A városvezetés javaslatára kiterjesztik a helyi iparűzési adó alóli mentességgel érintett vállalkozások körét. A Fővárosi Közgyűlés szerdai döntése nyomán a mentességnek az adóalap által meghatározott határát az eddigi 1 millióról 1,5 millió forintra emelik.
A testület 26 igen szavazattal 1 tartózkodás mellett támogatta a mentesség kiterjesztését.
A gyorshajtások miatt kamerákat helyeznek el a Szentendrei és a Váci úton
Új, állandó közlekedésbiztonsági kamerákat létesítenek a gyorshajtások miatt a III. kerületben a Szentendrei úton és a XIII. kerületben, a Váci úton - döntött egyhangúlag a Fővárosi Közgyűlés.
Az elfogadott előterjesztésben az olvasható, hogy az elmúlt években számos olyan, halállal vagy személyi sérüléssel járó baleset történt Budapesten, amelynek oka vélelmezhetően illegális gyorsulási verseny volt: ezek kedvelt helyszínei a III. kerületben a Szentendrei út és a XIII. kerületben a Váci út. Utóbbi helyszínen a személyi sérüléses baleseteknél a gyorshajtás napközben is szerepet játszik - tették hozzá.
A kamerákat a Szentendrei út kivezető oldalán a Záhony utcai kereszteződés előtt, a bevezető oldalon a Mátyás Király úti kereszteződés előtt, valamint a XIII. kerületi Váci út 169. szám előtt helyezik el.
A három ellenőrzési pont kiépítése hozzávetőleg bruttó 400 millió forintba kerül.A helyi iparűzési adómentesség a fővárosban jelenleg azt a vállalkozót illeti meg, akinek a helyi adókról szóló törvény előírásai szerint számított adóalapja az 1 millió forintot nem haladja meg. A döntés értelmében 2019. január elsejétől az kap mentességet, akinek az említett adóalapja nem haladja meg a 1,5 millió forintot.
A háziorvos, védőnő vállalkozások adómentessége nem változik.
Az elfogadott javaslatban kiemelték: a megalkotandó új szabályozás adómentességet bővít, kedvezőbb helyzetbe hozva a kisvállalkozásokat.
Az előterjesztéshez készült hatásvizsgálat szerint a fizetési kötelezettség alól a jelenlegi mintegy 27 400 adózó helyett várhatóan több mint 46 ezer mentesül, ugyanakkor a fővárosban összességében ez hozzávetőleg 300 millió forint kiesést generál, ami a fővárosi önkormányzat költségvetésében mintegy 160 millió forintot jelent.
A közfejlesztési tanács létrehozása miatt kiegészült a fővárosi önkormányzat szmsz-e
A közfejlesztési tanács létrehozása miatt Tarlós István főpolgármester kezdeményezésére kiegészült a fővárosi önkormányzat szervezeti és működési szabályzata (szmsz).
Három kerületet érintő Duna-parti tervekről döntöttek a képviselők
Az elfogadott előterjesztés szerint a Budapest 2030 hosszú távú városfejlesztési koncepcióban megfogalmazott feladatok megvalósításában a Duna-parti építési szabályzat V., IX. és XXI. kerületre vonatkozó üteme előrelépést jelent a Duna-menti területek funkcióbővítése és barnamezős területek hasznosítása érdekében.
A szabályzat ennek eléréséhez támogatja a IX. kerület Ráckevei (Soroksári)-Dunától északra lévő területének funkcióváltását, a terület megújulását és a XXI. kerület északnyugati részén városi park kialakítását. További kitűzött cél a Duna természeti adottságai kihasználásának erősítése, amelyet az építési szabályzat a XXI. kerület folyóparti területein kijelölt zöldterületek és erdőterületek révén támogat.
A Duna-partok elérhetőségének, közcélú hasznosításának megteremtéséhez a terv fontos eleme a gyalogos, kerékpáros bejárhatóság biztosítása, valamint a rekreációs és sportolási lehetőségek megteremtése. Ugyancsak fontos kapcsolódás a szabályzat és a Budapest 2030 terv között a Duna-menti turisztikai és rekreációs területek fejlesztésekor a látogatott partszakaszok hosszának további növelése, a hajózás fejlesztése.
A koncepció fontosnak tartja a Duna mint vízi út jobb kihasználását és a városi hajózás fejlesztését, amelyet kikötő létesítésére alkalmas partszakaszok kijelölésével támogat a terv.
A testület szerdai ülésén 20 igen szavazattal, 3 nem ellenében és 5 tartózkodás mellett döntött az szmsz kiegészítéséről.
