Bizalmi szavazást kezdeményezett Theresa May miniszterelnök ellen a kormányzó brit Konzervatív Párt alsóházi frakciója. A titkos szavazást szerda este tartják a konzervatív frakció tagjai.
Merkel: Nem lehet megváltoztatni a Brexit-feltételekről szóló megállapodást
Hangsúlyozta, hogy kormánya mindent megtesz azért, hogy az Egyesült Királyság távozása rendezett folyamat legyen, és erre van is esély, mert a Brexit tervezett időpontjáig "van még idő, bár nem túl sok".
Azonban a német kormány felkészül az Európai Unióval kötött megállapodás nélküli Brexitre is - mondta Angela Merkel.
A kancellár egy új parlamenti formátum keretében, a képviselői kérdések és azonnali kancellári válaszok fórumán nyilatkozott. A leginkább a brit alsóház gyakorlatából ismert formátumban most másodszor kérdezhették a Bundestag képviselői a kormányfőt. Hetven perc alatt negyven kérdést tettek fel neki.
A konzervatív alsóházi frakció illetékes bizottságának elnöke, Sir Graham Brady szerda reggel jelentette be, hogy összegyűlt a bizalmi szavazás kiírásához szükséges számú képviselői beadvány.
A Konzervatív Párt szabályzata szerint a miniszterelnök elleni bizalmi szavazáshoz az szükséges, hogy a tory frakció legalább 15 százaléka - a jelenlegi létszám alapján 48 képviselő - ezt kezdeményezze.
A bizalmi szavazás kezdeményezőinek nagy többsége a tory frakció keményvonalas Brexit-párti csoportjának tagja. Ez a frakciócsoport rendkívül elégedetlen a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről elért megállapodással, és a csoport vezetői már hetekkel ezelőtt jelezték, hogy elindult a bizalmatlansági indítvány szervezése.
A bizalmi szavazás kimenetelének eldöntéséhez a 315 fős frakció egyszerű többségének, vagyis legalább 158 tory képviselőnek kell egységesen voksolnia.
A BBC közszolgálati médiatársaság felmérése szerint szerda délutánig 174 képviselő jelezte nyilvánosan, hogy a voksoláson Theresa Mayt fogja támogatni.
A BBC szakértői hangsúlyozták, hogy felmérésük nem tekinthető előrejelzésnek.
Ha Theresa May megnyeri a szavazást, egy évig nem indítható ellene újabb bizalmatlansági kezdeményezés a Konzervatív Párton belül.
Az ellenzék is kezdeményezhet bizalmatlansági indítványt, ám ez - a jelenlegi tory frakciókezdeményezéssel szemben - nem Theresa May személye, hanem a Konzervatív Párt vezette kormány egésze ellen irányulna, sikere esetén az egész kormánynak le kellene mondania, és új parlamenti választásokat kellene kiírni.
Ellenzéki bizalmi indítvány esetén nemcsak a konzervatív frakció szavazna, hanem az egész parlament, és mivel a konzervatívoké a legnagyobb pártcsoport az alsóházban, egy ilyen kezdeményezésnek csekély esélye lenne a sikerre. A Konzervatív Párt kisebbségben kormányoz ugyan, de külső támogató partnere, az észak-írországi Demokratikus Unionista Párt (DUP) már jelezte, hogy ellenzéki bizalmatlansági kezdeményezés esetén felsorakozna a Konzervatív Párt mögött.
Ha Theresa May elveszíti a szerdai bizalmi szavazást, távoznia kellene a párt éléről és így a kormányfői tisztségből is. Ebben az esetben az utódválasztási versenyben sem indulhatna, bár az utód megválasztásáig ügyvezető minőségben a kormányfői tisztségben maradhatna.
Szerdán Theresa May kabinetje gyakorlatilag teljes létszámban támogatásáról biztosította a kormányfőt. Mivel a brit parlamentarizmus törvényerejű szokásjoga alapján csak az viselhet kormányzati tisztséget, aki a parlamentnek is tagja, így May a kabinet tagjainak voksaira is számíthat.
Az Eurasia Group nevű globális politikai-gazdasági kockázatelemző csoport londoni kutatóműhelyének szakértői szerdai helyzetértékelésükben közölték: alapeseti forgatókönyvük az, hogy May az alsóházi konzervatív frakció hozzávetőleg 60 százalékának, vagyis 189 képviselőnek a támogatásával nyerheti meg a bizalmi szavazást.
A ház elemzőinek véleménye szerint azonban ez is komoly megosztottságot tükrözne, és azt jelentené, hogy a kormányfőnek továbbra sem lenne elégséges erejű felhatalmazása a párton belül az EU-val elért Brexit-megállapodás elfogadtatásához.
Az Eurasia elemzői szerint egy ilyen helyzetben a kormányra hárulna annak eldöntése, hogy Theresa May maradhat-e a miniszterelnöki tisztségben. Jóllehet a kabinet tagjai felsorakoztak May mögött, de ha a bizalmi szavazáson szoros eredmény születik, e támogatottság változhat - vélekedtek a londoni elemzőműhely szakértői.
