Oroszország kész lenne elfogadni Ausztria közvetítését a Nagy-Britanniával kialakult viszályában - jelezte Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak nyilatkozva csütörtökön Moszkvában.
Peszkov Karin Kneissl osztrák külügyminiszter közvetítési ajánlatára reagált. Az EU-tag, semleges Ausztria a Szkripal-üggyel kapcsolatban eddig egyetlen diplomatát sem utasított ki. "A Nagy-Britanniával kialakult helyzetben szükség van minden szerepvállalásra, minden hangra, amely a brit partnereinket a józan ész irányába mozdítaná el ebben a kérdésben" - mondta az orosz elnöki szóvivő.
Már nem válságos Julija Szkripal állapota
Már nem válságos, és gyorsan javul Julija Szkripal állapota - közölte csütörtökön az illetékes brit egészségügyi hatóság. Chrstine Blanshard, a Salisbury kórház orvosigazgatója az NHS-közleménnyel egy időben elmondta: Julija Szkripal jól reagál a kezelésekre. Szergej Szkripal állapota továbbra is válságos, de stabil.
A Scotland Yard előző esti tájékoztatása szerint Szkripal és lánya az egykori orosz kettős ügynök Salisburyben lévő házában szenvedett mérgezést.
A nyomozást végző szakértők ugyanis a méreganyagot a ház bejárati ajtaján mutatták ki eddig a legnagyobb koncentrációban, és ebből arra a következtetésre jutottak, hogy Szergej és Julija Szkripal a házban került először érintkezésbe az idegméreggel.
A rendőrség szerint a hatóanyag nyomait a szakértők az elmúlt hetekben más helyszíneken is fellelték, de kisebb koncentrációban, mint Szkripal házánál.
A ház bejárati ajtaját csütörtökön leszerelték és további vizsgálatokra elvitték, a nyílászárókat pedig palánkokkal lefedték.
A vizsgálatban a londoni rendőrség országos hatáskörű terrorelhárító parancsnokságának hozzávetőleg 250 detektívje vesz részt. A Scotland Yard legutóbbi tájékoztatása szerint a szakértők zártláncú térfigyelő kamerák több mint ötezer órányi felvételét tanulmányozzák, és 1350 olyan tárgyat vizsgálnak, amelyet bizonyítékként gyűjtött be a nyomozás eddigi szakaszában.
Peszkov megerősítette Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter bejelentését, miszerint folytatódik Emmanuel Macron francia elnök májusra tervezett moszkvai látogatásának előkészítése. Rámutatott, hogy a francia vezetés a nézeteltérések ellenére nem zárkózik el a párbeszédtől.
A szóvivő "meglehetősen kiszámíthatatlannak" minősítette az Oroszországgal szembeni brit lépéseket, ezért London leendő intézkedéseivel kapcsolatban nem kívánt találgatásokba bocsátkozni. Peszkov újságírói kérésre a The Guardian című brit napilap értesülését kommentálta, miszerint Theresa May brit miniszterelnök azt mérlegeli, hogy betiltsa az orosz kötvények forgalmazását a londoni tőzsdén.
A szóvivő egyúttal úgy vélekedett, hogy ártana az Egyesült Államok imázsának, ha befagyasztaná Oroszország kintlévőségeit. Ennek lehetőségét Jon Huntsman moszkvai amerikai nagykövet nem zárta ki az RBK orosz tévécsatornának nyilatkozva.
Marija Zaharova külügyminisztériumi szóvivő a nemzetközi jogszabályok, egyebek között az 1968-ban megkötött kétoldalú konzuli egyezmény nyílt megsértésével vádolta meg Londont, amiért a brit fél négy ízben is megtagadta a konzuli hozzáférést az orosz állampolgárságú Szergej és Julija Szkripalhoz, csakúgy, mint a velük kapcsolatos adatszolgáltatást. Zaharova rámutatott, hogy a megállapodás értelmében a konzulok a körzetükön belül az általuk képviselt ország bármely állampolgárának nyújthatnak támogatást, beleértve a jogi segítségnyújtást.
Szergej Szkripal Nagy-Britanniában élő volt orosz-brit kettős ügynök és lánya, a hozzá Oroszországból vendégségbe érkezett Julija Szkripal március 4-én súlyos mérgezéses tünetekkel került az angliai Salisbury városának kórházába. Szkripal az orosz katonai hírszerzés ezredeseként a brit külső hírszerzés (MI6) ügynöke volt, ami miatt hazájában elítélték, de ügynökcsere keretében elengedték.
London a merénylettel az oroszokat gyanúsította meg, amit Moszkva visszautasított. A vádak és viszonvádak nyomán a két ország kölcsönösen kiutasított 23 diplomatát. Később egy sor EU- és NATO-tagállam, valamint más ország orosz diplomatákat utasított ki. A nyugati országok jelentős részben felsorakoztak Nagy-Britannia mögött, megtorlásul az idegméreggel elkövetett angliai merénylet miatt. Moszkva felajánlotta együttműködését az ügy kivizsgálásában, ugyanakkor kézzel fogható bizonyítékokat követel.
Március 26-án pedig összesen 18 ország - köztük 15 EU-tagállam, így Magyarország is -, valamint az Egyesült Államok, Kanada és Ukrajna több mint száz orosz diplomata kiutasításáról döntött a Nagy-Britanniával való szolidaritás jeleként.
Jogsegélykérelemmel fordult Londonhoz az orosz Nyomozó Bizottság
Jogsegélykérelemmel fordult az illetékes brit hatóságokhoz az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) a gyilkossági kísérlet ügyében - közölte Szvetlana Petrenko, az SZK szóvivője csütörtökön Moszkvában.