A főpolgármester - mint az általa benyújtott javaslatban olvasható - szükségesnek tartja, hogy a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsáról (FKT) szóló kormányhatározatban foglaltak az önkormányzat szmsz-ében is megfelelően megjelenjenek.
A kiegészítés eredményeként a budapesti fejlesztéspolitikát érintő egyes fővárosi és kormányzati hatáskörbe tartozó ügyekkel kapcsolatban az önkormányzati döntéshozók minden esetben és közvetlenül a főpolgármestertől értesülhetnek az FKT-nak a fővárosi fejlesztéseket érintő véleményéről, állásfoglalásáról, javaslatáról.
Az szmsz kiegészült azzal, hogy az FKT döntéseit követően - a testületről szóló kormányhatározatban foglaltak szerinti ügyekben - kizárólag a főpolgármester előterjesztése alapján dönthet a Fővárosi Közgyűlés.
Az FKT - az október 17-i kormányhatározat szerint - a budapesti fejlesztéspolitika, valamint a kiemelt budapesti közösségi fejlesztések tervezésének és megvalósításának összehangolásával, a budapesti fejlesztéspolitika területén hozandó döntések megalapozott előkészítésével, a jelentős fővárosi fejlesztések és beruházások tekintetében a kormány és a fővárosi önkormányzat közötti koordinációs tevékenységgel kapcsolatban javaslattevő, kezdeményező, döntés-előkészítő, koordináló feladatokat lát el. Továbbá figyelemmel kíséri és nyomon követi ezen fejlesztések megvalósítását.
Az FKT ülésein a fővárosi önkormányzati oldal tagjaként a főpolgármester személyesen vesz részt és nem helyettesíthető.
A napirend vitájában ellenzéki képviselők a tanáccsal kapcsolatban megfogalmazott kérdéseikről és kritikáikról beszéltek.
Horváth Csaba (MSZP) hiányolta a testület létrehozásáról szóló kormányhatározatból azt a szándékot, hogy az megjelenítse a fővárosi önkormányzat szerepét. Szerinte tisztázni kellene technikai kérdéseket; például azt, hogy a tanács milyen hatáskörrel rendelkezik és az érdemi döntések hogyan születnek majd.
Gy. Németh Erzsébet (DK) azt vetette fel, hogy a tanács létrehozásával a jövőben miről dönt majd önállóan a Fővárosi Közgyűlés. Annak a testületnek nincs értelme, amely kvázi "bábtestületté" teszi a Fővárosi Közgyűlést - mondta.
Váradiné Naszályi Márta (Párbeszéd) szerint a tanácsról szóló - szombaton aláírandó - megállapodás ismeretében, egy későbbi ülésen kellene tárgyalni az szmsz módosítását. Mint mondta, a tanácsban nem látja a garanciát arra, hogy a fejlesztések Budapest érdekében és nem valamilyen ötletelés alapján történnek majd.
Tokody Marcell (Jobbik) szintén azt javasolta, hogy később tárgyalják a kérdést, mivel szerinte releváns információk hiányoznak a döntéshez.
Tarlós István arról beszélt, hogy a közfejlesztési tanács létrejötte nagyon zavarja az ellenzék egyes köreit, politikailag rettegnek a testülettől. Azt javasolta nekik, hogy várják meg a megállapodás szombati aláírását, "várjanak az elhamarkodott propagandával".
A főpolgármester közölte, a kormány és a közgyűlés csak arról dönthet majd, amiről a városfejlesztésre alakult tanács meghozta az állásfoglalását, továbbá minden fejlesztés alapdokumentuma a Budapest 2030 hosszú távú városfejlesztési koncepció.
MSZP: Színleli a kormány a fővárosiak sorsa iránti érdeklődést
Az MSZP szerint a kormány a fővárosiak sorsa iránti érdeklődést színlelné a budapesti közfejlesztési tanács tervezett felállításával. Horváth Csaba, az ellenzéki párt budapesti képviselője sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, "párttanács" alakul Budapesten, amihez Tarlós István "bábfőpolgármesterként asszisztál".
Az MSZP politikusa szerint a kabinetet kizárólag a fővárosiak pénze érdekli. Ezt mutatja az is, hogy a kabinet úgy költött már most 129 milliárd forintot, budapesti lakosonként átlagosan 75 ezer forintot a Városliget beépítésére, hogy azzal a fővárosiak 75-80 százaléka nem ért egyet - mondta.
