A képviselőház után az amerikai szenátus is nagy többséggel szavazta meg csütörtökön este az Oroszország, Irán és Észak-Korea elleni szankciókat megfogalmazó törvénycsomagot.
A száztagú szenátusban 98:2 arányban fogadták el a törvénycsomagot, csupán Bernie Sanders vermonti és Rand Paul kentuckyi szenátor szavazott ellene. A szenátusi szavazásra két nappal azt követően került sor, hogy a képviselőház szintén elsöprő többséggel - 419 igenlő és három ellenző vokssal - megszavazta a törvényt.
Ismét leszavazták az Obamacare visszavonását
Ismét leszavazták az amerikai szenátusban a Barack Obama előző elnök nevéhez fűződő, Obamacare-nek nevezett egészségbiztosítási törvény visszavonásáról szóló javaslatot, helyi idő szerint péntek hajnalban.
Harmadik alkalommal voksoltak a szenátorok, hogy megpróbálják visszavonni az Obamacare-nek nevezett törvényt. Ezúttal azonban nem a teljes visszavonásról voksoltak, azt már egy nappal korábban leszavazták, hanem csak a törvény egyes részeinek megsemmisítéséről. A péntek hajnalig tartó szavazáson azonban ez a kísérlet is elbukott. Három republikánus szenátor, köztük John McCain arizonai politikus, csatlakozott a visszavonástól elzárkózó demokratákhoz, így a javaslatot 51:49 arányban leszavazták.
Az első kommentárok Donald Trump elnök és a Republikánus Párt megalázó vereségének minősítették a szavazás eredményét, hiszen mind az elnök, mind a republikánus politikusok fő választási ígérete a hivatalosan megfizethető ellátásról szóló törvénynek nevezett Obamacare visszavonása és új egészségbiztosítási törvény elfogadása volt, ám két nappal korábban a szenátus azt a változatot is elutasította.
A törvény amellett, hogy szigorú pénzügyi szankciókat foganatosít a három ország ellen, korlátozza az elnök hatalmát is. Donald Trumpnak ugyanis minden olyan kérdésben, amely "az amerikai külpolitikában jelentős változást okoz", jelentést kell írnia a kongresszusnak és döntését a törvényhozóknak jóvá kell hagyniuk. Így például önhatalmúlag nem oldhatja fel az Oroszország elleni szankciókat sem - ami nyilvánvalóan nincs ínyére Trumpnak.
A törvényben rögzített szankciók vállalatokat és egyéneket vesznek célba, köztük az orosz energetikai szektor és bankrendszer szereplőit, fegyvergyártó cégeket, valamint a tavalyi amerikai választási folyamatba történt beavatkozással megvádoltakat.
A szankciók érintenek európai és amerikai cégeket egyaránt. Korlátozzák az Egyesült Államok beruházási lehetőségeit is orosz vállalatokban, és amerikai cégek nem vehetnek részt olyan energetikai projektekben, amelyekben orosz vállalatok részesedése legalább 33 százalékos. Amerikai bankok egyébként már eddig sem folyósíthattak hosszú lejáratú hiteleket energetikai projektekkel foglalkozó orosz vállalkozásoknak.
A szankciók európai - német, francia, osztrák, holland - vállalatokat is érintenek. Pénzbüntetést kell fizetniük azoknak a vállalatoknak, amelyek részt vesznek orosz energetikai beruházásokban - például az Északi Áramlat-2 nevű olajvezeték megépítésében - vagy bármilyen módon segítik az ilyen jellegű beruházásokat. A törvénynek ez a passzusa azonban nem kötelező érvényű, alkalmazásáról az elnök dönthet.
Európai politikusok - köztük Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke - már a törvénycsomag tárgyalásakor tiltakoztak, de aggodalmaikat fejezték ki egyes amerikai cégek, mint például az ExxonMobil is. Az amerikai gáz- és olajcégek tiltakozása nyomán módosították a törvénynek ezt a részét, és a végső változat szerint amerikaiak akkor nem vehetnek részt orosz energetikai projektekben, ha azoknak orosz vállalkozások is részesei.
Az új szankciókat Moszkva ellen az amerikai törvényhozók a Krím-félsziget 2014-es bekebelezésével, az Ukrajnában harcoló kormányellenes lázadók feltételezett támogatásával, az oroszországi korrupcióval és emberi jogi visszaélésekkel, továbbá a tavalyi amerikai elnökválasztásba történt orosz beavatkozással indokolják.
