Októberben az ipari termelés 2,1 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, a munkanaphatástól megtisztított adat megegyezik a kiigazítatlan indexszel - közölte első becslése alapján kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az előző hónaphoz viszonyítva a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás októberben 2,0 százalékkal nőtt.
A termelés volumene az első tíz hónapban 1,1 százalékkal volt nagyobb, mint az előző év azonos időszakában.
Schindele Miklós, a KSH főosztályvezetője az adatokat ismertetve elmondta: a csökkenés egyik fő oka részben az egy évvel korábbi magas bázis. Nem csak a járműgyártásban hanem minden ágazatban visszaesett a termelés, gyakorlatilag egyforma mértékben, azaz a járműgyártás nélküli ipar kibocsátása is csökkent. Az ipari export is csökkent, és a belföldi értékesítésben is visszaesést mértek - tette hozzá.
Az idén eddig négy hónapban nőtt az ipari termelés: februárban 6,3, áprilisban 4,8, májusban 9,2, augusztusban pedig 10,8 százalékkal. A többi 6 hónapban csökkent az ágazat kibocsátása.
A KSH december 14-én teszi közzé a 2016. októberi ipari termelés második becslését.
Csalódottan fogadták az elemzők a visszaesés hírét
Kissé értetlenül fogadták az ipari termelés októberi csökkenéséről kedden közölt előzetes KSH-adatot az elemzők, mert a beszerzésimenedzser-index javuló teljesítményt jelzett szeptemberben és októberben is, és a rendelésállomány is magasabb az egy évvel korábbinál.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a szeptemberi és az októberi visszaesés váratlanságát tükrözi, hogy éppen szeptemberben meredeken ugrott a feldolgozóipari beszerzésimenedzser-index, ami októberben is kiemelkedően magas volt. A német Ifo index alakulása is az ipari termelés élénkülését vetítette előre, így egyedi tényezők állhatnak az ipar váratlan visszaesése mögött. A következő hónapokban újra élénkülhet a termelés, amit a magyar és európai konjunktúramutatók is alátámaszthatnak, decembertől azonban az Audinál tervezett műszak visszafogás fékezheti a növekedés ütemét.
Az idén az eddigi várakozásoknál alacsonyabb, 1,5-2 százalék körüli lehet az ipari termelés növekedése, míg az alacsony idei bázis miatt jövőre 5 százalékra gyorsulhat a bővülés. Lényegesebb gyorsulásra 2018-ban számít az elemző, amikor újabb jelentős autóipari kapacitások lépnek üzembe.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-hez eljuttatott írásos kommentárjában megjegyezte, hogy a kiábrándító negyedik negyedéves adatok sorához a hétfői kiskereskedelmi statisztika után az ipar is csatlakozott. Az ipari termelés már második hónapja messze elmaradt az elemzői várakozásoktól.
A csalódást keltő teljesítményt szerinte részben magyarázhatja a német ipar gyengélkedése is, de megjegyezte, hogy ez a sejtés csak szerdán igazolódhat, amikor a német statisztikai hivatal kiadja a legfrissebb ipari adatokat.
Feltehető, hogy a legnagyobb súllyal bíró autógyártás és a hozzá kapcsolódó beszállítói ágazatok hoztak ismét a vártnál rosszabb eredményt - mondta, hozzátéve: a kibontakozó negatív trend különösen érdekes annak fényében, hogy a beszerzésimenedzser-index emelkedő trendet mutat (javuló teljesítményt sejtet), és a rendelésállomány volumene is magasabb, mint egy évvel korábban.
A gyengébb teljesítmény mögött vélhetően nemcsak a német ipar, de a hazai kapacitáskorlátok elérése is szerepet játszhat - tette hozzá az ING elemzője, aki már csak egy erős novemberben reménykedik, hiszen a hírek szerint decemberben az Audi már megkezdi az átállást a kétműszakos termelésre, vagyis akkor nem várható a teljesítmény felfutása. Ennek fényében a 1,5 százalékos éves átlagos ipari termelésbővülés is nehezen lesz elérhető - mondta Virovácz Péter.