Horváth Csaba szólt arról is, szerintük a kormány a jövő évi önkormányzati választások előtt több tízmilliárd forintot akar elkölteni olyan beruházások tanulmányaira, amelyekből "garantáltan nem lesz semmi a közeljövőben".
Szaniszló Sándor, az MSZP másik budapesti képviselője a sajtótájékoztatón a budapesti sírhelyek újraváltási költségeinek felére csökkentését sürgette.
Párbeszéd: Uniós támogatásokat veszélyeztethet a szelektív hulladékgyűjtés akadozása
A Párbeszéd szerint európai uniós támogatásokat is veszélyeztethet a fővárosi szelektív hulladékszállítás akadozása. V. Naszály Márta, az ellenzéki párt budapesti képviselője sajtótájékoztatóján azt mondta, Budapesten uniós támogatásból szervezték és valósítják meg a szelektív hulladékgyűjtést, a városnak pedig ezzel kapcsolatban meg kell felelnie bizonyos előírásoknak.
A Párbeszéd politikusa azt kérdezte a főpolgármestertől, hogy esetleg már most vissza kell-e fizetni uniós támogatásokat.
V. Naszály Márta emellett szólt arról is, a városnak jobban oda kellene figyelnie az évente országosan 14 ezer emberéletet követelő légszennyezettség csökkentésére, mivel a napokban is a szmogriadó tájékoztatási fokozatának közelébe romlott a budapesti levegő minősége.
DK: Budapesten is megbukott a szemétszállítás
A Demokratikus Koalíció (DK) szerint a szemétszállítás új rendszere nemcsak a főváros környékén, hanem Budapesten is megbukott.
Gy. Németh Erzsébet, az ellenzéki párt budapesti képviselője a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülése előtt tartott sajtótájékoztatóján elmondta, a fővárosi közterület-fenntartó hónapok óta nem vagy csak késve viszi el a fővárosi hulladékok egy részét, amiért szerinte a "nemzeti kukaholding" tehető felelőssé.
Kiemelte, a helyzet megoldása érdekében a fővárosnak minden hulladékkezelési jogát vissza kellene kapnia a kormány és a főváros között tervezett együttműködési megállapodásban. A DK politikusa utóbbiról szólva megjegyezte, nem értenek egyet a megállapodástervezetben szereplő közfejlesztési tanács felállításával, mivel azáltal tovább nőhet a kabinet befolyása a fővárosi ügyekben.
LMP: újra eladósodott a főváros
Az LMP szerint a kormány és a budapesti városvezetés felelőtlen gazdálkodása "eredményeként" a főváros adósságállománya újra akkora szintre nőtt, mint amikor a kabinet átvállalta Budapest teljes kintlévőségeit.
Gál József, az ellenzéki párt budapesti képviselője sajtótájékoztatóján elmondta, a városvezetés évente 25 milliárd forintos adósságot halmoz fel, így Budapest adósságállománya ismét 130 milliárd forintra emelkedett.
A politikus botrányosnak nevezte, hogy a Főtávnak 19 milliárd forintos hitelt kell felvennie, mivel költségvetéséből csak a működését tudja finanszírozni, fejlesztéseit nem. Gál József hasonlóan elfogadhatatlannak tartja, hogy az adósságai átütemezését kérő vízművek 900 millió forintos hitelfelvételre készül napelemek telepítéséhez.
Az ellenzéki képviselő azt is közölte, pártja újra kezdeményezi, hogy Budapest tiltsa be a műanyag zacskók használatát a kereskedelemben, mivel a kormány - az LMP szerint - nem "lépett" legutóbbi, szeptemberi kezdeményezésük óta.
Trianon-emlékévvé nyilvánítaná 2020-at a Jobbik
A Jobbik a Fővárosi Közgyűlésben is kezdeményezi, hogy a 2020-at a trianoni békeszerződés századik évfordulója alkalmából nyilvánítsák Trianon-emlékévvé.
Tokody Marcell, az ellenzéki párt budapesti képviselője sajtótájékoztatóján elmondta, a kormánypártok az Országgyűlésben leszavazták, hogy 2020 Trianon-emlékév legyen. A kormány meg sem akar emlékezni erről a "gyalázatos békediktátumról" - tette hozzá.
Tokody Marcell közölte: a Jobbik most a Fővárosi Közgyűlésben akarja napirendre vetetni az emlékév megtartását kezdeményező javaslatukat.
Nem lehet azt megengedni, hogy Magyarország, illetve Budapest ne emlékezzen meg "a magyarság legnagyobb tragédiájáról, Trianonról", és annak száz éves évfordulójáról - jelentette ki.
