A kormány megtárgyalta és jóváhagyta a munkavédelem nemzeti politikáját, az új stratégia a 2016-2022 közötti időszakra meghatározza a munkavédelem prioritásait - jelentette be a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára egy konferencián Budapesten, csütörtökön.
A magyar foglalkoztatottság jobb az uniós átlagnál
A magyar foglalkoztatottsági arány ma már magasabb az európai uniós átlagnál - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatásért és képzésért felelős államtitkára csütörtökön Pécsett. Cseresnyés Péter a Baranya Barátainak Köre meghívására tartott előadásában emlékeztetett arra: európai uniós törekvés, hogy az unió átlagában a foglalkoztatottsági arány 2020-ra elérje a 75 százalékot. Az EU átlaga jelenleg 71,2 százalék, a magyar arány a KSH legfrissebb adatai alapján ennél néhány tized százalékponttal magasabb - tette hozzá. Elmondta: Magyarországon 680 ezerrel többen dolgoznak, mint 2010-ben, ezen belül 130 ezerrel nőtt a közfoglalkoztatásban és több mint 400 ezerrel a versenyszférában dolgozók száma. A kívánt 75 százalékos arányt a közfoglalkoztatás nélkül kívánják elérni - jegyezte meg. Mint mondta, a kormány a következő hetekben tárgyalja meg az NGM és a Belügyminisztérium előterjesztését, amely a közfoglalkoztatottaknak az elsődleges munkaerőpiacra való átvezetését segíti. A közfoglalkoztatottak egynegyede-egyötöde alkalmas erre, mintegy 70-100 ezer ember lehet tartalék az elsődleges munkaerőpiac számára - jegyezte meg. Azt mondta, megpróbálják nyitni az ollót a minimálbér és a közfoglalkoztatotti bér között, ezzel is érdekeltté téve a közfoglalkoztatottakat az versenyszférában történő elhelyezkedésre. Cseresnyés Péter úgy vélte, a probléma a foglalkoztatásban és a bérekben főlént a hazai kis és közepes vállalkozásoknál van, amelyek a munkavállalók 70 százalékának adnak munkát. "Ha az ő helyzetükön tudunk javítani, a magyar gazdaság tovább fejlődik" - mondta.
Cseresnyés Péter az Egészséges munkahelyet minden életkorban című konferencián tartott előadásában kiemelte: a munkavédelmi politika hatékonyan járul hozzá a munkakörülmények fejlesztéséhez, a munkavállalók egészségének és munkavégző képességének megőrzéséhez, és Magyarország versenyképességének fejlesztéséhez.
Megjegyezte: egy tanulmány szerint 2013-ban a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések költsége meghaladta a 200 milliárd forintot össztársadalmi szinten, tehát a gazdaság mutatói szerint is kiemelten fontos a munkavédelem területe.
Cseresnyés Péter kifejtette: az új stratégia elfogadásával Magyarországnak ismét van nemzeti munkavédelmi politikája. Korábban csak egyszer volt meghatározott munkavédelmi politika, annak megvalósítása is csak részben történt meg. Reményét fejezte ki, hogy a program végrehajtásával elért eredmények javítják a munkakörülményeket és a gazdaság eredményességét.
Tájékoztatása szerint a programban a hat évre meghatározott feladatok öt csoportba sorolhatók. Elsőként a vállalkozások versenyképességének fejlesztését emelte ki, amit online eszközökkel támogatnak. További feladat a munkavállalók munkavégző képességének, egészségének megőrzése, a munkavédelmi képzés, oktatás fejlesztése, valamint a munkavédelmi kutatás-fejlesztés.
A program végrehajtása az NGM feladata, de a végrehajtáshoz az érintettek széleskörű összefogása szükséges - tette hozzá.
Simon Attila István, a munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkár ismertette: idén az első három negyedévben 14 062 munkabaleset történt Magyarországon, ezen belül 50 halálos baleset. A legtöbb baleset a feldolgozóiparban (5351), a szállítás, raktározás területén (1745), és a kereskedelem, járműjavításban (1555) történt. A mezőgazdaságban 16 halálos munkabaleset fordult elő.
A munkabalesetek többsége a nagyobb munkáltatóknál történik, míg a halálos balesetek elsősorban a kisvállalkozásoknál fordulnak elő - összegezte. Az eddig elvégzett 12 508 munkavédelmi ellenőrzés adatai szerint 80 százalék a szabálytalan munkáltatók aránya. Hozzátette: ez azt mutatja, hogy rendszerszinten van hiba a társadalomban.
Közlése szerint az első három negyedévben 61 ezer intézkedést hoztak, a kiszabott munkavédelmi bírság 86,5 millió forint volt.
Simon Attila István kitért arra, hogy a munkabalesetek leggyakoribb oka a figyelmetlenség.
Hozzátette, nem a bírságolás a céljuk, hanem a megelőzés és a partnerség kialakítása a munkáltatókkal, a tájékoztatás, tanácsadás, és a munkavédelmi tudatosság erősítése.
Az idősödő munkavállalók is a munkaerőpiac erőforrásai
Az idősödő munkavállalókra is munkaerő-forrásként kell tekinteniük a vállalkozásoknak, hiszen 2030-ra az európai munkavállalók 30 százalékát már 55-64 éves dolgozók teszik majd ki - hívta fel a figyelmet a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkára csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón. Simon Attila rámutatott: a munkáltatók számára fontos feladat lesz, hogy biztosítsák az idősödő alkalmazottak képzését és digitális kompetenciájuk fejlesztését, hiszen az 55-64 éves dolgozók munkában tartása a gazdaság fenntarthatóságának egyik pillére. Ennek a szemléletnek az elterjesztését szolgálja az Európai Munkavédelmi Ügynökség (EU-OSHA) által meghirdetett Egészséges munkahelyek minden életkorban című kampánya is, ami illeszkedik az Európai Munkavédelmi Hét programjaiba - mondta el. A rendezvényen kiadott közlemény szerint a 12. Európai Munkavédelmi Hét keretében átadták az Európai Helyes Gyakorlat díjakat, amellyel azokat a munkáltatókat díjazzák, akik a fenntartható munka és az egészséges idősödés ösztönzésére szolgáló innovatív munkavédelmi gyakorlatokat dolgoztak ki.
