Az európai eszmék és álmok megvalósítása iránti csalódottságát, de egyben bizakodását fejezte ki pénteken Ferenc pápa a Károly-díj átvételekor. Közben az uniós vezetők Rómában egymásra licitálva festették le az unió jövőjéről alkotott legsötétebb nézeteiket, és kritikákat is sikerült megfogalmazniuk.
Manapság - sokkal inkább, mint valaha bármikor – az európaiaknak, az Európai Unió alapító atyáihoz hasonlóan, hidakat kellene építeniük, és le kellene bontaniuk a falakat – fogalmazott tegnap Ferenc pápa a Károly-díj átvétele alkalmából mondott beszédében, a Vatikánban. A katolikus egyházfőnek a nemzetközi elismerést az emberséges, egységes és erős Európa melletti kiállásáért ítélték oda. „Mi történt veled, humanizmus Európája, az emberi jogok, demokrácia és szabadság bajnoka? Mi történt veled, Európa, költők, filozófusok, művészek, zenészek és tudósok otthona? Mi történt veled, Európa, nemzetek és népek anyja, nagyszerű nők és férfiak szülője, akik életüket ajánlották, sőt feláldozták testvéreik méltóságáért?” – kezdte beszédét a pápa.
Az egyházfő megjegyezte, „bár a kontinens elcsigázott, továbbra is tele van energiaforrásokkal és lehetőségekkel”. Európát egyre inkább árkok szabdalják, és kevésbé tűnik nyitottnak új társadalmi folyamatokkal szemben, amelyek képesek lennének minden egyént és csoportot bevonni a jelenlegi problémák új és termékeny megoldásának keresésébe – fejtette ki Ferenc pápa.
Úgy vélekedett: az európai egység egyre halványul, és azok, akik kerítések emelését tervezik, elárulják a modern Európa alapítóinak álmait.
Az egyházfő a kitüntetés átvételének alkalmából audiencián fogadta Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság elnökét, Donald Tuskot, az Európai Tanács elnökét, Martin Schulzot, az Európai Parlament elnökét és Angela Merkel német kancellárt.
Schulz szerint a pápa Európáról mondott beszédét terjeszteni kell, és minden európai fővárosban el kell olvasni, főleg azoknak, akik azt hiszik, a migráció csak Németországra tartozik. „A több mint ötszázmilliós Európában nem jelenthet problémát egymillió menekült befogadása, ha megosztjuk a terheket” - jelentette ki az EP-elnök a pápával való vatikáni találkozót követő sajtótájékoztatón.
A Nagy Károly frank császárról (747–814) elnevezett nemzetközi díjat 1949-ben alapította Kurt Pfeiffer utazó, filozófus és kereskedő, és 1950 óta ítélik oda minden évben annak, aki az európai gondolat és egység érdekében kiemelkedőt cselekedett.
Az olasz fővárosban közben az EU elődjét megalapító 1957-es római szerződés évfordulójára emlékező találkozót tartottak, ahol Juncker borús képet festett az EU helyzetéről. Az uniós források szétosztására utalva azt mondta, vannak olyan tagállamok, amelyek teljes mértékben európaiak, amikor arról van szó, hogy elvegyenek, de amikor adni kell, akkor már csak félig-meddig érzik magukat európainak. Tusk, anélkül hogy megnevezett volna országokat, hozzátette: sokszor az unióhoz viszonylag frissen csatlakozott tagállamok azok, amelyek „gyakran bosszantó módon”, elutasítják azt, hogy közös megoldást találjanak a migrációs válságra. Schulz arról beszélt, hogy Európa egy ígéret, amelyet azonban nem sikerült betartani. „Az európai vezetők még mindig áldozatokat kérnek, kevesebb szolgáltatásért és még több adóért cserébe, csak hogy mentsék a bankokat” – mondta Schulz. „Az Európai Tanácsban sok az üzletember, de kevés az államférfi” – vélekedett az Európai Parlament elnöke.
