Év elejétől változtak, egyszerűsödtek az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelemre vonatkozó szabályok – hívja fel a figyelmet az adóhatóság a honlapján.
A magánszemélyek az ingatlanértékesítésből származó jövedelem meghatározásakor levonják a bevételből az ingatlan megszerzésére fordított összeget – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). Január 1-jétől a jogszabály rendelkezik arról, hogyan kell az ingatlan megszerzésére fordított értéket meghatározni, ha a magánszemély ingatlan formájában adóköteles bevételt szerez (például kifizetőtől, ingyenes juttatás, eszközátadás keretében, egyéb jövedelemként), és az ingatlant a későbbiekben értékesíti. Ilyen esetben szerzési értékként azt a jövedelmet lehet figyelembe venni az új szabály szerint, amelyre tekintettel az ingatlan megszerzésekor adófizetés történt. Például, ha a magánszemély ellenérték nélkül kapott a kifizetőtől egy 10 millió forint értékű lakóingatlant, annak megszerzésekor egyéb jövedelem jogcímén adófizetési kötelezettsége keletkezett. Ha később ezt az ingatlant eladja, a jövedelem számításakor az ingatlan szerzési értékeként 10 millió forintot vehet figyelembe. Szintén január 1-jétől, amennyiben a magánszemély vagyoni értékű jogot (például haszonélvezet, használat) értékesít, melyet örökléssel vagy ajándékozással szerzett meg, és a szerzéskor nem fizetett illetéket, a megszerzésre fordított értéket ugyanúgy kell megállapítani, mint az ilyen módon megszerzett ingatlan esetén. Ez azt jelenti, hogy örökléssel szerzett vagyoni értékű jog esetén a hagyatéki leltárban feltüntetett érték, ajándékozással szerzett vagyoni értékű jog esetén az átruházásból származó bevétel hetvenöt százaléka minősül szerzési értéknek.