Az SZK kérte, hogy bocsássák rendelkezésére a a brit nyomozati anyagok másolatát. Moszkvát a helyszín vizsgálat eredményei érdeklik, ahol Julija Szkripalt az apjával együtt eszméletlenül megtalálták, valamint az orvosi vizsgálat és az elvégzett szakértői elemzésekre kíváncsi. Az orosz hatóság kifejezte készségét az együttműködésre.
A Kremlhez közel állónak tartott Izvesztyija című napilap csütörtöki számában külügyi forrásra hivatkozva azt írta, hogy Moszkva a seattle-i orosz főkonzulátus bezáratására a szentpétervári amerikai főkonzulátus bezáratásával válaszolhat majd. Legalábbis ilyen javaslatot terjesztett fel Vlagyimir Putyin elnöknek az orosz diplomáciai tárca.
A lap emlékeztetett rá, hogy az Egyesült Államok a Szkripal-ügy miatt a seattle-i külképviselet bezáratása mellett 60 orosz diplomatát utasított ki, köztük az orosz állandó ENSZ-képviselet 12 munkatársát. Moszkva erre legalábbis szimmetrikus választ ígért.
A washingtoni orosz nagykövetség egyébként online szavazást indított arról, hogy Oroszország az Egyesült Államokat a vlagyivosztoki, a jekatyerinburgi vagy a szentpétervári főkonzulátusától fossza-e meg. A véleménynyilvánítók 47 százaléka az utóbbi változat mellett döntött.
Washington befagyaszthatja az orosz kintlévőségeket
Jon Huntsman moszkvai amerikai nagykövet az orosz RBK médiakonglomerátum tévécsatornájának nyilatkozva csütörtökön nem zárta ki annak lehetőségét, hogy az Egyesült Államokban befagyasszák az orosz kintlévőségeket. Mindamellett reményét fejezte ki, hogy Washington és Moszkva viszonya stabilizálódni fog, amihez előbb azonban a két országnak rendeznie kellene egyes problémákat.
Georgia kiutasított egy orosz diplomatát
Georgia kiutasít egy orosz diplomatát, akinek egy hetet adtak arra, hogy elhagyja az országot - jelentette be csütörtökön a georgiai külügyminisztérium.
Georgia külügyminisztériuma elítéli a vegyi fegyver alkalmazásának tényét Nagy-Britannia területén, ami három polgár súlyos egészségkárosodásához vezetett, és veszélybe sodorta további polgárok életét és egészségét. A külügyminisztérium szolidaritást vállal Nagy-Britanniával, osztja Nagy-Britannia és a nemzetközi közösség álláspontját ebben a kérdésben, és ennek megfelelően nemkívánatosnak minősíti egy orosz diplomata jelenlétét Georgia területén - áll a külügyi tárca közleményében. Georgia külügyminisztériuma arra kéri az orosz diplomatát, hogy hét napon belül hagyja el az ország területét - teszik hozzá. További részletek nem ismeretesek.
Moldovában az elnök és a szocialista párt elítélte az oroszok ellen hozott szankciót
Eközben egy másik volt szovjetköztársaságban, Moldovában az elnök és az ellenzéki szocialista párt elítélte a helyi külügyminisztérium keddi döntését három orosz diplomata kiutasításáról. A parlament csütörtökön elutasította a három orosz diplomata kiutasításáról hozott kormánydöntés megvitatását, amire a szocialista párt tagjai tiltakozásul kivonultak az ülésről. Igor Dodon elnök szerint a kiutasításról szóló döntés mögött a kormányzó Demokrata Párt áll. Dodont 2016-ban a Moldovában első ízben tartott közvetlen elnökválasztáson választották meg. Úgy tartják róla, hogy Moszkva befolyása alatt áll, miközben a parlament által megválasztott Pavel Filip kormányfő Nyugat-barát irányvonalat követ.
Szlovénia konzultációra hazarendeli moszkvai nagykövetét
Szlovénia csütörtökön konzultációra hazarendeli moszkvai nagykövetét a Szkripal-ügy miatt. A nagykövet egyébként szabadságát tölti otthon, és még a nap folyamán beszél Karl Erjavec külügyminiszterrel.
Miro Cerar szlovén ügyvivő miniszterelnök a kormányülést követően újságíróknak elmondta: a nagykövet valószínűleg arról fogja tájékoztatni a külügyminisztert, hogy ő hogyan látja a helyzetet, és Moszkva miként ítéli meg az ügyet. Cerar szerint ezzel Szlovénia is hozzájárult az Európai Unió és a NATO által bevezetett intézkedésekhez.
Erjavec egy nappal korábban azt mondta: Szlovénia várhatóan nem csatlakozik azon országokhoz, amelyek orosz diplomaták kiutasításáról döntöttek. Úgy vélte, hogy először fel kell deríteni, mi történt Salisburyben, mert az ügy szerinte tisztázatlan és meglehetősen bizarr.
A jobboldali ellenzék mindazonáltal nem ért egyet a kormány álláspontjával. Jozef Horvat, a parlament külügyi bizottságának elnöke, az ellenzéki Új Szlovénia (NSI) párt tagja jövő hétre bizottsági ülést hívott össze, hogy a kisebb pártok véleményét is meghallgassa az Oroszországgal szembeni lehetséges diplomáciai szankciókról. Véleménye szerint a kormány nem hozhat döntést, mert korlátozott jogkörökkel rendelkezik, miután Cerar két hete lemondott kormányfői tisztségéről. Mint mondta, erről a nemzetgyűlésnek kell határoznia.
