Olcsóbbá teszi a román exportcikkeket a leértékelt lej, ezzel együtt drágítja az importot. A Román Nemzeti Bank vezetésének intézkedéseiben sokszor nem tükröződik a kormány véleménye.
Történelmi mélypontra esett november 21-én, múlt kedden a lej az euróval szemben, miután a román jegybank az euró árát 4,6551 lejben állapította meg. A lej azután kezdett gyengülni, hogy Mugur Isărescu, a jegybank kormányzója azt nyilatkozta, rugalmasabb árfolyamot alakítanak, és bizonyos határokon belül nem akadályozza meg a lej leértékelését – mondta lapunknak Barabás T. János, a Külügyi és Külgazdasági Intézet egyik vezető kutatója. Hozzátette, a Román Nemzeti Bank pénzügypolitikája szerint a lejre nyomást kell gyakorolni a külkereskedelmi mérleg és a folyó fizetési mérleg hiányának gyors emelkedése miatt, amit az idéz elő, hogy a megnövekedett vásárlóerővel Románia többet importál, mint amennyit exportál. A most leértékelt lej olcsóbbá teszi a román exportcikkeket, és drágítja az importot. A szakértő úgy látja, a romániai hitelfelvevők körében további aggodalmat okoz a lakossági és vállalati hitelek törlesztőrészletét befolyásoló három hónapos bankközi hitelkamatláb gyors ütemű növekedése, amely a szeptemberi 0,9 százalékról a múlt héten átlépte a két százalékot. Barabás T. János szerint ez is a jegybank politikája, mert a bankközi hitelkamatok emelése a pénzpiaci megtakarításokat növeli, s ez kedvező hatással van az ország gazdasági stabilitásának külföldi megítélésére. A jegybank célja a külföldi befektetők bizalmának erősítése, ugyanis, ha növekszik az ország tartaléka, ellenállóbb lesz a gazdasági válságokkal szemben.
A kutató úgy fogalmazott, a Romániában nagy befolyással rendelkező Nemzeti Bank hosszú távú stratégiát figyelembe vevő intézmény, gyakran a kormányzattal nem teljes egyetértésben vagy hallgatólagos szereposztásban gyakorolja felügyeletét a monetáris politikán. Igyekszik megfelelni a nemzetközi pénzügyi világ elvárásainak, míg a kormányok inkább csak pár évre előre terveznek, és a közvélemény nyomása alatt állnak. Mint ismert, az országházban bizalmatlansági indítványt nyújtottak be a kormánnyal szemben, miután a vezető szocialista kormánypárt elnöke, Liviu Dragnea ellen hivatalosan vádat emeltek korrupció miatt, és zárolták a vagyonát. Dragnea még pártelnök korában jutott nagyobb európai uniós és állami fejlesztési forrásokhoz, amelyek nagy része a vádak szerint az érdekeltségébe tartozó TelDrum nevű céghez vándorolt. A vállalat a párt választási kampányait segítette, a korrupciós ügy viszont olyan politikai kultúrát takar, amely mélyreható reformok, társadalmi mentalitásváltozás hiányában nem orvosolható.
Románia az elmúlt években négy-öt százalékos gazdasági növekedést mutatott. A növekedés motorja a költségvetési fegyelmen lazító gazdaságpolitika volt, amely erősítette a vásárlóerőt. Ezt a gyorsulási folyamatot az ikerhiányok növekedése és egyensúlytalanságok kísérték, függetlenül attól, hogy belső egyensúlyhiányt vagy Románia külső környezetének hatásait, a folyó fizetési mérleg hiányát nézzük. A belpolitikában tapasztalható feszültségek következtében az árfolyamon való nyomás intenzívebbé vált. A költségvetés stabilizálására a kormány rendelettel próbált adóreformot bevezetni, ezt viszont nehezményezték a kárvallott külföldi cégek és a munkavállalók is – fejtette ki a szakértő. Szerinte a mostani korrekciót leginkább kedvezőtlen külföldi hatások váltották ki, amelyek a befektetések drámai visszaesését okozhatják. Az unió aggodalmát fejezte ki a román infláció és deficit megugrása okán, ráadásul a közösség energiapolitikai zavarok, a szénalapú erőművek és a gázvezetékek körüli viták is súlyosbítják a helyzetet.A német kormányalakítás elhúzódása miatt kivárnak a stratégiai befektetők, emellett az amerikai monetáris politika bizonytalansága és Kína regionális szerepének változása is negatív hatással volt az országra.
A kutató úgy fogalmazott, a Romániában nagy befolyással rendelkező Nemzeti Bank hosszú távú stratégiát figyelembe vevő intézmény, gyakran a kormányzattal nem teljes egyetértésben vagy hallgatólagos szereposztásban gyakorolja felügyeletét a monetáris politikán. Igyekszik megfelelni a nemzetközi pénzügyi világ elvárásainak, míg a kormányok inkább csak pár évre előre terveznek, és a közvélemény nyomása alatt állnak. Mint ismert, az országházban bizalmatlansági indítványt nyújtottak be a kormánnyal szemben, miután a vezető szocialista kormánypárt elnöke, Liviu Dragnea ellen hivatalosan vádat emeltek korrupció miatt, és zárolták a vagyonát. Dragnea még pártelnök korában jutott nagyobb európai uniós és állami fejlesztési forrásokhoz, amelyek nagy része a vádak szerint az érdekeltségébe tartozó TelDrum nevű céghez vándorolt. A vállalat a párt választási kampányait segítette, a korrupciós ügy viszont olyan politikai kultúrát takar, amely mélyreható reformok, társadalmi mentalitásváltozás hiányában nem orvosolható.
Románia az elmúlt években négy-öt százalékos gazdasági növekedést mutatott. A növekedés motorja a költségvetési fegyelmen lazító gazdaságpolitika volt, amely erősítette a vásárlóerőt. Ezt a gyorsulási folyamatot az ikerhiányok növekedése és egyensúlytalanságok kísérték, függetlenül attól, hogy belső egyensúlyhiányt vagy Románia külső környezetének hatásait, a folyó fizetési mérleg hiányát nézzük. A belpolitikában tapasztalható feszültségek következtében az árfolyamon való nyomás intenzívebbé vált. A költségvetés stabilizálására a kormány rendelettel próbált adóreformot bevezetni, ezt viszont nehezményezték a kárvallott külföldi cégek és a munkavállalók is – fejtette ki a szakértő. Szerinte a mostani korrekciót leginkább kedvezőtlen külföldi hatások váltották ki, amelyek a befektetések drámai visszaesését okozhatják. Az unió aggodalmát fejezte ki a román infláció és deficit megugrása okán, ráadásul a közösség energiapolitikai zavarok, a szénalapú erőművek és a gázvezetékek körüli viták is súlyosbítják a helyzetet.A német kormányalakítás elhúzódása miatt kivárnak a stratégiai befektetők, emellett az amerikai monetáris politika bizonytalansága és Kína regionális szerepének változása is negatív hatással volt az országra.
