A magyarországi helyzetről beterjesztett két határozattervezet közül a szigorúbbat fogadta el szerdán az Európai Parlament (EP) plenáris ülése, amelynek értelmében a testület megkezdi az előkészítését az uniós szerződés hetedik cikkelye szerinti eljárás megindításának Magyarországgal szemben.
Az áprilisi plenáris vita nyomán készült előterjesztést a szociáldemokrata, a liberális, a zöldpárti és a radikális baloldali frakció együtt nyújtotta be, az elfogadásához azonban más képviselőcsoportok tagjainak a szavazatára is szükség volt.
Szijjártó Péter: A Tavares-jelentés után itt a Soros-jelentés
A Tavares-jelentés után itt a Soros-jelentés - reagált Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán arra, hogy az Európai Parlament (EP) a hetes cikk szerinti eljárás előkészítését kéri Magyarországgal szemben. A miniszter kifejtette: az európai intézmények egyértelműen nem tudják elfogadni azt, hogy Magyarország kormánya minden nemzetközi nyomásgyakorlás ellenére olyan migrációs politikát folytat, amelyben kizárólag Magyarország és a magyar emberek biztonságát tartja szem előtt. Egy korábbi, a magyar kormányzatot elmarasztaló jelentést jegyző portugál zöldpárti EP-képviselőre utalva úgy vélte, a mostani európai parlamenti szavazás "gyakorlatilag egy Tavares-jelentés helyett egy Soros-jelentésről szólt, Soros György hálózatának egy újabb támadását láthatjuk Magyarországgal szemben". Szijjártó Péter hangsúlyozta: teljesen mindegy, hogy "milyen nyomást akarnak ránk gyakorolni", teljesen mindegy, hogy milyen jelentéseket fogadtatnak el az EP-vel, a magyar kormány csak Magyarország és a magyar emberek biztonságát tartja szem előtt. Mindenki biztos lehet abban, hogy "Magyarországra egyetlen egy illegális bevándorló sem teheti be a lábát" - jelentette ki a külügyminiszter.
A 393 szavazattal, 221 ellenében, 64 tartózkodás mellett jóváhagyott határozat szerint az elmúlt néhány év fejleményei együttvéve "rendszerszintű fenyegetést jelenthetnek a jogállamiságra nézve" Magyarországon. A parlament ezért utasítja belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságát (LIBE), hogy készítsen különjelentést Magyarországról, hogy a plénum szavazhasson egy indoklással ellátott javaslatról, amellyel kezdeményezheti a hetes cikk szerinti eljárás megindítását a tagországok kormányait tömörítő tanácsban.
A határozat párbeszédre szólít
A határozat felszólítja a magyar kormányt a párbeszéd folytatására az Európai Bizottsággal, illetve arra, hogy helyezze hatályon kívül a felsőoktatási törvény módosítását és a menekültügyi szabályozás egyes elemeit, valamint vonja vissza a civil szervezetekről szóló szabálytervezetet. A bizottságtól pedig az EP azt kéri, hogy szigorúan ellenőrizze az uniós források magyarországi felhasználását.
Az EP sérelmezi, hogy az utóbbi években "súlyosan romlott a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető jogok helyzete" Magyarországon, példaként említve a többi között a gyülekezés, az egyesülés, a véleménynyilvánítás és a tudományos élet szabadságát, a kisebbségekhez tartozó személyek és a menekültek emberi jogait, illetve az igazságszolgáltatás függetlenségét.
Weber: Méltányos meghallgatásra van szükség
Manfred Weber néppárti frakcióvezető a szavazás előtt közölte, pártja sem zárja ki a hetes cikk megindításának lehetőségét, amennyiben más nem vezet eredményre, de előbb lehetőséget kellene adni a magyar kormánynak egy tisztességes meghallgatásra. Szerinte "károkat okozhatna", ha anélkül indulna meg az eljárás, hogy Budapest válaszolhatna a felmerült aggályokra. Hozzátette, elvárják, hogy Magyarország haladéktalanul hajtsa végre a bizottság ajánlásait a felsőoktatási törvény módosításáról, az egyetemek bezárása ugyanis teljességgel elfogadhatatlan. Gianni Pittella, a szociáldemokrata képviselőcsoport vezetője aláhúzta: "lejárt a szavak ideje", az EP-nek "kötelessége tenni valamit a magyarországi illiberális fordulattal szemben". Orbán Viktor miniszterelnök "immár hét éve a demokrácia alapjainak lebontásán dolgozik" - mondta.
