Tavaly decemberben a bruttó keresetek 5,7 százalékkal, a nettók 7,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A közfoglalkoztatottak nélkül számolva 5,5 százalékos és 7,1 százalékos volt a bruttó és a nettó keresetek éves emelkedése, ezzel átlagosan meghaladták a 305 ezer, illetve 203 ezer forintot - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőn.
Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset családi kedvezmény nélkül 192 100 forint volt, a kedvezményt is figyelembe véve pedig 199 300 forintra becsülhető. Az év utolsó hónapjában a decemberi 1,8 százalékos inflációval számolva a nemzetgazdaság egészében 5,4, a közfoglalkoztatottak nélkül 5,3 százalékkal nőttek a reálbérek éves összevetésben. A vállalkozásoknál a bruttó bérek 4,4, a nettó 6,0 százalékkal nőttek az előző év decemberével összehasonlítva, a költségvetési szférában 8,5, illetve 10,2 százalékos volt a növekedés.
Tavaly január-decemberben a bruttó átlagkereset 263 200 forint volt, 6,2 százalékkal több az előző év azonos időszakához viszonyítva. A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 5,7 százalékos emelése, a fegyveres testületek illetményemelése, az egészségügyi és a szociális területen dolgozók részére kifizetett emelt bérkiegészítés, illetve kiegészítő pótlék is hatással volt - közölte a KSH. 2016-ban a nettó keresetek emelkedése - a személyijövedelemadó-kulcs 1 százalékpontos csökkenése miatt - a bruttó bér átlagát meghaladó mértékű, 7,8 százalék volt.
Tavaly a bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak, elérték az 519 ezer forintot, a legalacsonyabbak pedig - 154 400 forinttal - a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén.
A költségvetési szférában és a nonprofit szervezeteknél dolgozók egy része, mintegy 142 ezren az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó kompenzációt kaptak, összegük átlagosan 9400 forint volt.
Nemzetgazdasági szinten az átlagos - családi kedvezmény nélkül számított - nettó kereset 175 ezer forint volt. 2016-ban a családi adókedvezmény igénybevételének szabályai - elsősorban a kétgyermekes családok esetében - jelentősen módosultak. A kedvezményt is figyelembe véve a nettó kereseti átlag 182 200 forintra becsülhető - hívta fel a figyelmet a KSH.
A fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 0,4 százalékos növekedése mellett a reálkereset 7,3 százalékkal emelkedett.
A rendszeres bruttó (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) keresetek 6,1 százalékkal nőttek.
NMG: Idén is jelentősen emelkedhetnek a bérek
Idén is jelentősen, 10 százalék körül emelkedhetnek a reálbérek - mondta kérdésre válaszolva hétfőn Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter budapesti sajtótájékoztatóján. Varga Mihály rámutatott: a jelentős béremelkedés idén elsősorban amiatt várható, mert ez év elejétől életbe lépett a munkaadók és munkavállalók érdekvédelmi szervezeteivel kötött hatéves bérmegállapodás, így a minimálbér 15 százalékkal, a garantált bérminimum 25 százalékkal emelkedett, és a munkáltatókat terhelő adók érdemben csökkentek, így például a társasági adó 9 százalékra. A nemzetgazdasági miniszter kiemelte: a pénzromlás idei első havi üteme ugyan meglepetést okozott, de a kormány továbbra is azzal számol, hogy idén az infláció éves szinten 1,6 százalék lesz.
Az NGM közleménye rámutat: nemzetgazdasági szinten és a közfoglalkoztatás hatását beszámítva7,4 százalékkal, anélkül 7,7 százalékkal növekedtek 2016-ban a reálkeresetek. A közfoglalkoztatással szűrt reálbér-emelkedés mindhárom szektorban kiemelkedő mértékű, így a vállalkozási szférában 6,6 százalékos, a költségvetési szférában 10,8 százalékos, a nonprofit szektorban pedig 6,9 százalékos volt tavaly. A versenyszféra és a közszféra folyamatos béremeléseinek, a Munkahelyvédelmi Akciónak és az évről-évre emelkedő minimálbérnek köszönhetően 4 éve nőnek a reálbérek Magyarországon.
Elemzők: Az idén 10 százalékkal nőhetnek a bérek
A bérmegállapodás, a minimálbér és a szakmunkás garantált bérminimum 15, illetve 25 százalékos növekedése, valamint az egyre fokozottabb szakemberhiány miatt az átlagkeresetek 10 százalékos emelkedését sem zárják ki ebben az évben az MTI-nek nyilatkozó elemzők.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője kommentárjában kifejtette: egyebek mellett az elmúlt években elhalasztott fogyasztás és a háztartások nettó pénzügyi vagyonának rekordszintre emelkedése miatt a következő években a lakossági fogyasztás lehet a gazdasági növekedés húzóereje.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-nek elmondta: a magyar gazdaság által 2016-ban felmutatott 7,4 százalékos reálbér növekedés az elmúlt 13 év legnagyobb mértékű bővülése volt.
