A bolgár kormány bejelentette szerdán, hogy Lengyelországhoz csatlakozva megvétózza a Magyarország ellen a jogállamisági eljárás keretében esetleg hozandó uniós szankciókat.
"A bolgár kormány egyhangúlag úgy határozott, hogy elő kell készíteni a Magyarországot megvédő állásfoglalást" - közölte egy Szófiában kiadott nyilatkozatban Kraszimir Karakacsanov miniszterelnök-helyettes, védelmi miniszter.
Bármilyen büntető lépés Magyarország ellen "veszélyes precedenst teremtene" - tette hozzá a miniszter, aki szerint szankciók célpontjává válhat Bulgária is.
Az Európai Parlament (EP) múlt szerdai plenáris ülésén megszavazott, Judith Sargentini holland EP-képviselő által összeállított jelentés szerint Magyarországon "rendszerszintű fenyegetés" éri az unió alapvető értékeit és a jogállamiságot, és ez indokolja az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását. A cikk olyan többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely az uniós alapértékek súlyos és rendszerszintű megsértése esetén végső soron akár az érintett állam szavazati jogának felfüggesztésével vagy más komoly szankcióval is járhat, de ehhez az összes többi EU-tag egyöntetű támogatására van szükség, ami a varsói döntés miatt nem születhet meg.
Lengyelország a Magyarországgal szembeni esetleges szankciók ellen fog szavazni az európai intézményrendszer különböző fórumain - közölte múlt szerdán a lengyel külügyminisztérium.
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn bejelentette, hogy a magyar kormány az Európai Unió Bíróságán támadja meg az EP-nek a Sargentini-jelentésről szóló szavazását, mivel álláspontja szerint a Lisszaboni Szerződéssel ellentétes módon a tartózkodó szavazatok figyelmen kívül hagyásával született kétharmados többség.
Manfred Weber: az EU-s állam- és kormányfőknek is foglalkozniuk kell a jogállamiság magyarországi helyzetével
Az európai uniós állam-, illetve kormányfőknek is foglalkozniuk kell a jogállamiság magyarországi helyzetével - sürgette Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti (EP-) frakcióvezetője egy szerdai nyilatkozatában. Az állam-, illetve kormányfőket összefogó Európai Tanács salzburgi tanácskozásának kezdetére időzített nyilatkozatában Manfred Weber felszólította a testület tagjait, hogy foglalkozzanak azzal a kérdéssel, vannak-e Magyarországon jogállamisági problémák, amelyekkel szemben el kellene járnia az EU-nak - írta a hírportálján a Der Spiegel című német hírmagazin. Az EPP legutóbbi frakcióülésén "két órán keresztül vitatkoztunk Orbán Viktorral a jogállamiságról, és küzdöttünk az álláspontunkért, méghozzá nem először". Az állam-, illetve kormányfők viszont "eddig nem fordítottak időt a lengyelországi, magyarországi vagy más tagállamokban előforduló jogállamisági problémákra" - mondta Manfred Weber a Der Spiegelnek. "Ezen változtatni kell, mert Európa jövőjének alapvető kérdéseiről van szó" - húzta alá a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa. Az EP szeptember 12-én fogadta el a jogállamiság magyarországi jelentéséről szóló, úgynevezett Sargentini-jelentést. A döntéssel az ügy az uniós tagországok kormányainak tanácsa elé kerül, amely négyötödös többséggel dönt majd arról, valós-e a veszélye annak, hogy Magyarországon csorbulnak az Európai Unió alapértékei. Az Európai Tanács szerdán kétnapos informális tanácskozást kezdett Salzburgban. Az ausztriai városban rendezett megbeszélés napirendjén nem szerepel a jogállamiság magyarországi helyzete.
A spanyol baloldal a néppártiak szavazatát kéri számon
Arra kíváncsi az Unidos Podemos spanyol baloldali pártszövetség, hogy miért nem szavazták meg a spanyol néppárti képviselők a Sargentini-jelentést az Európai Parlamentben - közölték a párt képviselői szerdai sajtótájékoztatójukon, Madridban.
"A spanyol Néppárt (PP) direkt vagy indirekt formában úgy döntött, hogy támogatja Orbánt" - jelentette ki Miguel Urbán, a magát szociáldemokrata pártként definiáló Podemos EP-képviselője.
Közölte: a spanyol néppárti képviselők között voltak, akik a jelentés mellett akartak szavazni, "de úgy tűnik, hogy valaki nem hagyta nekik". "Tudni akarjuk, hogy madridi utasítás volt-e" - jegyezte meg, a konzervatív Néppárt vezetésére utalva.
A szeptember 12-i strasbourgi szavazáson az Európai Néppárt 17 spanyol képviselőjéből hárman szavaztak a jelentés elfogadása ellen, kilencen tartózkodtak, öten pedig távol maradtak a voksolástól.
Felfoghatatlan, hogy a spanyol jobboldal azoknak az oldalára helyezkedjen, akik az alapvető jogokat megsértő politikát folytatnak, támadják "a sajtószabadságot, az oktatás szabadságát, egyetemeket bezárva, nyíltan antiszemita nyilatkozatokat téve és kriminalizálva a menekülteket" - mondta Pablo Bustiduy.
Az Unidos Podemos a spanyol parlamentnek benyújtott indítványában szorgalmazza, hogy a kormány támogassa a Magyarország elleni uniós szankciók megindítását, és ehhez kezdeményezzen együttműködést a többi tagállammal.
Spanyolország küldjön Dél-Európából világos üzenetet, hogy kész a demokratikus pólus vezetésére és az európai eszme védelmére, amely "gyökeresen különbözik" a brüsszelitől, és attól is, amit Orbán Viktor képvisel - hangsúlyozta Pablo Bustiduy.
Az Unidos Podemos pártszövetség a 350 fős spanyol törvényhozásban 67 parlamenti mandátummal rendelkezik.
Az EP szeptember 12-én fogadta el a jogállamiság magyarországi helyzetéről szóló, úgynevezett Sargentini-jelentést, amely szerint Magyarországon "rendszerszintű fenyegetés" éri az unió alapvető értékeit és a jogállamiságot, és ez indokolja az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását.
A jelentés megszavazásával az ügy az uniós tagországok kormányainak tanácsa elé kerül, amely négyötödös többséggel dönt majd arról, valós-e a veszélye annak, hogy Magyarországon csorbulnak az Európai Unió alapértékei.