A határozat leszögezi: "A jelenlegi bizottsági megközelítés elsősorban a jogszabályok marginális, technikai vonatkozásaival foglalkozik, figyelmen kívül hagyva a tendenciákat, az ismétlődő mintákat és az intézkedéseknek a jogállamiságra és az alapvető jogokra gyakorolt együttes hatását", ezért a "kötelezettségszegési eljárások a legtöbb esetben nem eredményeztek tényleges változásokat".
"Magyarország egyfajta teszt az EU számára, amelynek során bizonyíthatja, hogy képes és hajlandó választ adni saját alapvető értékeinek valamely tagállam általi fenyegetésére és megsértésére" - olvasható a határozatban.
Néppártiak is megszavazták a négypárti javaslatot
Hidvéghi Balázs: Az uniós képviselők is Soros "kottájából játszanak"
A Fidesz kommunikációs igazgatója szerint az Európai Parlament (EP) szerdai határozata arról tanúskodik, hogy az uniós képviselők is Soros György "kottájából játszanak".
Hidvéghi Balázs délutáni budapesti sajtótájékoztatóján arra reagált, hogy a testület plenáris ülése a magyarországi helyzetről beterjesztett két határozattervezet közül a szigorúbbat fogadta el, amelynek értelmében megkezdik az előkészítését a hetedik cikkely szerinti eljárás megindításának.
A kommunikációs igazgató üdvözölte, hogy a néppártiak többsége nem támogatta a jogszabálytervezetet. Annak ellenére, hogy Soros György "személyesen lobbizott Magyarország ellen", a néppártiak nagyobbik része az enyhébb határozattervezetre szavazott - emelte ki.
A Fideszt is a soraiban tudó Európai Néppárt egy másik, "enyhébbnek" számító határozati javaslatot nyújtott be a magyarországi helyzetről, a szociáldemokrata-liberális-zöldpárti-radikális baloldali tervezet elfogadása után azonban erről már nem szavazott a strasbourgi plenáris ülés.
A négypárti határozattervezetre más képviselőcsoportok tagjai közül is sokan átszavaztak. A 216 fős néppárti frakcióból 67-en támogatták a "szigorúbb" szöveget, 40-en pedig tartózkodtak a szavazáson.
Van lehetőség a hetes cikkely megindított folyamatának leállítására
A szerdai szavazást követően továbbra is legalább két lépés kell még ahhoz, hogy meginduljon Magyarországgal szemben az a többlépcsős eljárás, melyet az alapjogok megsértése esetére kodifikáltak az uniós jogba. Elsőként az EP-nek ténylegesen el kell fogadnia az indoklással ellátott javaslatot, amely kezdeményezi az eljárást elindítását. Ehhez a leadott voksok több mint kétharmada és az EP-képviselők abszolút többségének támogatására lenne szükség az Európai Parlamentben. Ezt követően a tagállamokat tömörítő tanács súlyozott szavazással, négyötödös többséggel dönthet arról, hogy fennáll a veszélye Magyarországon annak, hogy csorbulnak az EU alapértékei.
Ezt követően több lépcsőben több lehetőség is van a folyamat leállítására és felülvizsgálatára. A végső szankció az alapjogokat megsértő bármely tagállammal szemben az, hogy miután egyhangú megállapítást nyert, hogy sérti az alapértékeket, és ezt nem is orvosolja, a tanács úgy dönthet, hogy felfüggeszti az adott ország szerződésekből fakadó egyes jogait. Ezek között említi példaként az uniós szerződés a szavazati jog lehetséges felfüggesztését, ami az adott ország ideiglenes kizárását jelenti a tanács döntéshozatalából.