Az Észak-Koreára kirótt szankciók kimondják: észak-koreai hajók, vagy az ENSZ Észak-Korea elleni szankcióit tiszteletben nem tartó országok nem hajózhatnak amerikai vizeken és nem köthetnek ki amerikai kikötőkben. Megtiltja a törvény észak-koreai termékek amerikai behozatalát is.
A törvénycsomag Iránra vonatkozó része kötelező büntetést ír elő mindazokra, akik részt vesznek az iráni ballisztikusrakéta-programban vagy üzleti kapcsolatban állnak e programban résztvevőkkel. A törvény fegyverembargót is előír.
Washington provokatívnak ítéli Irán rakétatesztjét
Provokatív tettnek minősítette az Egyesült Államok Irán rakétatesztjét alig pár órával a Teherán által sikeresnek minősített kísérlet után. Washington egyúttal azt állítja, hogy a kísérlettel Irán megcsúfolta az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2015-ben hozott, 2231-es számú határozatát.
Az amerikai pénzügyminisztérium újabb szankciókat jelentett be Irán ellen
Steve Mnuchin amerikai pénzügyminiszter újabb szankciókat jelentett be Irán ellen, a csütörtök hajnali rakétakísérletet miatt. A pénzügyminisztérium Vagyonellenőrzési Kincstári Hivatala (OFAC) Mnuchin pénzügyminiszter aláírásával pénteken közleményt hozott nyilvánosságra, amelyben bejelentette: szankciókat foganatosít az iráni ballisztikusrakéta-program fejlesztésében központi szerepet játszó Shahid Hemmat vállalatcsoport (SHIG) hat leányvállalata ellen a csütörtöki rakétafelbocsátás miatt.
"Az Egyesült Államok kormányzata továbbra is kíméletlenül fellép az Irán ballisztikusrakéta-programjával összefüggő tevékenységek ellen, legyen szó műhold felbocsátására alkalmas rakéta tesztjéről, ballisztikusrakéta-rendszerének fejlesztéséről, vagy jemeni hútik Szaúd-Arábia elleni rakétatámadásainak valószínűsíthető támogatásáról, ahogy az a múlt héten történt" - fogalmaz a minisztériumi közlemény.
Az új szankciók azokat a vállalatokat veszik célba, amelyek kulcsszerepet játszanak az iráni ballisztikusrakéta-programban. Közleményében Steve Mnuchin hangsúlyozta az Egyesült Államok "mélységes aggodalmát" az iráni rakétaprogram fejlesztése és rakétakísérletei matt.
A szankciók értelmében az érintett cégek valamennyi esetleges amerikai vagyonát befagyasztják és megtiltják amerikaiaknak hogy bármiféle üzleti kapcsolatot folytassanak velük. A közlemény figyelmeztet arra is, hogy szankciók fenyegetik az e cégekkel kapcsolatban álló nem amerikai pénzügyi intézményeket is.
Az AP amerikai hírügynökség megjegyzi: a nevezett határozat nem tiltja kifejezetten azt, hogy Irán ballisztikus rakétákat indítson.
Az amerikai védelmi minisztérium szóvivője, Heather Nauert szavai szerint azonban Washington a határozat megsértésének minősíti a felbocsátást, mert ballisztikus rakéták fejlesztésének ítéli.
A 2015-ös határozat - egyebek közt - felszólítja Iránt arra, hogy ne folytasson olyan ballisztikus rakétákkal kapcsolatos tevékenységet, amelyek atomfegyver hordozására alkalmasak.
A helyi állami média csütörtöki jelentése szerint Irán sikeres tesztet hajtott végre a műhold felbocsátására alkalmas eddigi legfejlettebb rakétájával, a Szimorggal, amelynek neve fárszi nyelven főnixet jelent.
Az amerikai képviselőház megnövelt katonai költségvetést fogadott el benne a mexikói fal kezdő költségeivel
Az amerikai képviselőház csütörtökön este megszavazta a jövő évi katonai költségvetés 68 milliárd dolláros kiegészítését benne a mexikói határon építendő fal kezdő költségeivel.
A 235 igen és 192 nem szavazattal elfogadott törvény célja, hogy tovább erősítse az Egyesült Államok védelmi képességeit külföldről érkező rakétatámadásokkal szemben. A törvényhozók az észak-koreai rakétakísérletekkel és Phenjan hadikapacitásainak feltételezett növekedésével indokolták a jövő évi költségvetés növelésének szükségességét.
