A 2017. november-2018. januári időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma az egy évvel korábbihoz képest 24 ezerrel, 174 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,5 százalékponttal, 3,8 százalékra csökkent - jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A tavalyi negyedik negyedévhez képest a munkanélküliek száma 2 ezerrel tovább csökkent, a ráta a tavaly szeptember-novemberi időszakban elért történelmi mélypontján maradt.
A 15-24 éves munkanélküliek száma 35 ezerre, munkanélküliségi rátájuk 10,6 százalékra csökkent, a munkanélküliek egyötöde azonban továbbra is ebből a korcsoportból került ki.
A 25-54 éves úgynevezett legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 0,3 százalékponttal 3,4 százalékra, míg az 55-64 éveseké 1,5 százalékponttal, 2,6 százalékra, csökkent egy év alatt.
A munkanélküliség átlagos időtartama 15,0 hónapra csökkent; a munkanélküliek 38,3 százaléka legalább egy éve keresett állást, vagyis tartósan munkanélküli volt.
Varga Mihály: Egyre több közfoglalkoztatott tud átlépni az elsődleges munkaerőpiacra
Jelentős átrendeződés van a foglalkoztatásban, az adatok szerint a közfoglalkoztatásból egyre többen tudnak átlépni az elsődleges munkaerőpiacra, illetve külföldről is egyre többen jönnek vissza dolgozni Magyarországra - hívta fel a figyelmet Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az M1 aktuális csatornán, a Központi Statisztikai Hivatal jelentését kommentálva.
A miniszter elmondta, a gazdaság, illetve a vállalkozások teljesítményének bővülése együtt járt a munkahelyek számának növekedésével, 2017 novembere és 2018 januárja között 35 ezerrel többen dolgoztak, mint egy évvel korábban.
A miniszter kiemelte: a foglalkoztatottak létszáma úgy nőtt, hogy 33 ezerrel kevesebb a közfoglalkoztatott, a külföldön dolgozók száma pedig 19 ezerrel csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Varga Mihály kedvezőnek nevezte, hogy a közfoglalkoztatásból többen találtak munkalehetőséget az elsődleges munkaerőpiacon, másrészt az emelkedő keresetek miatt külföldről is egyre inkább megéri hazajönni és Magyarországon munkát vállalni.
A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta, a foglalkoztatási ráta a 2010-es 56 százalékról 68 százalék fölé emelkedett, ezzel Magyarország az Európai Unió 28 tagországa között a 13., a munkanélküliség pedig nálunk a negyedik legalacsonyabb az unióban.
Varga Mihály felidézte, a 2016-ban megkötött hatéves bérmegállodás alapján jelentősen csökkentek idén a vállalkozások központi terhei, ez is lehetőséget biztosít beruházásokra, fejlesztésekre, valamint a jól képzett munkaerő megtartására, illetve létszámbővítésre.
4 millió 436 ezer volt a foglalkoztatottak átlagos létszáma januárban
A 2017. november-2018. januári időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 436 ezer volt, 35 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 1,2 százalékponttal 68,7 százalékra emelkedett - jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A téli hónapokban megtorpant a foglalkoztatási adatok javulása, a foglalkoztatottak száma 12 ezerrel, a ráta 0,1 százalékponttal elmaradt a tavalyi negyedik negyedéves adatoktól.
Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma az egy évvel korábbihoz képest 87 ezerrel nőtt, a magukat közfoglalkoztatottnak vallók száma 33 ezerrel, a külföldi telephelyen dolgozóké 19 ezerrel csökkent .
A 15-24 éves fiatal foglalkoztatottak száma egy év alatt 11 ezerrel, 295 ezerre csökkent, foglalkoztatási rátájuk 0,3 százalékponttal alacsonyabb, 28,5 százalékos volt. A legjobb munkavállalási korú 25-54 éves foglalkoztatottak száma 25 ezerrel nőtt, a foglalkoztatási ráta egy év alatt 0,9 százalékponttal 83,8 százalékra javult, az idősebb, 55-64 éves korosztályba tartozók körében 16 ezerrel többen dolgoznak, a ráta 2,6 százalékponttal 53,4 százalékra nőtt egy év alatt.
A 20-64 éves korcsoportban, amelyre az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki, a foglalkoztatási ráta 1,3 százalékponttal, 73,8 százalékra nőtt, a férfiaknál 81,8, a nőknél 66,0 százalékos az arány.
A 15-64 éves férfiak körében a foglalkoztatottak létszáma 1,8 százalékkal, 2 millió 402 ezerre emelkedett, foglalkoztatási rátájuk 2,1 százalékponttal, 75,9 százalékra nőtt. A 15-64 éves nők körében a foglalkoztatottak száma a mintavételi hibahatáron belül 1 millió 982 ezer főre csökkent, míg foglalkoztatási rátájuk - demográfiai változásokból adódóan - 0,4 százalékponttal, 61,5 százalékra nőtt.