A hetes cikkely törvénybe foglalása óta még soha sem volt példa arra, hogy bármely tagállam ellen bármelyik uniós intézmény kezdeményezze az eljárás megindítását.
Az ellenzéki képviselők is reagáltak a döntésre
MSZP: Európának elege van abból, amit a kormány tesz
Az MSZP elnöke szerint az Európai Parlament (EP) szerdai határozat egyértelműen jelzi, hogy Európának elege van abból, amit a magyar kormány tesz.
Molnár Gyula a döntésre reagálva budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy néhány nappal az uniós csatlakozás 13 évfordulója után a magyar kormány Európa "szégyenpadjára próbálja húzni" az országot. Az Európai Parlament magyar kormánynak szóló üzenete egyértelmű és világos, az a demokráciaellenes döntések, a civilekről szóló törvény, a szabad egyetemek elleni támadás miatt született - közölte. A politikus leszögezte, hogy a szavazás nem Magyarországról, hanem a kormányról szólt.
Nem jelenti azt, hogy megszűnt volna az ország uniós tagsága, de elindult a szavazati jog felfüggesztésének folyamata, ami példátlan történelmi helyzet - fogalmazott Molnár Gyula. Hozzátette, hogy a döntést nem Brüsszel, nem Soros György, hanem a jobboldali szavazatokkal is támogatott Európai Parlament hozta meg. A határozat nem jelent semmilyen gazdasági szankciót, rövid távon semmilyen kárt nem okoz a magyar embereknek - hívta fel a figyelmet. A pártelnök kijelentette: innentől kezdve a 2018-as választások tétje, az, hogy "Orbán Viktor, vagy Európa". Az MSZP le akarja váltani a kormányt és Európában szeretne maradni - tette hozzá.
DK: Ha Orbán marad, az ország elbúcsúzhat az uniós tagságától
A DK szerint ha Orbán Viktor miniszterelnök a jövő évi választás után is a helyén marad, akkor az ország elbúcsúzhat az uniós tagságától. Gréczy Zsolt, a párt szóvivője sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: Orbán Viktornak mára már nem maradt támogatója Európában. Ezt azzal magyarázta, hogy a határozat elfogadását a Fidesz pártcsaládjához tartozó EP-képviselők is támogatták. A fideszes politikusok azt fogják "hazudni", hogy megtámadták a magyar embereket, de ez nem igaz, az EP-képviselőknek azért van elegük Orbán Viktorból, mert szeretik Magyarországot és "már nem tudják tétlenül nézni ezt a rombolást" - közölte a szóvivő. Nem csak az uniónak, de a jóérzésű magyaroknak is elegük van abból a politikából, amelyik "csal, lop, kiárusítja az országot az oroszoknak, el akarja hagyni Európát, egyetemeket zárat be és civil szervezeteket vegzál" - tette hozzá. A történelem válaszút elé állította a magyarokat, vagy Orbán Viktor, vagy Európa. A DK Európát, az európai Magyarországot, az európai életet választja - összegzett Gréczy Zsolt.
A Fidesz-KDNP képviselőcsoportja elutasítja a politikai támadást Magyarországgal szemben
A Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja felháborítónak nevezte az uniós parlament szerdai határozatát és elutasította az újabb politikai támadást Magyarországgal szemben. A többi magyar képviselőcsoport a Jobbik kivételével támogatta a határozatot.
A Fidesz-KDNP képviselőcsoportja közleményében kijelentette, a baloldali frakciók által beterjesztett, Magyarországot elítélő határozat célja az illegális bevándorlás Magyarországra kényszerítése.
Véleményük szerint a "valóságtól teljesen elrugaszkodott, számos torzítást tartalmazó szöveg" vizsgálatot kezdeményez, amelynek eredménye alkalmas lehet a jövő évben esedékes magyar országgyűlési választások befolyásolására, valamint a bevándorláspolitikával kapcsolatos nyomásgyakorlásra.
