közölte, hogy a tárca támogatja a védelmi miniszter javaslatát.
Belgium rekorszámú menedékkérelmet hagyott jóvá tavaly
Rekordszámú, több mint 12 ezer menekültstátusz iránti kérelmet hagyott jóvá Belgium tavaly - írta a La Libre Belgique című francia nyelvű belga napilap pénteken. A napilap birtokába került információk szerint 2014-ben 4805, 2015-ben 6757, 2016-ban pedig 12 197 menekültstátusz iránti kérelmet fogadott el Belgium. A legtöbb, 5436 újonnan érkezett menekült szíriai, 2742 iraki és 769 szomáliai állampolgár volt. A nyugat-európai ország emellett 3281 úgynevezett kiegészítő védelmet biztosító jogállás, azaz egy évre korlátozódó tartózkodási engedély iránti kérelmet hagyott jóvá többek között 1615 szír, 850 afgán és 556 iraki számára a tavalyi év folyamán. A belga hatóságok mintegy 22 200 menekültügyi eljárásban hoztak döntést, ami 30 százalékos emelkedést jelent az előző év közel 17 ezres adatához képest. A napilap beszámolója szerint 2015-ben 44 760 menekültstátusz iránti kérelmet nyújtottak be Belgiumban, 2016-ban viszont csak 18 710-et.
Nincs egyetértés a német menekültplafonról
Továbbra sincs egyetértés a német kormánykoalíciót vezető Kereszténydemokrata Unió (CDU) és bajor testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU) vezetésében a menekültplafont illetően - írta pénteki számában a Bild. A lap információi szerint a két párt közös - szakértői szintű - kompromisszumos javaslatát mind Horst Seehofer bajor miniszterelnök, CSU-vezető, mind a CDU élén álló Angela Merkel német kancellár elutasítja.
Stephan Mayer a CSU, illetve Armin Schuster a CDU belügyi szakértője a "rugalmas plafon" mellett érvelve azt javasolta a néppárti vezetőknek, hogy az előző év adatainak függvényében évente vizsgálják felül és állapítsák meg a befogadható menekültek maximális létszámát.
A Bild úgy tudja, hogy Seehofer környezetében eleve "elvetélt ötletnek" tartják a kezdeményezést. A CSU kitart az állandó plafon mellett, hogy a választóknak világos perspektívát nyújtson. Merkel ezzel szemben attól tart, hogy az évenként megújuló "számháborúval" csak veszítene az Alternatíva Németországnak (AfD) jobboldali populista párttal szemben - írta a lap. Seehofer évente legfeljebb 200 ezer új menekültet fogadna be, és ehhez a felső határhoz köti pártja részvételét egy koalícióban az esetleges őszi parlamenti választási győzelem után. Merkel ezzel szemben határozottan ellenzi a menekültplafon ötletét. A pártok köréből eközben egyre nő a nyomás a vezetőkre a vita lezárása végett - írta a Bild.
Bertaud: Az Európai Bizottság nem tervez menekülttáborokat az unió területén kívül
Az Európai Bizottság nem tervezi menekülttáborok vagy menedékkérelmek befogadásával foglalkozó központok létrehozását az unió területén kívül - közölte Natasha Bertaud bizottsági szóvivő Brüsszelben pénteken, egy, Orbán Viktor magyar kormányfő korábbi kijelentésével kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva.
Natasha Bertaud hangsúlyozta, hogy a hatályos uniós szabályozások szerint az európai menekültjog iránti kérelem rendszere nem terjeszthető ki az Európai Unió határain kívülre. Ez a közös európai menekültügyi rendszer megújítására tett bizottsági javaslatokban foglaltakra is igaz - mondta. A szóvivő hozzátette, hogy az uniós bizottság kapcsolatban áll és tárgyalásokat folytat Magyarországgal a menekültek visszafogadásáról szóló, a dublini egyezményben rögzített szabályozással kapcsolatban.
Frontex: Kétharmadával csökkent a tengeren keresztül érkezők száma 2016-ban



