Ausztria bírósághoz fordul, ha Magyarország nem fogadja vissza azokat a menedékkérőket, akiknek az uniós jog szerint ott kell menekültstátust kérniük, ahol először az Európai Unió területére lépnek.
Erről Wolfgang Sobotka osztrák belügyminiszter az ORF rádióállomásnak nyilatkozott szerdán. "Általános szabályként a Dublini Rendelet érvényes. Dublin betartatásáért az Európai Unió felelős, azoknak a tagállamoknak vagy országcsoportoknak, amelyek folyamatosan megsértik a törvényt, számítaniuk kell jogi következményekre" - szögezte le Sobotka.
Arra a kérdésre, hogy mit tesz Bécs, miután Magyarország elzárkózik a menedékkérők visszafogádásától, az osztrák belügyminiszter hozzátette: "ebben az esetben Ausztriának pert kell indítania. A köztársaságnak biztosítania kell, hogy az Európai Unió betartja a törvényeket".
Szijjártó: Csak azokat fogadja vissza Magyarország, akik az országnál érték el az EU-t
Magyarország csak azokat a bevándorlókat fogadja vissza, akik az országnál léptek először az Európai Unió (EU) területére - közölte a külgazdasági és külügyminiszter szerdán az MTI-vel. Szijjártó Péter Wolfgang Sobotka osztrák belügyminiszter kijelentésére reagált, amely szerint Ausztria bírósághoz fordul, ha Magyarország nem fogadja vissza azokat a menedékkérőket, akiknek az uniós jog szerint ott kell menekültstátust kérniük, ahol először az Európai Unió területére léptek.
A külgazdasági és külügyminiszter közleményében kijelentette, "a magyar álláspont egyértelmű és változatlan, csak azokat fogadjuk vissza, akik Magyarországnál léptek először az Európai Unió területére". Rámutatott, a közel-keleti vagy afrikai illegális bevándorlók "nyilvánvalóan" más országoknál léptek az unió területére, az pedig, hogy a bevándorlókat ezekben az országokban nem regisztrálták, nem jelent kifogást. "Az előírások be nem tartása nem mentesít a következmények alól" - fogalmazott. Kiemelte, Magyarország betartja az európai szabályokat, megvédi a határokat és regisztrálja a bevándorlókat.
Az, hogy jelenleg csökken az Ausztriába érkező illegális bevándorlók száma, a szigorított magyar határvédelemnek köszönhető - tette hozzá. "Tévúton jár mindenki, aki egy olyan országot kritizál, amely védi Európát, így védi Ausztriát is" - írta Szijjártó Péter.
Brüsszel nem kommentálja a helyzetet
Az Európai Bizottság nem kommentálja az Ausztria és Magyarország között kialakult, migránsok visszaküldéséről szóló vitát, de kapcsolatban áll a magyar hatóságokkal a dublini szabályozás, a menedékkérők visszaküldésének ügyében - közölte Natasha Bertaud bizottsági szóvivő újságírói kérdésre válaszolva szerdán Brüsszelben.
Öt perces interjú Kovács Istvánnal,
az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatójával
– Bírósághoz fordulhat Ausztria?
– Az uniós szerződések értelmében a tagállamok csak nagyon szűk körben fordulhatnak közvetlenül az EU Bíróságához, ha álláspontjuk szerint egy másik tagállam nem teljesíti az uniós jogból adódó kötelezettségeit, mivel az ilyen ügyekben főszabály szerint a Bizottság jár el kötelezettségszegési eljárás formájában és ez után, ennek folyományaként kerülhet egy ügy a Bíróság elé. Kétséges, hogy a Bizottság eljárást indítana hazánkkal szemben a dublini szabályok megsértése miatt. A testület kiemelt figyelemmel kíséri a migrációs válság következtében kialakuló gyakorlatokat és ez idáig nem emelt szót a magyar gyakorlat ellen.
– Mi történik, ha eljut az ügy a Bíróságig?
– Akkor sem valószínű, hogy Magyarországot elmarasztaló ítélet születne. Először is hazánk még mindig azon kevés tagállam közé tartozik, amelyek megpróbálják teljesíteni a sok esetben betarthatatlan uniós szabályokat. Másfelől Magyarországnak csak azokat kell visszafogadnia, akik itt léptek először az unió területére. Az pedig teljesen nyilvánvaló, hogy azok az emberek, akik Magyarországon keresztül érkeztek Ausztriába, a görög partoknál lépték át először az EU-s határokat. Görögország nem regisztrálta a területére érkezőket, holott ez a schengeni és a dublini szabályok alapján is kötelezettsége lett volna. Egy esetlegesen Magyarországot elmarasztaló ítéletből tehát Görögországnak származna előnye, ez pedig szembemegy azzal az antik Róma óta folyamatosan érvényes jogelvvel, miszerint saját felróható magatartására senki sem hivatkozhat előnyök szerzése végett.
– S ha mégis úgy döntenek, hogy hazánknak kell visszafogadnia az Ausztriában lévő migránsokat?
– Ha valamilyen csoda folytán mégis így döntene a Bíróság, hazánk hasonló jogalapon beperelhetné Görögországot, vagy közvetlenül Szerbiába küldhetné vissza azokat, akik nem jogosultak menekültstátuszra. Kiemelendő továbbá, hogy az egész helyzet nem állt volna elő, ha Ausztria tavaly nem a nyitott ajtók politikáját folytatta volna, meghívólevelet garantálva ezzel gyakorlatilag minden az EU-ba igyekvő migránsnak.
Őry Mariann