Merkel megkerüli a parlamentet a migránsok kedvéért
„Nem új fejlemény, hogy Angel Merkel kormánya semmibe veszi a törvényhozást, de minden eddigi esetet beárnyékol a kancellári döntés a nyitott határokról és a migránsok minden korlátozás nélküli befogadásáról” – nyilatkozta tegnap Erika Steinbach, a CDU és a bajor testvérpárt, a CSU közös frakciójának egyik szóvivője. Hangsúlyozta, sokakat aggaszt, hogy Németország „helyrehozhatatlan identitásvesztést szenved el, de a legtöbben nem mernek nyílt kritikát megfogalmazni a migrációs politikával szemben, nehogy szélsőjobboldalinak bélyegezzék őket”. Úgy vélte, „szükséges és helyes volt, hogy a Bundestag elfogadott több menekültügyi szigorítást és számos vitát folytatott az ügyben, de nem szavazhatott az alapkérdésről, vagyis arról, hogy az ország mennyi embert miként tud és akar befogadni rendkívül rövid idő alatt, és hogy átléphetik-e ezrek az államhatárt ellenőrizetlenül és regisztrálatlanul, amikor nem biztosított az uniós külső határ védelme”. Eközben bizonyíték hiánya miatt a szexuális kényszerítés és rablás vádja alól felmentette a kölni városi bíróság pénteken azt az algériai férfit, akit elsőként vádoltak meg szexuális bűncselekménnyel a németországi városban szilveszterkor nők ellen elkövetett támadásokkal kapcsolatban. Lopás és orgazdaság miatt ugyanakkor hat hónap felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték a huszonhat éves vádlottat és huszonhárom éves testvérét is. A két algériai férfi ugyan felfüggesztett büntetést kapott, de nem kerül szabad lábra, mert mindkettő kitoloncolási őrizetben van. (ŐM)
Röviden
Bevándorló ölt Bécsben
- Válságtanácskozást hívott össze a bécsi rendőrség, miután egy huszonéves, illegális kenyai bevándorlót azzal gyanúsítanak, hogy az Ottakring kerületben található piacnál vascsővel agyonvert egy 54 éves helyi asszonyt – tájékoztatott az M1 hírcsatorna. A férfi már többször volt büntetve.
- Európában lehetetlen a nemzeti sajátosságok figyelembevétele nélkül bárkire is rákényszeríteni a migrációs válság megoldását - jelentette ki Miro Kovac horvát külügyminiszter pénteken, Prágában, miután tárgyalt Lubomír Zaorálek cseh külügyminiszterrel. Zaorálek és Kovac egyaránt bírálta, hogy az Európai Bizottság újra visszahozta a menekültek kvóták szerinti elosztását.
- Összesen hatszázezer embernek szállást adó két kenyai menekülttábor bezárását jelentették be a kelet-afrikai ország hatóságai. A nairobi kormány attól tart, hogy az egyikben terroristák embereket toboroznak és képeznek ki.
Károly-díj
Korábbi kitüntetettek
2000 Bill Clinton amerikai elnök
2001 Konrád György magyar író
2002 Az euró, az európai közös valuta
2003 Valéry Giscard d’Estaing volt francia köztársasági elnök
2004 II. János Pál pápa (rendkívüli) és Pat Cox, az EP elnöke
2005 Carlo Azeglio Ciampi olasz államfő
2006 Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök
2007 Javier Solana, az Európai Unió külügyi főképviselője
2008 Angela Merkel német kancellár
2009 Andrea Riccardi, a Szent Egyed Közösség alapítója
2010 Donald Tusk lengyel miniszterelnök
2011 Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke
2012 Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter
2013 Dalia Grybauskaite litván köztársasági elnök
2014 Herman van Rompuy, az Európai Tanács elnöke
2015 Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke
