Elrendelte a vitatott új lengyel legfelsőbb bírósági törvények végrehajtásának felfüggesztését pénteken az Európai Bíróság, illetve ideiglenes intézkedésként felszólított a kényszernyugdíjazott bírák visszahelyezésére.
A lengyel igazságügyi reform keretében 65 évre csökkentették a legfelsőbb bíróság tagjaira vonatkozó nyugdíjkorhatárt. Ezt a testület korábbi 72 tagja közül 27-en már elérték, akiknek egy része így nyugdíjba kényszerül, és a bírálók szerint ezzel az utolsó független bíróság is megszűnik rendesen működni az országban. Ugyan az érintettek kérhetik a mandátumuk meghosszabbítását az államfőtől, de erre vonatkozóan nincsenek egyértelműen megállapított kritériumok, és a kérelem elutasítása esetén nincs mód bírósági felülvizsgálatra.
Az Európai Bizottság az ügyben kötelezettségszegési eljárást indított, majd - megfelelő válasz hiányában - ennek keretében bírósághoz fordult, mondván, a törvény sérti az uniós jogot, aláássa a bírói kar függetlenségének, ezen belül pedig a bírák elmozdíthatatlanságának elvét. A brüsszeli testület gyorsított eljárást, illetve a vitatott jogszabály előtti helyzet visszaállítására szolgáló ideiglenes intézkedéseket kért.
Pénteki határozatában az Európai Bíróság ideiglenesen helyt adott a bizottság összes kérelmének a végleges ítéletig. Elrendelték a nyugdíjazások és az érintettek helyére való új kinevezések felfüggesztését, és azt is, hogy az eddig kényszernyugdíjazottak a korábbi munkafeltételek alapján visszatérhessenek munkahelyükre.
A luxembourgi székhelyű törvényszék ítélkezési gyakorlata szerint csak akkor rendelhetőek el ideiglenes intézkedések, ha azok szükségességét a ténybeli és a jogi alapok első látásra valószínűsítik, továbbá sürgősen szükségesek a "súlyos és helyrehozhatatlan károk" megakadályozásához.
Mint az ügyben eljáró bíró aláhúzta: ezek a feltételek teljesülni látszanak, minthogy a vitatott rendelkezéseket már alkalmazni kezdték, ami a legfelsőbb bíróság összetételének mély és azonnali átalakulásával jár.
Rámutatott, hogy amennyiben a jogerős ítéletben elmarasztalják Lengyelországot, az azt jelentené, hogy a mostani állapot jogsértő, azaz az addigi határozatokat a független bírósági eljárási garanciák nélkül hoznák meg. Ha viszont végül elutasítják a keresetet, akkor mindössze annyi történt, hogy ezen ideiglenes intézkedésekkel elhalasztották a rendelkezések alkalmazását.
A törvényszék később hozza meg jogerős határozatát, amelyet az ideiglenes intézkedések nem befolyásolnak.
Az Európai Bizottság a jogállamiság rendszerszintű megsértésének súlyos kockázata miatt tavaly megindította Lengyelországgal szemben az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti, képletesen atomfegyverként is emlegetett eljárást.
Az utóbbi években sok bírálat érte a lengyel kormányt, elsősorban amiért sokak szerint csorbítani kívánja az igazságszolgáltatás függetlenségét.
Morawiecki: Varsó elemzi az Európai Bíróság döntését a lengyel legfelsőbb bírósági törvény felfüggesztéséről
A brüsszeli csúcstalálkozókon tartózkodó Morawiecki a lengyel médiának nyilatkozva arra reagált, hogy az onet.pl német tulajdonú lengyelországi hírportál és több lengyelországi civil szervezet honlapján pénteken, a lengyel helyhatósági választásokat megelőző kampány zárónapján ismertették a luxembourgi székhelyű uniós törvényszék által hozott döntést.
A hivatalosan csak később közzétett dokumentumban az Európai Bíróság elrendeli, hogy függesszék fel a 65 éves korhatárt elért lengyel legfelsőbb bírósági tagok nyugdíjazását, és az érintett bírák a korábbi munkafeltételek alapján visszatérhessenek munkahelyükre.
Morawiecki megerősítette: Varsóba már megérkezett a bírósági döntés. "Biztosan elemezni fogjuk, és aztán állást foglalunk" - mondta.
A fejleményekre reagált Beata Mazurek, a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság szóvivője is. "Lengyelország az Európai Unió tagja, és a hatályos uniós joggal összhangban lép majd" - írta a Twitter közösségi honlapon.
A legfelsőbb bíróságra vonatkozó lengyel törvényt szeptember végén az Európai Bizottság utalta a luxembourgi törvényszék elé, és arra is felkérte az Európai Bíróságot, hogy az ítélet meghirdetéséig rendeljen el ideiglenes intézkedéseket a jogszabály hatályba lépése előtti helyzet visszaállítására. A pénteki döntés nyomán ezt az ideiglenes intézkedést rendelik el.
A legfelsőbb bíróságról szóló, áprilisban hatályba lépett törvény értelmében 70-ről 65 évre csökkent a legfelsőbb bíróság tagjaira vonatkozó nyugdíjkorhatár. Ezt a testület korábbi 72 tagja közül 27-en már elérték, de a törvény nyomán közülük csak azokat nyugdíjazták, akik nem jelezték maradási szándékukat. Nyugdíjazásáról szóló döntést kapott Malgorzata Gersdorf, a legfelsőbb bíróság elnöke is, azonban máig nem ismerte el.
Tizenhat bíró mandátumának meghosszabbítását kérte, ötüknek Andrzej Duda elnök meg is hosszabbította a szolgálati idejét.
Egy májusban meghirdetett pályázat alapján Duda nemrégen 37 új bírót nevezett ki a legfelsőbb bíróság újonnan kialakított két kamarájába (29 kinevezett bíró), valamint a már hosszabb ideje betöltésre váró posztokra (8 kinevezett bíró). Pawel Mucha, a lengyel államfői hivatal államtitkára e kapcsán múlt héten leszögezte: a 37 bíró kinevezése nem áll összefüggésben az Európai Bíróságnál kezdeményezett eljárással, az új tagokat ugyanis nem a nyugalmazott bírák helyére nevezték ki.
Az Európai Bíróság döntése így elvileg csak a 22 nyugdíjazott bíróra vonatkozik.