Így a 2018-as évre biztosított katonai költségvetés 658,1 milliárd dollár, amely a Donald Trump elnök által kért összegnél is több 18,4 milliárd dollárral.
Ebből a katonai költségvetésből fedezik a mexikói határon építendő fal induló költségét is, amelyre 1,6 milliárdot különítettek el.
A mexikói "nagy fal" Donald Trump választási kampányának egyik fő ígérete volt, igaz, Trump akkor még kitartott amellett, hogy a falépítés költségeit Mexikónak kell majd állnia.
A demokrata párti politikusok - akik ellenzik a falépítést - "mérgező pirulának" nevezték az erre szánt summát és amerikai sajtóhírek szerint a szenátusban igyekeznek majd kivetetni ezt az összeget a katonai költségvetésből, amelyet még a szenátusnak is meg kell szavaznia. A törvényhozásnak október elsejéig - a pénzügyi év kezdetéig - kell dűlőre jutnia az ügyben. Ha nem sikerül elfogadtatni jelenlegi formájában a törvénytervezetet, akkor érvényben marad az idei pénzügyi évre megszavazott költségvetés összege.
Az amerikai-mexikói határ 3300 kilométer hosszú. 1050 kilométeres szakaszán már van fal, ennek tulajdonképpen a meghosszabbítását és ellenőrizhetőbbé alakítását ígérte Donald Trump. Januárban, a beiktatása utáni egyik első döntéseként, el is rendelte az építkezést. A mexikói kormánnyal azonban nem sikerült megállapodni, és tavasszal az elnök azzal rukkolt ki, hogy a falra napelemeket kell szereltetni, amelyek "kitermelnék" a fal építési és fenntartási költségeinek legalább egy részét. Néhány napelemgyártó cég már el is készítette a terveket.
A fal költségeit Trump 5-10 milliárd dollárra becsülte, szakemberek szerint azonban az összeg 25-40 milliárdra rúghat.
Az építkezés kezdetének még nincs dátuma, de John Kelly belbiztonségi miniszter várakozásai szerint a határfal két éven belül állni fog.
Az új kommunikációs igazgató élesen bírálta a Fehér Ház stábját
Lavrov: Moszkva válaszlépéseit Washington intézkedései váltották ki
Washington sorozatos ellenséges intézkedései váltották ki Moszkva azon döntését, hogy felszólítsa az Egyesült Államokat oroszországi külképviseletei alkalmazottainak számának csökkentésére - szögezte le Szergej Lavrov orosz külügyminiszter amerikai kollégájával, Rex Tillersonnal folytatott pénteki telefonbeszélgetésében. A beszélgetésről az orosz külügyi tárca számolt be.
Szergej Lavrov hangsúlyozta, hogy az amerikai és az orosz külképviseleteken dolgozók számának egymáshoz való igazítása, valamint az amerikai nagykövetség munkatársainak kitiltása az általuk használt két moszkvai létesítményből többi között Washingtonnak olyan ellenséges lépéseire vezethető vissza, mint az amerikai szenátusban csütörtök este megszavazott, Oroszország ellen irányuló "törvénytelen" büntetőintézkedések, a Moszkvával szemben megfogalmazott rágalmak, az orosz diplomaták tömeges kiutasítása az Egyesült Államokból, illetve az orosz nagykövetségi épületek kisajátítása.
Lavrov szerint Oroszország "minden tőle telhetőt megpróbált, hogy helyre tegye a kapcsolatokat, s az amerikai provokációkkal szemben önmérsékletet tanúsítson". "Ugyanakkor a legutóbbi fejlemények azt mutatják, hogy az Egyesült Államok politikáját oroszellenes erők irányítják, amelyek Washingtont konfrontációs pályára akarják vinni" - állapította meg az orosz külügyi tárca vezetője.
Lavrov az orosz vezetés által elfogadott válaszintézkedésekről elmondta: azok teljességgel helyénvalóak, nem a "szemet szemért" felfogást tükrözik, hanem a nemzetközi viszonyok gyakorlatát tükröző, kényszerű lépésekről van szó az orosz érdekek védelmében. Egyben reményét fejezte ki, hogy az amerikai fél elgondolkodik politikájának "végzetes" következményein.
