Magyarország legkisebb és legtávolabbi településeiről is jöttek tiszta hangú és őszinte szándékú gyermekek, akik latin és magyar gregorián tételekkel pályázva köszöntötték a lovagkirályt és elevenítették fel élete nagy eseményeit – mondta lapunknak Medgyesy S. Norbert, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem történész docense a Szent László-év során zajló iskolai versenyekkel kapcsolatban. Hozzátette, ezek a kezdeményezések hosszú évekre elegendő útravalót adhatnak egy fiatalnak.
– Legutóbbi beszélgetésünkkor azt mondta, fontosnak tartja a fiatalok megszólítását és bevonását a Szent László-emlékévbe. Hogyan látja most, miként sikerült ezt eddig megvalósítani?
– Ragyogóan! Hogy csak a legfrissebbeket soroljam, ami talán elkerüli a nyilvánosság figyelmét, pedig vidéki magyar közösségek fontos identitásőrző eseményeiről van szó: több ifjúsági és cserkészcsoport Szent László-énekekkel és ügyességi játékokkal tart nyári tábort. Az Öttevényi Ifikör Winkler Zsolt plébános irányításával a helyi Szent László-ereklye előtt tartott egyórás áhítatot és körmenetet helybéli, ősi Szent László-énekekkel június 23-án. A burgenlandi Őriszigeten a várpalotai Pueri Castelli Gyermekkórusnak köszönhetően, Horváthné Csomó Orsolya vezetésével június 3-án eredeti Szent László-vesperás zengett föl latin és magyar nyelven. A Katolikus Pedagógiai Intézet Tokár Imre János ferences vezetésével többféle tanulmányi versenyt hirdetett, és Szent László életét, korát, tiszteletét megismertető pályamunkák születettek. Számomra az énekverseny volt csodálatos élmény: Magyarország legkisebb és egyben legtávolabbi településeiről is jöttek olyan tiszta hangú és őszinte szándékú, általános iskolai felső tagozatos és középiskolás pályázók, akik latin és magyar gregorián tételekkel, históriás és könyörgő népénekkel, azaz a legnagyobb lelkiségi, zenei és irodalmi kincsekkel pályázva köszöntötték a szent királyt és elevenítették fel élete nagy eseményeit. Úgy gondolom, hogy ezek a kezdeményezések hosszú évekre elegendő útravalót adhatnak egy gyermeknek vagy fiatalnak.
– Ön milyen minőségben vesz részt az emlékévben és milyen színtereken tevékenykedik?
– Húsvétra az Énekek Szent László király tiszteletére című kiadványunk másodszor is megjelenhetett a Magyar Napló gondozásában, a Nemzetpolitikai Államtitkárság támogatásával. A legértékesebb énekeket tanítom, terjesztem, amerre csak tudom, ezáltal próbálom segíteni a tartalmas és méltó ünneplést. Kiss Tamás könyvész-muzeológus kollégámmal, a Győri Egyházmegyei Kincstár igazgatójával vándorkiállítást készítettünk és tudományos népszerűsítő életrajzot írtunk Szent Lászlóról, amit több nyelvre is lefordítanak. Szeretnénk megismertetni a Szent László-tisztelet legfontosabb tényezőit is, többek között a freskóciklusok jelentését, az ereklyetípusokat, Nagyvárad és más zarándokhelyek szerepét és máig élő fontosságát. Emellett természetesen történészként, egyetemi oktatóként a megfelelő fórumokon is törekszem bemutatni a tudományos eredményeket, legutóbb például a június 26-án, Győrben tartott konferencián. Szintén az egyetemi munka részeként Piliscsabán részt veszek egy diák színtársulat, a Boldog Özséb Színtársulat működtetésében, amely barokk kori iskoladrámákat ad elő, most éppen az emlékév győri rendezvényei sorában egy Szent Lászlóról szóló előadást mutatott be.
– Milyen céllal alakult meg ez a színtársulat? Mi a szerepe az emlékévben?
– A piliscsabai, PPKE BTK Boldog Özséb Színtársulat alapítása óta, immár tizenöt esztendeje a 18. századi iskolai színjátszás ma is érthető és élvezhető darabjait mutatja be. A Szent László-évben hazai, középkori liturgikus tételekkel és barokk kori historikus népénekkel a lovagkirály énekelt életrajzát adtuk elő Győrött és Nagyváradon. E két helyen egy történeti játékot is bemutattuk Horváth-Simon Eszter és Godena Albert rendezésében. A liturgiában (is) történelmet éneklő Szent László-szekvencia és a késő középkori dallamon énekelt háromszólamú evangélium már a társulat alaprepertoárjához tartozik. A színtársulat emellett családias, összetartó, értékelvű és egyben vidám közösség is.
– Mit lehet tudni erről a Szent Lászlóról szóló történeti játékról?
– A jezsuita Illei János Salamon király, Lászlónak foglya című iskoladrámájáról van szó, amelyet először Kassán láthatott a közönség 1767-ben. Forrása Bonfini A magyar történelem tizedei című művének egyik fejezete. A ma is közérthető nyelven bemutatott történet magva: a három éve az ország akaratából trónon ülő László király ellen unokatestvére, a trónjától megfosztott Salamon a Mosoni-síkságon, 1080-ban cselt sző, amelyet a lovagkirály katonái meghiúsítanak. A cselekményhez hű jelmezekben, összesen tizenhat szereplővel előadott darab végén Szent László – az államalapító Szent Istvánhoz hasonlóan – Szűz Máriának ajánlja Koronáját, azaz Magyarországot. A darabban a csábító tulajdonságokat megjelenítő allegorikus figurák énekelve szólalnak meg. Dallamaikat, 18. századi kollégiumi zenei előzmények alapján, Dömény Krisztián, a Bartók Béla Konzervatórium népzenetanára és Debreczeni-Kis Helga, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem elsőéves népzenész növendéke komponálta és kísérte citerán.
– Milyen kiemelkedő eseményei lesznek még az emlékévnek?
– A legnagyobb rendezvények most kedden zajlottak az ünnepi liturgiával: misével és körmenettel. Ezt követően július 29-én, Szent László halála évfordulóján a Felföld népe Nyitrán, a király halálának helyszínén köszönti királyát, szeptemberben pedig Mátraverebély-Szentkútra, a nemzeti kegyhelyre látogat a fejereklye.