A képviselők üdvözölték, hogy a "bevándorláspárti Soros György folyamatos nyomásgyakorlása" ellenére az Európai Parlament képviselőinek jelentős része nem támogatta a "baloldal hazug rágalmait" és csak kiegyensúlyozott vizsgálatot fogad el a vitatott kérdésekben. Kijelentették, a magyar kormány nyitott a vitatott jogszabályokkal kapcsolatos párbeszédre az Európai Bizottsággal. Az illegális migrációt elutasító politikát azonban nem fogja feladni, mert a jövőben is csak a magyarok dönthetik el, kikkel élnek együtt Magyarország területén - hangsúlyozták.
Szanyi Tibor szocialista EP-képviselő nyilatkozatában kijelentette: Európa erős szövetséges az "orbáni önkény" elleni harcban.A képviselő az "orbáni rezsim" leleplezése és európai elszigetelése szempontjából morális és politikai áttörésként értékelte az Európai Parlament állásfoglalását. Aláhúzta, az állásfoglalás rámutat a korrupcióval való összefonódásra, sürgetve, hogy az Európai Bizottság "nézzen jobban Orbánék körmére" az uniós pénzek elköltése terén.
Ujhelyi István, az MSZP európai parlamenti képviselője közleményében kijelentette, az Európai Parlament négypárti határozatával Orbán Viktor és a Fidesz körül végérvényesen elfogyott a levegő Európában. "A következmények hosszú távon súlyosak is lehetnek Magyarország számára. Egy évünk arra, hogy még mielőtt durva szankciók születnek, eltakarítsuk az Orbán-kormányt és Magyarországot visszavezessük az európai útra" - fogalmazott a képviselő.
Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselője nyilatkozatában kijelentette az Európai Parlament megmutatta, hogy a képviselők többsége pártállástól függetlenül látja, hogy a magyar kormány rendszerszerűen és súlyosan sérti az Európai Unió alapértékeit, a demokráciát, az emberi jogokat, a jogállamot. "A közös értékeken alapuló Európai Unióban nem látják szívesen azt, aki a saját hatalma érdekében minden értékeket semmibe vesz. A liberális demokrácia normáinak helyreállítása Magyarországon elsősorban a magyar polgárok érdeke, ezért a Demokratikus Koalíció teljes mértékben támogatja a ma elfogadott határozatot" - jelentette ki a képviselő.
Alapjogokért: Példátlan politikai támadás érte az országot
Példátlan politikai támadásnak nevezte az Európai Parlament (EP) Magyarországgal kapcsolatos határozatát az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója szerdán az M1 aktuális csatornán. Kovács István úgy fogalmazott, ezt nem lehet szó nélkül hagyni, de nem csak a magyar kormánynak: több tagállam is vitatni fogja ezt a lépést. A szakértő szerint a többi tagállam sem szeretné, hogy "kiengedjük a szellemet a palackból", s "ködös, jogilag megalapozatlan vádak" alapján lehessen politikai eljárást indítani egy tagállammal szemben. Most Magyarország "van szégyenpadon", de ha Európában változik a politikai többség, más tagállamok is "könnyen ezen a padon találhatják magukat" - jegyezte meg Kovács István.
Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselője nyilatkozatában kijelentette, "egész Európának elege van Orbánból, abból, hogy tönkre akarja tenni Magyarországot és Európát. Abból a politikából, amely csak lop, kiárusítja az országot az oroszoknak és el akarja hagyni Európát". Véleménye szerint az unió annak az orbáni politikának akar véget vetni, amely miatt "ma több mint három millió magyar nyomorog, mindennap ötvenezer magyar gyerek éhezik". Európa védi a magyar embereket a korrupt fideszes kormánnyal szemben, akik hét éve csak saját meggazdagodásukkal foglalkoznak - jelentette ki.