Az orosz miniszter ugyanakkor megerősítette: Moszkva továbbra is kész a kétoldalú kapcsolatok normalizálására Washingtonnal, valamint arra, hogy együttműködjön a világpolitika időszerű, fontos ügyeiben. Lavrov egyben kiemelte: mindez a kölcsönös tisztelet, egyenjogúság, és az érdekek kiegyensúlyozásának talaján képzelhető el.
Anthony Scaramucci, a Fehér Ház új kommunikációs igazgatója egy újságíróval folytatott telefonbeszélgetésben obszcén kifejezésekkel támadta munkatársait csütörtökön.
A The New Yorker című lap washingtoni tudósítójával, Ryan Lizzával telefonon folytatott beszélgetésben - amelyet internetes oldalán a hetilap csütörtökön azonnal közölt is - Anthony Scaramucci elsősorban Reince Priebus kabinetfőnököt és Steve Bannon főtanácsadót támadta.
A beszélgetésre azt követően került sor, hogy a The New Yorker nyilvánosságra hozta: Donald Trump elnök és a first lady szerdán este a Fehér Házban vacsorán látta vendégül Sean Hannityt, a Fox televízió mősorvezetőjét, Bill Shine-t, a televízió volt igazgatóját és magát Scaramuccit is. Vajon Trump elnök Sean Hannitytől kér stratégiai tanácsokat? - tette fel a kérdést a The New Yorker munkatársa. Ezután érkezett a telefon Anthony Scaramuccitól.
Lizza világossá teszi írásában, hogy Scaramucci nem kötötte ki, hogy az elhangzottak nem idézhetők név szerint, úgynevezett off-the-record vagy háttérmegbeszélést kér, ami a nyugaton bevett kommunikációs gyakorlat értelmében azt jelenti, hogy minden közölhető belőle.
"Ki volt a kiszivárogtató?" - kérdezte a kommunikációs igazgató, majd amikor természetszerűleg nem kapott választ, magából kikelve közölte, hogy két héten belül mindenkit kirúg majd a Fehér Ház kommunikációs csapatából, és előbb-utóbb biztos eljut Lizza forrásához is. A múlt pénteken kinevezett kommunikációs igazgató sokakat megdöbbentő közönségességgel Reince Priebus kabinetfőnöknek támadt neki. A legenyhébb kifejezés Reince Priebus "paranoid skizofrénnak" minősítése volt.
A The New Yorker újságírója szerint Scaramucci riválisának tartja Priebust. A kommunikációs igazgatót kihozta a sodrából az is, hogy a Politico című hetilap a pénzügyeiről írt, s bár az erről szóló dokumentumok nyilvánosak, ezt is Priebus "számlájára" írta, s közölte a The New Yorker riporterével, hogy az ügyben már meg is kereste az igazságügyi minisztériumot és a Szövetségi Nyomozó Irodát (FBI) is. Közölte: Reince Priebus nemmsokára lemond majd. A washingtoni "mocsár" nem teszi őt tönkre, mondta magáról a telefonban, majd válogatott trágárságokkal nekitámadt Steve Bannon elnöki tanácsadónak is.
A nyilvánosságra került beszélgetés részletei és stílusa megdöbbentették az amerikai politikai osztályt. Paul Ryan republikánus házelnök - aki szintén wisconsini, mint a megtámadott Priebus - nyilvánosan vette védelmébe a kabinetfőnököt, Lindsey Graham, dél-karolinai republikánus szenátor pedig közölte: ilyen embernek nincs helye a Fehér Házban.
Scaramucci pár órával későbbi Twitter-üzenetéből az derül ki, hogy a beszélgetésben elhangzottakat nem közlésre szánta. "Elkövettem azt a hibát, hogy megbíztam egy riporterben. Többször nem fog előfordulni" - írta a Fehér Ház újdonsült kommunikációs igazgatója, aki itt azt is elismeri, hogy néha "színesen" fogalmaz, amitől a jövőben igyekszik majd tartózkodni, de nem adja fel a "szenvedélyes harcot" Donald Trump programjának megvalósításáért.
Elemzők szerint Donald Trump elnök belső köreiben nyílt hatalmi harc tört ki. Az amerikai sajtó több orgánumában megjelent információk szerint mind Priebus, mind Bannon ellenezte Scaramucci kinevezését, akit Trump lánya és veje támogat.
