A magyar álláspont az, hogy a beérkező migránsok ellenőrzés nélküli határátlépését, tömeges beáramlását meg kell szüntetni, a határellenőrzésnél érvényesíteni kell a schengeni követelményeket, mert egyik európai uniós tagállamban sem beszélhetünk belbiztonságról határbiztonság nélkül - mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója Salgótarjánban.
Bakondi György a sajtótájékoztatón a magyar álláspont fontos elemének nevezte azt is, hogy nem a problémát kell behozni Magyarországra, hanem ott kell segíteni az élet újrakezdésében, a gazdasági lehetőségek fejlesztésében, ahol a probléma van, hogy ne is induljanak útnak az emberek.
A főtanácsadó közölte: a magyar javaslat szerint a menekültek regisztrálását végző hotspotokat az Európai Unió területén kívül kell létrehozni. Kitért arra is, Magyarországon mintegy kétezer település hozott döntést arról, hogy nem kíván letelepíteni illegális bevándorlókat.
Bakondi György hangsúlyozta: „ha és amennyiben” a kvótarendszer megvalósul, európai uniós törvénnyé válik, a befogadás nem azt jelentené, hogy a migránsok az egyes országokban menekülttáborokban élnének, hanem településekre történne betelepítésük, és az életfeltételükhöz szükséges lakhatási, elhelyezési körülményeket, szociális, egészségügyi ellátást, munkához segítést, nyelvtanulást az adott országnak kellene finanszíroznia.
„Mi azt szeretnénk, hogy békében, normális gazdasági fejlődés keretében élhessünk, a demográfiai és munkaerő-problémáinkat pedig más módon kívánjuk megoldani, mint a migránsok tömeges befogadása” - szögezte le Bakondi György.
A sajtótájékoztatón Becsó Zsolt (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője elmondta, hogy a Kelet-Nógrádban, Pásztón, Bátonyterenyén, Salgótarjánban folytatott kitelepülések, fórumok tapasztalatai szerint az emberek döntő többsége nem akar migránsokat befogadni.
Erről azonban nem elég beszélni, cselekedni is kell, és a cselekvés pillanata október 2-án jön el - hangsúlyozta, hozzátéve, az a nemzet érdeke, hogy minél nagyobb arányban vegyenek részt az emberek a szavazáson, és egyértelműen sorakozzanak fel a „nemek” mögött.
Azon politika mögött, amelyet az Európai Unióban Orbán Viktor és a kormány képvisel - tette hozzá.
Gulyás Gergely: Nem pártpolitikai ügyben döntünk októbher 2-án
A Fidesz alelnöke pénteken, gyöngyösi lakossági fórumát követően azt hangsúlyozta: a magyar nemzeti érdeket tekintve, illetve humanitárius és az európai jövő szempontjából egyaránt kulcsfontosságú, hogy ne legyenek kényszerbetelepítési kvóták.
A kormánypárti politikus kifejtette: semmi nem adhat nagyobb felhatalmazást a magyar kormánynak arra, hogy ezt az álláspontot Brüsszelben képviselje, mint ha a magyar választópolgárok október 2-án nagyon nagy számban mondanak nemet a tervre.
Gulyás Gergely kiemelte: a referendumig hátralévő 16 napban fel kell hívni a figyelmet: október 2-án nem pártpolitikai ügyben döntenek a magyarok, hanem arról, hogy Magyarországnak megmaradjon a joga, hogy saját maga határozhassa meg, kivel akar együtt élni és kivel nem.
A döntés jelentősége pedig nem egy kormányzati ciklusra szól, hanem évtizedekre, vagy akár évszázadokra is - tette hozzá.
Magyarország nagyon nagy előnye, hogy az itteni kisebbségek őshonos lakosokként élnek közöttünk, nincsenek etnikai villongások, és eközben - minden nehézség ellenére - az integráció területén is próbál az ország előrébb lépni - tette hozzá a politikus.
„Úgy gondoljuk, nincs arra szükség, hogy más vallású, más földrészről érkező, más kultúrát képviselő embereket tömegesen fogadjon be Európa” - fogalmazott.
Ez nem szívtelenség, ám az áldozatként menekülőkön az első biztonságos országban kell gondoskodni, az ehhez szükséges anyagi segítségnyújtásra Magyarország nyitott és készen áll - mondta Gulyás Gergely.