Balczó Zoltán, a Jobbik EP- képviselője az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában arról tájékoztatott, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom képviselői elutasították az Európai Parlament 7. cikk elindításáról szóló állásfoglalását, amely eljárás végén Magyarországgal szemben súlyos szankciókat vezethetnek be. Elmondta, a Jobbik képviselői elfogadhatatlannak ítélték az Európai Néppárt által benyújtott indítványt is, amelyben a képviselőcsoport tagjai ugyancsak bírálták az eredményes határvédelem érdekében meghozott - a magyar Országgyűlésben a Jobbik által is támogatott - jogszabályokat.
Újabb felszólítás a menekültügyi szabályozás miatt
Újabb felszólító levelet küldött az Európai Bizottság (EB) szerdán Magyarországnak a menekültügyi szabályozás miatt korábban megindított kötelezettségszegési eljárás keretében.
A brüsszeli testület tájékoztatása szerint a 2015 decemberében megkezdett eljárás "nyomon követését" jelentő "kiegészítő felszólító levél" ismerteti a magyar menekültügyi törvény idén márciusban bevezetett módosításaival kapcsolatban felvetődő problémákat. A bizottság úgy ítéli meg, hogy nem állnak összhangban az uniós joggal a nemrég módosított magyar menekültügyi törvény egyes elemei, elsősorban a menedékjogi eljárások, a visszatérési szabályok és a befogadási feltételek területén.
Kiemelték: a magyar jog a különleges tranzitzónákon kívül nem teszi lehetővé a menekültügyi kérelmek benyújtását, valamint korlátozza a bejutást ezen zónákba, tehát nem biztosított a tényleges hozzáférés a menedékjogi eljárásokhoz az ország területén. Az EB szerint a határon folytatott eljárások nem felelnek meg az uniós feltételeknek. Hangsúlyozták, Magyarország a kiszolgáltatott helyzetű személyekre vonatkozó különleges garanciákat sem tartja tiszteletben, az elutasított kérelmek felülvizsgálatának lerövidített határideje pedig sérti a hatékony jogorvoslathoz való alapvető jogot.
Az EB szerint a magyar törvény emellett nem felel meg a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszatérésére vonatkozó uniós szabályoknak. Aggasztó, hogy Magyarország nem bocsát ki az előírásoknak megfelelő egyéni kiutasítási határozatokat, valamint visszaküldi Szerbiába a határt szabálytalanul átlépő migránsokat és menedékkérőket, és ennek során nem követi az uniós jog eljárásait és feltételeit - írta a bizottság.
A brüsszeli levélben végezetül sérelmezték, hogy a menedékkérők "rendszerszerű és határozatlan idejű fogva tartása, illetve a szükséges eljárási biztosítékok figyelmen kívül hagyása (...) szisztematikus őrizetben tartáshoz" vezet, ami sérti a befogadási feltételekre vonatkozó uniós jogot és az EU alapjogi chartáját. A testület közölte: az utóbbi időben több alkalommal is megbeszélést folytattak a szükséges kiigazításokról, a magyar kormány azonban úgy döntött, hogy egyik vonatkozó jogi rendelkezést sem módosítja.
A közleményben kitértek arra is, hogy a korábbi felszólító levélre adott magyar válasz nem oszlatta el az aggályokat, az akkor azonosított öt aggályos kérdés közül hármat továbbra sem orvosoltak. Mint írták, a levél elküldését politikai és technikai szintű egyeztetések előzték meg a magyar hatóságokkal, s a párbeszéd folytatódni is fog annak érdekében, hogy a bizottság "támogatást és segítséget nyújtson a fennmaradó kérdések rendezéséhez".
A magyar hatóságoknak két hónap áll rendelkezésükre a bizottság újabb levelének megválaszolására. Ha a felszólító levélre nem érkezik válasz vagy Magyarország olyan észrevételeket tesz, amelyek nem tekinthetők kielégítőnek, az EB úgy dönthet, hogy az eljárás következő lépéseként úgynevezett indoklással ellátott véleményt küld Budapestnek. Ezt követően - ha szükséges - a bizottság az Európai Unió Bírósága elé viheti az ügyet.
