A rendező városon múlik, hogy megéri-e olimpiát tartani. A tudatos tervezésen, az előre átgondoltságon és a létesítmények játékok utáni használatán dől el, hogy Rio de Janeiro Londont vagy Athént követi-e az olimpiai megtérülésének útján.
Évek telnek el, mire kiderül, megérte-e Rio de Janeiro városának a 2016-os olimpiai játékok megtartása. A modern kori nyári játékok tapasztalatai vegyesek e tekintetben: vannak kiemelkedő és elrettentő példák is, úgy tűnik, hogy a tervezés szakaszában dől el a megtérülés sorsa. A brazilok eddigi teljesítménye nem arra utal, hogy működni fog a pozitív modell – mondta lapunknak Szabados Gábor sportközgazdász. A szakember emlékeztetett a 2014-es labdarúgó-világbajnokság elhanyagolt, pusztuló létesítményeire, majd kijelentette: egy olimpia megtérülése leginkább attól függ, mennyire tudják kihasználni a játékok idejére megépített infrastruktúrát. Emlékeztetett továbbá, hogy a modern korban csak 1994-96-ban fordult elő, hogy egy államon belül tartották a labdarúgó-világbajnokságot és a nyári olimpiát, de az Egyesült Államok gazdasági erejét és teljesítőképességét nem lehet összemérni Brazíliáéval.
Az olimpiai gazdasági tudatosság tekintetében alighanem a négy évvel ezelőtti londoni játékok tekinthetők etalonnak. Szándékosan London egyik legfejletlenebb részére telepítették az olimpiát, ezért az egész környék átesett egy teljes körű területrehabilitáción, az olimpiai faluból pedig később lakópark lett. Ráadásul ez volt az első olimpia, ahol tudatosan az utóhatásokra figyeltek, sok elbontható, átalakítható létesítményt terveztek, például a régi sajtóközpontból üzleti központ lett – hangsúlyozta Szabados Gábor, majd hozzátette: a britek a világ egyik legfejlettebb városában is tudták kamatoztatni a sportesemény előnyeit
A legrosszabb példa pedig talán Athén, a játékok pusztuló, felesleges építményeket, hatalmas költségvetési hiányt és rekordmagas államadósságot hagytak maguk után. A görög kormány az euró bevezetése miatti megszorítások után pont ekkor kezdett el újra költekezni, átgondolatlanul, kapkodva szórták a pénzt a játékokra, nem a későbbi használhatóság, csak a kezdésre való elkészülés volt az építkezések prioritása: ha nem is a 2004-es olimpia juttatta csődközelbe a görögöket, de hatalmasat lökött rajtuk.
Szabados Gábor a 2016-os olimpiáról megjegyezte: a brazilok már az előzetes terveket sem tudták megvalósítani. Úgy volt, hogy Rio egész tömegközlekedését megreformálják, ebből nem sok valósult meg, a sportlétesítményeket pedig úgy tűnik, ésszerűtlenül használnák tovább – mondta a szakember. Pont ennek fényében véli, hogy több év, mire eldől, megérte-e Riónak az olimpia megtartása. Hozzátette: önmagában a sok százezer turista fogyasztása nem teszi nyereségessé az eseményt. Egyrészt a sportturizmus nem rárakódik a hagyományos turizmusra, hanem a játékok idejére kiszorítja azt, másrészt bármennyit költenek a látogatók, nem összemérhető azzal a költséggel, amit az infrastrukturális beruházások jelentenek. A sportközgazdász szerint a játékok tapasztalata, hogy a tervezés szakaszában meg kell fordítani a gondolkodást: nem azt kell nézni, mit kell építeni a sikeres játékokhoz, hanem azt, hogy az adott városnak mire van szüksége, és ebből mi tehet jót az olimpiának. A városnak tudnia kell, hogy mindent, amit felépít, magának építi – szögezte le a szakértő. Előrevetítette, hogy egy esetleges budapesti olimpia megtérülésének is ez lenne a sarokpontja. Mint mondta, Budapest ma nehezen bírna el egymillió turistát, ezért fejleszteni kell közlekedését vagy szállodahálózatát is, mindezt pedig úgy kell megtervezni, hogy a főváros életét könnyebbé tegyék. Meg kell nézni, nekünk mire van szükségünk, és ebből mit tudunk felhasználni az olimpia javára.
Rendezett a helyszínek további sorsa
Az olimpiai park szabadidősport- és iskolai centrum helyszíne lesz, és lesz egy sportolási lehetőségeket is kínáló közpark is kerékpárutakkal. A kosárlabda-stadiont 6500 férőhelyesre bontják vissza, s egyebek mellett koncerteknek és vásároknak ad otthont. A cselgáncs, birkózás helyszíne is edzőközpont lesz, a vívás és a tekvandó helyszínét pedig a tervek szerint iskolává építik át, amelyben nyolcszázötven tanulót oktathatnak úgy, hogy közben tíz sportágban is edzéslehetőséget biztosít. A pályakerékpáros Velodróm megmarad mivel eddig nem volt ilyen profi helyszín az országban. A teniszközpont is megmarad, itt rendezik a februárra kiírt Rio Open férfitornát. A tizenkétezer férőhelyes kézilabda-arénát négy iskolává alakítják át, az Olimpiai Uszodából pedig két úszóközpontot alakítanak ki. Az atlétikai versenyeknek otthont adó stadion a jövőben ismét futballstadionként működik majd. A 2014-es futball-világbajnokságra átépített, világhírű Maracana Stadion változatlan marad.