Az elemzők szerint csaknem teljes a foglalkoztatás, de vannak még tartalékok
A munkaerő jelenlegi képzettségi szintjén a foglalkoztatottság megközelíti a csúcsát. A munkanélküliségi ráta és a foglalkoztatottság is hónapról hónapra egyre kisebb mértékű javulást mutathat majd. Az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint azonban jelentős tartalékok vannak még az egyelőre inaktív népesség, a munkanélküliek, a közfoglalkoztatottak és a külföldre ingázók számát tekintve, aminek mozgósításához munkaerőpiaci eszközök bevetése mellett az oktatás és szakképzés területén is intézkedésekre van szükség.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, arra hívta fel a figyelmet, hogy a munkaerőpiac egyre inkább közelíti a teljes foglalkoztatottságot, ezért látványos javulásra a továbbiaban nem lehet számítani. A munkanélküliségi ráta és a foglalkoztatottság is hónapról hónapra egyre kisebb mértékű javulást mutathat majd. A foglalkoztatottak számában november-januárban bekövetkezett enyhe havi csökkenés elsősorban szezonális okokkal magyarázható, de a létszám így is historikusan magas.
Az ING várakozása szerint a második negyedévben a mutató ismét lassú emelkedésnek indulhat. A vállalatok számára a munkaerőhiány jelenti a legfőbb munkaerőpiaci kihívást, ami további béremeléseket jelent. Az idei év végén a munkanélküliségi ráta 3,6 százalék körül alakulhat, ami nagyjából 8 százalékos nettó béremelkedéssel párosulhat - prognosztizálta az ING elemzése.
Horváth András, a Takarékbank elemzőjének kommentárja rámutatott ara, hogy a legjobb munkavállalási korú, 20-64 éves korosztály 73,8 százaléka dolgozott, ami már érdemben meghaladja az EU28-ak 71,1 százalékos arányát, de további erőfeszítésekre van szükség a cseh gazdaság 76,7 százalékos mutatójának eléréséhez.
A munkaerőhiányról szóló folyamatos hírek ellenére a magyar gazdaság továbbra is közel 600 ezres munkaerőtartalékkal rendelkezik a dolgozni szándékozó inaktívak, a közfoglalkoztatottak, a külföldre ingázók és a munkanélküliek számát tekintve. A foglalkoztatás bővülésének lassulása arra utal, hogy egyre kevesebb a szakképzett, aktívan bevonható potenciális munkavállaló a magyar munkaerőpiacon és a munkaerő jelenlegi képzettségi szintjén kezdi elérni a csúcsát a foglalkoztatottság.
Így még hangsúlyosabbá válik az oktatás fejlesztésének és a leszakadó rétegek oktatásba bevonásának kérdése. Emellett közszférából több tízezer magasan képzett munkavállaló versenyszférába való átvezetésére lenne szükség az egészségesebb hazai foglalkoztatási szerkezet érdekében.
A Takarékbank előrejelzése szerint a foglalkoztatottak száma a rendszerváltás óta először várhatóan a nyári hónapokban fogja átlépni a 4,5 milliót. A munkanélküliségi ráta tavaly éves átlagban 4,1 százalék lehetett, míg 2018-ban várhatóan 3,9 százalékig süllyed. A képzett munkavállalók hiánya lassíthatja a növekedést, de ez egyben a termelékenység és a hatékonyság fokozását illetve a munkaerőt kiváltó beruházások felfuttatását kényszeríti ki. A szűkös munkaerő-kínálatból eredő további erőteljes reálbér növekedés pedig tovább ösztönzi a lakossági beruházásokat és a fogyasztást.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője azt állapította meg, hogy a munkaerőpiac eljutott a közgazdasági értelemben vett teljes foglalkoztatottság állapotába, ami a gazdaság ciklikus fellendülésének köszönhető. A munkanélküliségi ráta idén tovább csökken, a csökkenés mértéke azonban csekély lehet, tette hozzá.
A feszes munkaerőpiac tovább hajthatja az átlagkeresetek emelkedését, így a belső keresletnek a tavalyihoz hasonlóan idén is fontos szerepe lesz a GDP növekedésében. Van még bőségesen tér ahhoz, hogy a munkaerőpiac a jelenleginél is jobb állapotba kerüljön, hiszen egyrészt a gazdaságilag nem aktívak száma még mindig meghaladja a 2 millió 800 ezret, másrészt a mennyiségi mutatókon felül a munkaerő és a munkaerőpiac minőségének javulását is érdemes lenne célzott gazdaságpolitikai eszközökkel segíteni, hogy javuljon a magyar gazdaság versenyképessége és növekedési potenciálja.



