Börtönnel büntetné az alkotmányos rend megváltoztatására irányuló cselekményeket Romániában Tudor Ciuhodaru, a kormány fő erejét képező Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője, aki a Székelyföldnek autonómiát követelő megmozdulásokra hivatkozik tervezete indoklásában.
Ciuhodaru a Digi 24 hírtelevíziónak pénteken kifejtette: kezdeményezése a román állam "lényegét", egységes és oszthatatlan nemzetállami meghatározását vitató "szélsőséges, revizionista, szeparatista" törekvések büntetését célozza.
A PSD képviselője a hét elején jegyezte be a szenátusnál az új Btk. módosítását célzó törvénytervezetét, amely fél évtől három évig terjedő börtönnel sújtaná azokat, akik egyedül vagy csoportosan az alkotmányos rend megváltoztatására, az államhatalom gyakorlásának akadályozására irányuló cselekményeket követnek el.
A román Btk. eddig csak az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására irányuló cselekmények elkövetőit sújtotta börtönbüntetéssel.
Kettős mércével vádolják a román csendőrséget
A Vásárhelyi hírlap szerint a marosvásárhelyi csendőrség példátlan szigorral járt el a székelyek autonómiaigényét kinyilvánító, tavaly márciusi bejelentett tüntetés szervezőivel és résztvevőivel szemben, ugyanaz a csendőrség azonban csupán két embert bírságolt meg az elmúlt hetek be sem jelentett kormányellenes tüntetései miatt. A marosvásárhelyi lap pénteki számában hasonlította össze a tavalyi székely szabadság napjával kapcsolatos hatósági fellépést azzal a móddal, ahogyan a hatóságok a kormányellenes tüntetéseket kezelték.
Amint a helyi lap a városháza szóvivőjétől megtudta, a marosvásárhelyi kormányellenes megmozdulások spontán módon szerveződtek, senki nem jelentette be ezeket. A csendőrség szóvivője a lapnak elmondta: a tiltakozások különösebb incidensek nélkül zajlottak. A csendőrség mindössze két esetben rótt ki egyenként 200 lej (14 ezer forint) értékű bírságot csendháborításért. Két olyan fiatalt bírságoltak meg, akik éjjel egy órakor hangosbemondót használva kiabáltak Marosvásárhely utcáján.
A székely szabadság napja alkalmából tavaly márciusban tartott marosvásárhelyi felvonulást és autonómiatüntetést a csendőrség utólag annak ellenére engedély nélküli megmozdulásként kezelte, hogy a rendezvényt a szervezők bejelentették. A bejelentés törvényességét a bíróság alapfokon a tüntetés előtt, jogerősen pedig a tüntetés után ismerte el. A megmozdulás végén a csendőrség szóvivője az MTI-nek elmondta: nem történt rendbontás a rendezvényen.
Egy héttel a rendezvény után azonban a csendőrség közel száz, felvételeken azonosított, illetve a szervezők által rendfenntartókként bejelentett személyt bírságolt meg. Az intézmény közleménye szerint 50 ember azért kapott összesen 61 ezer lej (4,27 millió forint) értékű bírságot, mert az érintettek "be nem jelentett, be nem iktatott vagy tiltott tömegrendezvényt szerveztek" és "szervezőként nem léptek fel a tömegrendezvény megszakítása érdekében akkor, amikor azt tapasztalták, hogy a közrend és a csend megzavarására alkalmas cselekedetek történtek". Emellett 34 embert csendháborításért bírságolt meg a rendőrség, összesen 9800 lej (mintegy 686 ezer forint) értékben.
E bírságok érvénytelenítését a bíróságon kérték az érintettek. Amint a Vásárhelyi hírlapot Kincses Előd ügyvéd tájékoztatta: első fokon eddig hatvanhat bírságolási jegyzőkönyvet érvénytelenített a bíróság, a csendőrség azonban valamennyi esetben fellebbezett az ítélet ellen. Másodfokon egyik ügyben sem született még ítélet.
