Az államadósság ráta 2016. év végén 74 százalék alatt lehetett, pontos adatok áprilisban kerülnek nyilvánosságra, amit később még módosíthatnak, tapasztalat szerint a végleges mutató kedvezőbb az előzetesnél - hangsúlyozta Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója az M1 aktuális csatornán csütörtökön.
Kifejtette: a 60 százalékos adósság ráta az euróövezeti csatlakozásnál, illetve a túlzott deficiteljárásnál veszik figyelembe, de esetenként elég a csökkenő pályát felmutatni, példaként említette, Belgiumban és Olaszországban magasabb értéknél vezették be az eurót.
Hozzátette: Magyarországon 10-15 év alatt lehetne a 60 százalékos adósságrátát elérni, de ha a gazdasági növekedést 4 százalék fölé lehet gyorsítani, írországi példa alapján ezt az értéket 6-7 év alatt sikerülhet elérni, az Alaptörvényben szereplő 50 százalékos szint teljesítése pedig a következő lépcső lenne. Barcza György elmondta: a magyar államadósság ráta egyenletesen csökken, 2010 végén 82 százalék volt, évente mintegy 1 százalékponttal mérséklődött, 2016 végén eléri a 73,5-74 százalék közötti értéket.
Az ÁKK vezérigazgatója szólt arról, hogy a visegrádi országokban 40-50 százalék között van az adósságráta. A magyar államadósságban a deviza arány 26 százalék, ez a visegrádi országokban a második legalacsonyabb, és ez biztonságot jelent, mert az árfolyamváltozás kevésbé módosítja az adósság mértékét.
A GDP 0,6 százalékának felel meg az államháztartási többlet
A GDP 0,6 százalékának megfelelő, 164,3 milliárd forint többlettel zárta 2016 első három negyedévét a kormányzati szektor - jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az egyenleg 2015 azonos időszakához képest 600,3 milliárd forinttal, GDP-arányosan 2,4 százalékponttal javult. A változásban a tb-hozzájárulásokból és a jövedelemadókból származó bevételek növekedése, valamint a beruházási kiadások csökkenése játszotta a fő szerepet. A beruházási kiadások 584,6 milliárd forinttal, 46,6 százalékkal estek vissza, főként az uniós programok 2015 végi lezárulásának következményeként. A kormányzati szektor kamatkiadásai 52,2 milliárd forinttal (5,8 százalékkal) mérséklődtek. A munkavállalói jövedelmekre kifizetett összeg 174,1 milliárddal, a pénzbeni társadalmi juttatásokra költött 38,1 milliárddal nőtt. A bevételek közül a társadalombiztosítási hozzájárulások 227,9 milliárd forinttal (7,0 százalékkal), a jövedelemadó-bevételek 217,5 milliárd forinttal (13,5 százalékkal) magasabbak voltak az egy évvel korábbinál.
A harmadik negyedévben a 287,1 milliárd forint, a GDP 3,3 százalékának megfelelő többletet könyvelt el a kormányzati szektor, ami 415,4 milliárd forintos, GDP-arányosan 4,8 százalékpontos javulást jelent az egy évvel korábbihoz képest. A bevételek 256,6 milliárd forinttal, 6,7 százalékkal nőttek. Az elsősorban uniós támogatásokat tartalmazó egyéb bevételek 120,5 milliárddal, az adóbevételek 77,0, a társadalombiztosítási bevételek 64,1 milliárd forinttal haladták meg az egy évvel korábbit. Az áfa-bevételek viszont 12,7 milliárddal elmaradtak a 2015 harmadik negyedévitől.
kiadások 158,8 milliárd forinttal (4,0 százalékkal) elmaradtak az egy évvel korábbitól. A beruházási kiadások 207,3 milliárddal csökkentek, a munkavállalói kifizetések viszont 78,5 milliárddal nőttek az előző év azonos időszakához képest. A kamatkiadások 19, a folyó termelőfelhasználásra fordított összegek 11,4 milliárddal elmaradtak az egy ével korábbitól.