Brady szerint May kifejezte azt az óhaját, hogy a szavazást a lehető legkorábbi időpontban tartsák meg, ezért az 1922 bizottság már szerda estére kiírta a voksolást. Sir Graham Brady, a Konzervatív Párton belüli illetékes testület, az 1922 bizottság elnöke a kormányfő elleni bizalmatlansági indítvány hivatalos bejelentése után, a BBC közszolgálati médiatársaság hírtelevíziójának nyilatkozva szerdán elmondta: előző este telefonon tájékoztatta Theresa Mayt arról, hogy összegyűlt a bizalmatlansági szavazáshoz szükséges számú képviselői indítvány.
A tory alsóházi pártcsoport tagjai közép-európai idő szerint 19 és 21 óra között adhatják le szavazataikat, de Theresa May a szavazás előtt beszédet mond az 1922 bizottság ülésén.
Az 1922 bizottságot olyan tory képviselők alkotják, akiknek nincs kormányzati tisztségük. A rendkívül befolyásos testület, amely onnan kapta nevét, hogy az alapító képviselők az 1922-es parlamenti választásokon kerültek be a londoni parlamentbe, informális, de gyakorlatilag kötelező erejű politikai ajánlásokat fogalmaz meg a kormány számára, emellett hatáskörébe tartozik a vezetőváltási kezdeményezések elbírálása és a folyamat irányítása is.
A bizalmi szavazás eredményét a bizottság várhatóan még szerda este nyilvánosságra hozza. Theresa May brit miniszterelnök szerint ha a kormányzó Konzervatív Párt élén vezetőváltás történne, az késleltethetné, akár le is állíthatná a Brexit-folyamatot.
May, aki szerda délelőtt olvasta fel rövid sajtónyilatkozatát Downing Street-i hivatala előtt, hangsúlyozta: vezetőváltás esetén az új konzervatív vezetőt nem sikerülne megválasztani a Brexit-megállapodás elfogadására törvényileg megszabott január 21-i határidőig, és az új vezetőnek nem lenne ideje a megállapodás uniós részről egyelőre elutasított újratárgyalására sem a kilépés március 29-i időpontjáig.
May szerint ebben a helyzetben az új konzervatív vezető első feladata a Lisszaboni Szerződés 50. cikke által meghatározott kilépési határidő kiterjesztése, vagy a cikkely aktiválásáról hozott döntés visszavonása lenne.
A kilépési folyamatot szabályozó cikkely, amelynek aktiválását Theresa May tavaly március 29-én jelentette be, kétévi tárgyalási folyamatot irányoz elő, abban az esetben, ha a felek nem állapodnak meg korábbi kilépési időpontban. Ennek alapján az Egyesült Királyság EU-tagsága 2019. márciusi 29-én megszűnik, akkor is, ha addig nem lép érvénybe a kilépési feltételekről szóló megállapodás.
A határidő kiterjeszthető, de ehhez az EU-ban maradó 27 ország egyhangú hozzájárulása szükséges. Az értesítés visszavonása viszont London szuverén joga.
Theresa May szerdai nyilatkozatában közölte: minden erejével szembeszáll a bizalmatlansági indítvánnyal, mert ha vezetőváltás kezdődne, az olyan időszakban teremtene bizonytalanságot, amikor azt az ország a legkevésbé engedheti meg magának.
A bizalmi indítvány kezdeményezése hetek óta napirenden volt a tory frakción belül, amelynek keményvonalas Brexit-tábora rendkívül elégedetlen a Brexit feltételrendszerét tartalmazó megállapodással.
A frakcióban igen erőteljes indulatokat keltett, hogy Theresa May szinte az utolsó pillanatban lefújta a Brexit-megállapodásról eredetileg kedd estére tervezett alsóházi szavazást. A kormányfő ezt azzal indokolta, hogy jóllehet az egyezmény számos kulcsfontosságú pontjának széles körű a támogatottsága, egy elem, az ír-északír határellenőrzés visszaállításának megakadályozását célzó tartalékmegoldás esetében "mélységes aggályok tapasztalhatók", és ha a szavazást az eredeti terveknek megfelelően kedd este megtartották volna, a megállapodást az alsóház "jelentős többséggel" elutasította volna.
A szavazás halasztásának bejelentése után a frakción belül többen is valószínűsítették, hogy a lépés hatására olyan képviselők is benyújtják folyamodványukat, akik eddig ettől vonakodtak, és így összegyűlhet a bizalmi szavazáshoz szükséges számú beadvány.
Merkel: Nem lehet megváltoztatni a Brexit-feltételekről szóló megállapodást
Hangsúlyozta, hogy kormánya mindent megtesz azért, hogy az Egyesült Királyság távozása rendezett folyamat legyen, és erre van is esély, mert a Brexit tervezett időpontjáig "van még idő, bár nem túl sok".
Azonban a német kormány felkészül a rendezetlen, vagyis az Európai Unióval kötött megállapodás nélküli Brexitre is, ezért például éppen szerdai ülésén fogadott el egy jogszabálytervezetet, amely a Németországban élő brit állampolgárok jogainak biztosításáról szól - mondta Angela Merkel.