Horváth László, a gyöngyösi térség fideszes országgyűlési képviselője, a fórum házigazdája arról beszélt, hogy integrációs feladat ma is bőven van Magyarországon, ehhez pedig nagyon sok eszközt, energiát és forrást kell biztosítani.
„Nem kérünk azonban a ránk erőszakolt és láthatóan kudarcra ítélt integrációból” - hangsúlyozta.
Soltész Miklós: Németországban már visszafordíthatatlan folyamatok indultak el
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára arra biztatta a választókat, hogy az október 2-ai kvótanépszavazáson mondjanak nemet „Brüsszel erőszakos betelepítési politikájára”.
Soltész Miklós egy más témában Pécsett rendezett sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy Németországban, ahol már működik a kvótarendszer, a betelepítések visszafordíthatatlan folyamatokat indítanak el a kistelepüléseken és nagyvárosokban egyaránt.
„Látjuk ezt Európa sok-sok városában - Párizsban, Kölnben, Berlinben és Lyonban -, hogy az így kialakuló párhuzamos társadalmak képtelenek egymással közösen élni" - fogalmazott az államtitkár, megjegyezve: a kultúrák összebékíthetetlenségéből olyan negatívumok fakadhatnak, mint a terrorizmus.
Az államtitkár szólt arról is, hogy a szolidaritást közösen kell kifejezni, és gyakorlatban is meg kell valósítani. Mint hozzátette: „megtesszük ezt Ukrajna felé, valamint az elesett, idős, rászoruló migránsok felé, ezért a határ mentén tevékenykedő karitatív szervezetek munkáját tavaly és idén 450 millió forinttal támogatjuk”.
Gyurcsány Ferenc: A referendum előrehozott választásokhoz adhat alapot
A Demokratikus Koalíció elnöke szerint ha sikeres lesz az október 2-i kvótareferendum, akkor az alapot adhat Orbán Viktor miniszterelnöknek ahhoz, hogy a jövő év elején előrehozott választásokat tartsanak. A távolmaradás mellett érvelő Gyurcsány Ferenc egy pénteki újpesti lakossági fórumon úgy fogalmazott: a kormányfő azt szeretné, hogy a referendumon legalább 4,1 millió ember szavazzon érvényesen.
A DK-nak viszont az a dolga, hogy a miniszterelnök „definíciója szerint a népakarat kifejezése ne legyen érvényes, bukjon Orbán” - tette hozzá. A pártelnök ezért arra szólította fel a választópolgárokat, hogy mutassák meg a kormányfőnek, nincs vele a legitim többség.
Orbán Viktort saját szabályai szerint kell megállítani és megbuktatni, ami nem is nehéz feladat, mert a miniszterelnök 2006 után először legyőzhető egy országos politikai küzdelemben - jelentette ki.
A kormányfő számító, de egyelőre rosszul számol, mert jelenleg nincs több, mint 3,5 millió szavazója - közölte a pártelnök.
Ezért, hogy meglegyen a további hatszázezer, Orbán Viktor a félelmekre épít. Összehívják a saját polgármestereiket, akiket azzal fenyegetnek, hogy derékba törik a pályájuk, ha a településükön nem lesz meg az ötven százalékos részvétel. Eközben „álnok és hazug módon” azt mondja a nagy nyilvánosság előtt, hogy a baloldali vezetésű települések Zuglótól Salgótarjánon át Szegedig már azon gondolkoznak, hogy hova fogják betelepíteni a menekülteket - mondta a politikus.
A miniszterelnök arra számít, hogy ezt a kampányt tovább fokozni már nem lehet, a népszavazást következő másfél évben neki már csak rosszabb lehet - folytatta érvelését. Véleménye szerint ezért Orbán Viktor egy világos forgatókönyvet rakott össze magában, amelynek az az első lépése, hogy ezzel a "félelem és gyűlöletkampánnyal" új politikai közösséget épít.
Ha ez a közösség többségbe kerül október 2-án, akkor az alapot fog adni ahhoz, hogy a jövő év elején előrehozott választásokat tartsanak - jelentette ki.
Orbán Viktor érti, hogy ezzel a kormányzással már soha nem fogja visszaszerezni a kétharmados hatalmat, és 2018-ban akár a többsége is veszélybe kerülhet, ezért előre menekül, és azt mondja majd, hogy a népszavazási többséget változtassák át parlamenti többséggé - közölte Gyurcsány Ferenc.
