Az utolsó utáni mentőmegoldást kínálja a jegybank a még mindig bajban lévő devizahiteleseknek és a hitelt hajdan folyósító bankoknak. Ahol nem sikerül kompromisszumra jutni, megindul a követelésértékesítés, illetve a végrehajtás.
Mintegy 140 ezer devizahiteles van még hazánkban, akiknek az eddigi jegybanki programok során nem sikerült megoldást találni adósságuk rendezésére. A Magyar Nemzeti Bank márciusi ajánlása alapján most a hitelintézetek újra felkeresik a nem törlesztő ügyfeleiket, és közösen igyekeznek mindkét fél számára megfelelő gyógyírt találni a problémára - mondta lapunknak Binder István, a jegybank felügyeleti szóvivője.
Akár több tízezer megoldatlan helyzetű devizahitelesen is segíthet a most ősszel indult akcióprogram, amelynek során a hitelt hajdan folyósító intézmények az MNB ajánlása alapján felkereshetik devizahiteleiket késedelmesen vagy egyáltalán nem törlesztő ügyfeleiket. A hitelintézetek újra felmérik az adós helyzetét, és két megoldást is ajánlhatnak, amelyek nyomán elindulhat az egyezkedés. A jegybank mindenkit a megegyezésre bíztat, így legkésőbb három hónapon belül megoldás születhet. Amennyiben viszont megfeneklik a kompromisszumos megoldás, a hitelintézetek kénytelenek lesznek megindítani a tartós nem fizetéssel járó procedúrát, amely végrehajtással végződhet - hangsúlyozta Binder István.
Az eddigi tapasztalatok akár biztatóak is lehetnek a jegybank számára, de, mint a felügyeleti szóvivő hangsúlyozta, a bankok oldaláról aktivitásra (hiszen ez nem jogszabály, csak ajánlás), az érintett ügyfelek részéről pedig együttműködési hajlandóságra van szükség. A tapasztalatok alapján jelenleg úgy tűnik, hogy az adósok egy része még nincs tisztában a kínálkozó lehetőséggel. Jó néhány olyan eset akad, amikor elegendő lenne az érintett jövedelme a törlesztésre, mégsem hajlandó fizetni. Binder megfogalmazása szerint ez a megoldás az utolsó utáni lehetőség arra, hogy a bajba került adós rendezze a devizahiteles tartozását. Valamennyi érintettnek hatvan napja van a válaszra.
A szóvivő rámutatott arra is, hogy a nem fizetők számára a gazdasági és ingatlanpiaci környezet is a korábbiaknál kedvezőbben alakul a törlesztés szempontjából. Egyfelől a hajdan fedezetként jelzáloggal bejegyzett ingatlanok ára is emelkedik a lakáspiac beindulásával, másfelől a reáljövedelmek is növekednek. A tapasztalatok azt mutatják, hogy jó néhány olyan ügyfél is vállalja most az adósság rendezését, akinek nincs kimutatható jövedelme - emelte ki Binder, aki hangsúlyozottan a felek jó együttműködésében látja a megoldás kulcsát.
A szóvivő érdeklődésünkre kifejtette, július végéig már harmincezer ügyfelet megkerestek a hiteleket hajdan folyósító pénzügyi intézmények, ami kedvező tendencia. Hangsúlyozta azt is, hogy az akció megkezdése előtt a jegybank egyeztetett az érintett hitelintézetekkel, amelyek például olyan konstrukciókat ajánlhatnak az ügyfeleknek, ami a jelzáloghitel átstrukturálásával vagy a futamidő meghosszabbításával jár.
Még lehet segíteni az adósok negyven százalékán
5 perces interjú: Palkó István, a Portfolio.hu vezető elemzője
- Sok devizahitelesen már segített a Magyar Nemzeti Bank, de vajon a még mindig bajban lévőknek ez a mostani akció mekkora könnyítést jelent?
- A jegybank mostani adatai szerint hozzávetőleg a bajban lévő adósok mintegy negyven százalékán lehet még segíteni. Miközben a nem fizető adósoknak másik negyven százaléka gyakorlatilag már teljes mértékben reménytelen, ugyanis nem rendelkeznek elegendő jövedelemmel ahhoz, hogy rendezzék a tartozásukat. A fennmaradó húszszázaléknyi csapat pedig azoké, akik tudnának törleszteni, de nem akarnak. A szóban forgó százharminc-száznegyvenezer ügyfélből, akik között nemcsak devizahiteles adósok, de például közműhasználati díjat késedelmesen fizetők is akadnak, hozzávetőleg harmincötezren vannak, akiknél segítséget jelent a Nemzeti Eszközkezelő. Míg a magáncsőd intézménye adta lehetőséggel nagyon kevesen élnek.
- Mekkora a nem teljesítő hitelek aránya és azon belül milyen típusok vannak?
- Hozzávetőleg kilencszázmilliárd forintra rúg a késedelmesen vagy nem teljesítő hitelek állománya, amelyen belül mintegy 85-90 százalékos a jelzálogtípusú konstrukciók aránya. A kilencven napon túl nem törlesztő jelzáloghitelek körében a legnagyobb, 31 százalékos a szabad felhasználású konstrukciók halmaza, míg 14 százalékos a lakáshiteleké.
- A hazai bankok első féléves számaiból úgy látszik, a korábban jelentős devizahiteles-probléma számukra jelentősen mérséklődött.
- A féléves, 343 milliárd forintos adózott eredmény eléréséből mind a nyolc hazai nagybank kivette a részét, amiben jelentős szerepe volt az egyedi tételek mellett, a nem fizető hitelekre képzett céltartalékok felszabadításának is.