A kancellár egy új parlamenti formátum keretében, a képviselői kérdések és azonnali kancellári válaszok fórumán nyilatkozott. A leginkább a brit alsóház gyakorlatából ismert formátumban most másodszor kérdezhették a Bundestag képviselői a kormányfőt. Hetven perc alatt negyven kérdést tettek fel neki.
A testvérpárt Keresztényszociális Unióval (CSU) és a Német Szociáldemokrata Párttal (SPD) kormányzó Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa több válaszában élesen bírálta a CDU/CSU pártszövetségtől jobbra álló, Alternatíva Németországnak (AfD) nevű ellenzéki pártot és az SPD-től balra álló Die Linke (Baloldal ) nevű ellenzéki pártot.
Az AfD-ről - az ENSZ globális migrációs megállapodásával és a Brexittel kapcsolatos kérdésekre válaszolva - úgy vélekedett, hogy a gondok megoldása helyett viszályok szításával, "polemizálással" foglalkozik, s téves információkkal félrevezeti az embereket. Arra a felvetésre, hogy Németország a migrációs csomag elfogadásával elszigetelődött az EU-ban, kiemelte, hogy fizikusként fontosnak tartja az igazságot a számok területén, a számok pedig azt mutatják, hogy több tagállam fogadta el a megállapodást, mint amennyi elutasította.
Az úgynevezett sárgamellényesek franciaországi mozgalmával kapcsolatban felszólította a Baloldalt, hogy határolódjék el a mozgalom által alkalmazott erőszaktól, és rámutatott, hogy az ellenzéki párt ezt az eddigi állásfoglalásaiban nem tette meg. Ezért a Baloldal megnyilatkozásai az ügyben "botrányosak" - fogalmazott.
A kancellár válaszaiban rendszerint a kormány korábban már rögzített álláspontját ismertette, így a többi között kiemelte, elfogadhatatlan lenne, ha Oroszország befolyása alá vonná az Azovi-tengert, és sürgette, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) ukrajnai különleges megfigyelő missziója az ország teljes területén - így az Azovi-tengeren is - akadálytalanul végezhesse tevékenységét.
A kereskedelempolitikát érintő kérdésekkel kapcsolatban elmondta, sajnálja, hogy nem sikerült elfogadtatni a G20 országcsoport argentínai csúcsértekezletén, hogy a tanácskozást záró közös nyilatkozatban utasítsák el a protekcionizmust. Hozzátette, hogy sürgetően szükségesnek tartja a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) reformját.
Társadalompolitikai ügyekkel kapcsolatban kérdezték a többi között a Németországban mintegy 900 mecsetet fenntartó Török Iszlamista Vallási Intézmények Uniója (DITIB) tevékenységéről, amellyel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a török állami vallásügyi hivatal (Diyanet) irányítása alatt álló szervezet tevékenységének nemzetbiztonsági megfigyelése nem politikai, hanem szakmai kérdés, és teljes mértékben megbízik az illetékes szolgálatot döntéseiben. Kifejtette: fontos, hogy Németország függetlenebbé váljon az ilyen szervezetektől, és muszlim közösségeiben helyben képzett imámok - egyházi személyek - dolgozzanak, ezért tovább kell erősíteni a németországi imámképzést.
Theresa May: A vezetőváltás leállíthatja a Brexit-folyamatot
Theresa May brit miniszterelnök szerint, ha a kormányzó Konzervatív Párt élén vezetőváltás történne, az késleltethetné, akár le is állíthatná a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) folyamatát.
Szakértő: Theresa May megbuktatása nem segít
Nem segít a Brexit folyamaton, ha Theresa May brit miniszterelnök elbukik a bizalmatlansági szavazáson, hiszen utódjának is hasonló feltételek mellett kellene tárgyalnia - mondta Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense az M1 aktuális csatornán szerdán.
Hozzátette: 2019. március 30-án az Egyesült Királyság elhagyja az Európai Uniót, a szűk időkeret miatt kevés lehetőség maradt a feltételek megváltoztatására.
Elmondta: Theresa May miniszterelnök ellen a kormányzó brit Konzervatív Párt alsóházi frakciója kezdeményezett bizalmatlansági szavazást, mert elégedetlenek voltak a Brexit feltételrendszerét tartalmazó megállapodással.
Kiemelte: a brit miniszterelnök jelenleg azt szeretné elérni, hogy a megállapodáshoz csatoljanak egy jegyzőkönyvet, amelyben érzékeltetnék, hogy a védőhálót, amely Észak-Írországot kötné az európai integrációhoz, évente felülvizsgálná az Európai Parlament és a brit parlament.
A bizalmatlansági indítványt a 315 fős frakció egyszerű többségének, vagyis legalább 158 tory képviselőnek támogatnia kellene ahhoz, hogy Theresa May távozzon a párt éléről és így a kormányfői tisztségből is. Ebben az esetben May az utódválasztási versenyben nem indulhatna, bár az utód megválasztásáig ügyvezető minőségben a kormányfői tisztségben maradhat.
