Az új polgári perrendtartás legfontosabb eleme az osztott perszerkezet lesz - mondta Wopera Zsuzsa, az Igazságügyi Minisztérium miniszteri biztosa pénteken Balatonalmádiban, a 13. Magyar Jogászgyűlésen.
A polgári perrendtartás reformjával kapcsolatos feladatok összehangolásáért felelő miniszteri biztos a polgári jogi szekcióban tartott előadásában kiemelte: az osztott perszerkezet biztosítja az új polgári perrendtartásról szóló törvény egyik legfontosabb célkitűzését, a perkoncentráció megvalósulását. Az osztott perszerkezet azt jelenti, hogy az elsőfokú eljárás két részre tagolódik, egy perelőkészítő szakaszra, a perfelvételre, és egy érdemi tárgyalási szakaszra. Ezek mind időben, mind funkcióban elválnak egymástól: az egyik az állítási, a másik a bizonyítási szakasz.
Wopera Zsuzsa azt mondta, ez azért lényeges, mert a jelenlegi egységes szerkezettel ellentétben nem engedi a perek elhúzódását. Kiemelte: a perorvoslatok tekintetében koncentráció valósul meg, ami a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezési gyakorlatát keretek közé szorítja. Az új szabályozás jóval kevesebb lehetőséget ad erre, és pontosan meghatározza, hogy miben áll a másodfokú bíróság felülbírálati jogköre. A miniszteri biztos hangsúlyozta: a családjogi perek szabályozása európai összehasonlításban is széles körben megtörtént. Beemeltek olyan pereket, amik eddig nem voltak szabályozva a polgári perrendtartásban. Ilyen a szülői felügyelet gyakorlása, az örökbefogadás felbontására irányuló per vagy a kiskorú gyermek tartása iránti per. Ezekben a hangsúly a család és a gyermek védelmén van - mondta.
Újak a zálogjogi szabályok
Az új polgári törvénykönyv (Ptk.) szerint önálló zálogjogot csak ingatlanon lehet érvényesíteni, és a jogosulti oldalon csak pénzügyi intézmény állhat - hívta fel a figyelmet az Igazságügyi Minisztérium igazságügyi és magánjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkára.
Bodzási Balázs a polgári jogi szekcióban tartott előadásában kiemelte: az önálló zálogjog újbóli bevezetésével nem a régi Ptk. rendelkezése tér vissza; az új szabályozás amellett, hogy kimondja, hogy csak pénzügyi intézmény érvényesíthet önálló zálogjogot ingatlanon, több korábbi problémát, például a kétszeres teljesítés kockázatát is orvosolja. Elmondta azt is, hogy az új Ptk. ismét elismeri a fiduciárius biztosítékokat - vagyis azokat a jogügyleteket, ahol a tulajdonjog megszerzésére vonatkozó jog, illetve követelés biztosítéki szerepet tölt be -, ám csak vállalkozások körében. Fogyasztókkal kötött vagy fogyasztók egymással kötött ügyleteiben azonban erre nincs lehetőség - tette hozzá, jelezve: a fiduciárius biztosítékokat a felszámolási eljárás során úgy kell megítélni, mint az ugyanilyen, nem biztosítéki célú ügyleteket.
A helyettes államtitkár kitért arra: a magyar gazdaság hitelintézeti központú, a tőkepiaci finanszírozás másodlagos, inkább csak a nagyvállalatokra jellemző. Ez azt is jelenti, hogy a bankok hitelezési aktivitása meghatározó a gazdaság számára. Mint mondta, különösen a kis- és középvállalkozói szektor hitelezése kritikus, itt a pénzügyi rendszerben mutatkozó zavarok közvetlenül csapódnak le. Véleménye szerint a jogi szabályozásnak figyelemmel kell lennie arra is, hogy a nagyvállalati és a kkv-szektor nem ugyanolyan típusú hiteleket vesz igénybe, de szintén mások az egyéni vállalkozók és a mezőgazdaságban dolgozók igényei is.
Bodzási Balázs elmondta azt is, hogy a magyar jelzáloglevél-piacon korábban csak két-három bank tevékenykedett, azonban a számuk mára a duplájára emelkedett. Ez azért is fontos, hogy a lakosság is hozzájuthasson a jelzáloglevelekhez - tette hozzá.
