Ausztriának több érintett országgal sincs visszafogadási egyezménye, ezért az elutasításról szóló menekültügyi határozatok nagyjából kilencven százalékát jelenleg nem lehet végrehajtani, a menedékkérőket nem lehet hazaküldeni - közölte Hans Peter Doskozil osztrák védelmi miniszter egy bécsi pódiumbeszélgetésen.
A miniszter a kedd esti rendezvényen rávilágított: elutasított menedékkérelem esetén az embereket egyszerűen nem lehet kitoloncolni az országból, mert hazájuk nem fogadja vissza őket Ausztriából. Leszögezte: ez többek között azért központi kérdés, mert Afrika lakossága 2050-ig megduplázódik.
A pódiumbeszélgetésen részt vett Wolfgang Sobotka osztrák belügyminiszter is, aki szerint a migráció és a menekültkérdés meghatározza majd a következő éveket és évtizedeket. Sobotka kiállt a korábbi belügyminiszter, Johanna Mikl-Leitner által szorgalmazott javaslat mellett, hogy az európai tartózkodásra jogosult menekülteket már az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) általi, a válságövezetekben fenntartott menekülttáborokban ki kell választani. "Azokat kell Európába hozni, akiknek leginkább szükségük van a védelemre, vagy akikre nekünk leginkább szükségünk van" - mondta a miniszter utalva arra, hogy az érkező emberek nagy része nem rendelkezik az osztrák munkaerőpiaci igényeknek megfelelő képzettséggel. A javaslathoz hasonló kiválasztási gyakorlatot folytatnak Ausztráliában, az Egyesült Államokban és Kanadában is.
Ausztriában mintegy 28 300 menedékkérelmi eljárás indult meg az év első kilenc hónapjában, a 2016-ra megállapított kvóta 75 százaléka. Idén Ausztriában 7800 ember visszaküldéséről döntöttek, akik közül 4500-an önként hagyták el az országot, míg 3300 menedékkérőt kitoloncoltak. A kitoloncoltak felét másik uniós országba küldték vissza, melyek a dublini egyezmény értelmében kötelesek elbírálni az ott az unióba lépő menedékkérők beadványait.
A menekültek visszafogadásáról Ausztriának 22 állammal van szerződése jelenleg, többségük uniós tagállam, és Koszovóval, Nigériával, Tunéziával, Svájccal és Liechtensteinnel kötöttek még ilyen egyezményt. Számos embert kell visszatoloncolni Pakisztánba, Algériába és Marokkóba is, azonban ezen államokkal nincs visszafogadási egyezménye Ausztriának.
Az év elején közölt cél szerint az osztrák kormány 2019-ig 50 ezer embert küldene vissza hazájába. Ennek érdekében gyorsított menedékkérelmi eljárásokat folytatnak a biztonságosnak nyilvánított országból érkezők esetében. Emiatt kibővítették a biztonságos országok listáját és több közvetlen repülőjáratot indítanak a menekültek visszaszállítása miatt. Eddig az EU államain kívül biztonságos államnak számított még a többi között Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Horvátország Macedónia, Montenegró, Szerbia és Albánia is. Most Algéria, Grúzia, Ghána, Marokkó, Mongólia, és Tunézia is felkerül a biztonságos államok listájára.
A szeptember közepén Bécsben tartott menekültügyi csúcson központi kérdés volt, hogy az unió és Törökország között tavasszal között megállapodás mintájára Egyiptommal, Malival, Szenegállal és Nigerrel is kössenek szerződést, amely szerint ezek országok védenék a határaikat, valamint visszafogadnák az Európába érkező menedékkérőket. Donald Tusk az Európai Tanács elnöke bécsi látogatása során arra is tett utalást, hogy Afganisztánnal is hasonló szerződéskötést terveznek.
Németországban több mint 17 ezren követelnek menekültstátust
Németországban az idén már több mint 17 ezren fordultak bírósághoz, hogy az úgynevezett oltalmazotti státus helyett szélesebb jogkörrel járó menekültstátust kapjanak. Szerdai német lapokban ismertetett kormányzati adatok szerint a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) oltalmazotti státus megadásáról szóló döntését bíróságon megtámadó menedékkérők legnagyobb csoportját a szíriai állampolgárok alkotják több mint 15 ezer fővel. A bíróságok az eddig lezárt perekben 90 százaléknál is nagyobb arányban a felperes javára döntöttek, menekültstátushoz juttatva őket.
Az oltalmazotti státus és a menekültek jogállása között az a legnagyobb különbség, hogy az oltalmazottaknak az első két évben nem jár családegyesítési jog. A családegyesítés lehetőségét az év elején függesztették fel, azzal a céllal, hogy megelőzzék a menekültügyi rendszer további túlterhelését.
Brit fogászok elutasítják a migránsok korának röntgenes megállapítását
A Brit Fogászok Szövetsége elutasította szerdán egy brit képviselő javaslatát, hogy a fiatal migránsok életkorát fogaik megvizsgálásával állapítsák meg. David Davies konzervatív képviselő szerint több fiatal állítólag 14 és 17 év közötti, de "nem tűnnek gyerekeknek" és javasolta, hogy fogászati röntgenvizsgálattal meg lehetne állapítani a fiatalok életkorát. A Brit Fogászok Szövetsége azonban közölte, hogy a módszer nem ad pontos támpontot az életkor megbecsüléséhez, továbbá "helytelen és etikátlan dolog lenne röntgenfelvételeket készíteni emberekről, amikor az egészségügyi szempontból nem szolgálja a javukat".
Új útvonalon érkeztek migránsok Horvátországba
Új útvonalon, Bosznia-Hercegovinán keresztül érkeztek migránsok Horvátországba - írta a Jutarnji List című horvát napilap szerdán. A horvát hatóságok hétfőre virradóra Nyugat-Horvátországban, a Plitvicei-tavaktól északra, Slunj térségében nyolc szíriai állampolgárt tartóztattak fel, akik illegálisan lépték át a boszniai-horvát határt. A rendőrség úgy véli: a migránsok a boszniai Bihac és Velika Kladusa között, a zöldhatáron keresztül érkeztek Horvátországba. Arról ugyanakkor nincs tudomásuk, hogy embercsempészek segítettek-e nekik átkelni a határon.
